Előfordul, hogy egy ajándékozás komoly fejfájást okozhat, csak úgy mint egy család életében, ahol egy ingatlan ajándékozása került sorra. A következő jogesetben örökösödési vita alakult ki egy édesanya és fiának örökösei között. Ebben az esetben az idős hölgy elvesztette a lakását, amelyben mindaddig élt, mivel azt még a fiának ajándékozta korábban. Valljuk be, senki nem akarja egyik napról a másikra elveszíteni a fiát és még az otthonát is. Mindez pedig remek példája annak, hogy a jól megírt ajándékozási szerződések és a megfelelő jogi tájékozottság milyen kulcsszerepet játszhat a későbbi konfliktusok elkerülésében.
Elajándékozott ingatlan - balul sült el
Az ügy történeti hátterében egy családi jogvita áll, amelynek részese:
- a felperes (aki 1923-ban született, nevezzük Annának) és két gyermeke,
- az örökhagyó Kristóf (1953-ban született) és
- Márk (1959-ben született).
A felperes (tehát az édesanya) és az örökhagyó hosszú éveken át együtt éltek abban az ingatlanban, amely a jogvita tárgyát képezi. [BH2019. 110.]
Ennek az ingatlannak a tulajdoni hányada az idők során megoszlott közöttük:
- 1/2 tulajdoni hányad 1955-től a felperes tulajdonába került juttatás jogcímén,
- másik 1/2 tulajdoni hányad 1986-tól az örökhagyóé lett adásvétel útján.
Az ingatlan nemcsak a közös életük színhelye volt, hanem a család központi vagyonelemét is képezte.
Az örökhagyó egész életét édesanyjával, a felperessel közös háztartásban élte, családot nem alapított, és gyermekei sem születtek. Egészségi állapota azonban az évek során jelentősen romlott, mivel cukorbetegséggel és alkoholproblémákkal küzdött. Ennek ellenére az édesanyjával szoros kapcsolatot tartottak fenn, és kölcsönösen támogatták egymást.
A felperes másik gyermeke, Márk, 1981 óta külföldön élt. Kapcsolata a családdal, különösen testvérével (az örökhagyóval) megromlott, miután Márk több megkérdőjelezhető döntést is hozott egymást követően.
2014. június 3-án a felperes ajándékozási szerződést kötött az örökhagyóval, amelyben a saját 1/2 tulajdoni hányadát az ingatlanból a fiának, Kristófnak (vagyis az örökhagyónak) adta. Az örökhagyó azonban alig kilenc hónappal később, 2015. március 14-én elhunyt. Halála előtt végrendeletet készített, amelyben az alpereseket – nevezzük őket Albertnek és Bélának, mint kívül álló személyeket – jelölte meg örököseiként, míg testvérét, Márkot kizárta az öröklésből.
Mindezek alapján Anna megpróbálta visszaszerezni az ingatlant, amiben tulajdonképpen lakott, és ott is szeretett volna maradni. A bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a célja az ajándékozással az volt, hogy Kristóf fia tulajdonába kerüljön az ingatlan 1/1 tulajdona azzal a felvetéssel, hogy cserébe fia gondozza mindaddig amíg életben van.
Ki gondolná, hogy egy idős ember magára marad lakhatás nélkül, amikor Anna szimplán csak jó szándékból ruházta át az ingatlan 1/2 részét a fiára? Klasszikus példája annak, hogy olyan élethelyzetek alakulnak ki, amire nem igazán számítanak az emberek, és amelyet a vészhelyzet-szerű tűzoltás követ felemás eredményekkel.
Nem mindegy, hogyan kötünk ajándékozási szerződést. Többször gondoljuk át, mit és hogyan szeretnénk adni. Érdemes szakértő segítségét igénybe venni az ilyen szerződésekhez, hogy elkerülhető legyen egy ilyen kellemetlen helyzet. Felvetődnek kérdések az ügy kapcsán.
Hogyan orvosolható a helyzet?
- Az ajándékozási szerződés visszakövetelésének jogalapja kérdéses. Vajon az Anna által hivatkozott „feltevés meghiúsulása” megalapozza-e az ajándék visszakövetelését a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján?
- Miként értelmezendő a felek közötti személyes és családi kapcsolatok jelentősége a jogügylet motivációjának megítélésekor?
- Kristóf egészségi állapota és életvitele (cukorbetegség, alkoholfogyasztás) mennyiben teszi valószínűtlenné, hogy Anna gondozására alkalmas lett volna?
- Az ajándékozás indokaként említett családi konfliktusok (Márk öröklésének megakadályozása) jogi relevanciával bírnak-e a szerződés érvényességének vagy visszakövetelhetőségének elbírálása során?
Az ajándékozási szerződés alapjai és szabályozása
Az ajándékozási szerződés lényegi eleme, hogy az ajándékozó ingyenesen ruház át egy vagyontárgyat a megajándékozott részére, amelyhez nem kapcsolódik ellenszolgáltatás.
- Ajándék visszakövetelése: A Ptk. 6:237. § (1) bekezdése szerint az ajándék visszakövetelésére akkor kerülhet sor, ha az ajándékozó a szerződés megkötésekor fennálló feltevése a megajándékozott magatartása vagy más ok miatt véglegesen meghiúsul, és ezáltal az ajándékozónak aránytalan sérelme keletkezik. A feltevésnek objektíve és a felek által felismerhetően alapvető jelentőségűnek kell lennie. [drmarkolevai.hu, drujvary.hu, vidakovics.hu]
- Feltételek az ajándékozási szerződésben: A szerződésben rögzíthető olyan feltétel, amely az ajándék átruházásának körülményeit szabályozza. Fontos azonban, hogy a feltételek érvényessége szigorúbb. A jog lehetőséget biztosít az ajándék visszakövetelésére, ha a feltevés meghiúsul. Ez a megajándékozott magatartásától vagy más körülménytől függően következhet be. [erthetojog.hu, kozjegyzotkeresek.hu, birosag.hu]
A felperes érvelése a fentiek alapján arra alapozható, hogy az örökhagyó személyében való bizalom (gondozási kötelezettség) volt az ajándékozás alapja, és ennek végleges meghiúsulása indokolja a visszakövetelést. Az alperesek védekezése azonban e feltevés valóságát és relevanciáját vonja kétségbe, a szerződés más indokaira hivatkozva. [PK 76., BH2009. 355.]
Az ügy további értékelése során jelentős szerepet játszik a felek közötti személyes kapcsolatok pontos körülményeinek feltárása, ami egyébként a bíróság mérlegelési körébe tartozik.
A feltétel és a feltevés különbsége
A feltételhez hasonlóan a feltevés is tartalmaz kockázati elemeket és bizonytalanságot, azonban a jogi szabályozás a feltevés meghiúsulására más jogkövetkezményeket rendel, mint a feltétel esetében. A feltevés meghiúsulása lehetőséget ad az ajándék visszakövetelésére, amelyet a hivatkozott ítélet megerősít. [BH 2019.110.]
Az ajándékozási szerződés sajátosságai között kiemelendő, hogy a jog nem tekinti azonosnak a feltételt és a feltevést, még akkor sem, ha azok a szerződés működésére nézve hasonló bizonytalansági elemet hordoznak. Ez egy érvényesen létrejött ajándékozási szerződés esetében különösen fontos, mivel a szerződés hatályos marad a feltevés meghiúsulása esetén is. [BH1999. 211.]
- Feltétel: A feltétel jogi természetének korlátozása – a feltétel kizárólag a feleken kívül álló eseményekre vonatkozhat.
- Feltevés: általában a megajándékozott magatartásától függ.
- Összevetés: A feltétel és a feltevés közös vonása, hogy mindkettő valamilyen jövőbeli esemény bekövetkezéséhez kapcsolódik. A különbség abban rejlik, hogy míg a feltétel hatással van a szerződés érvényességére vagy hatályára, a feltevés egyéb tényezőként kapcsolódik a szerződéshez. A feltétel fogalma szűkebb körű és más joghatásokkal jár.
A feltételnek szigorúan a felektől független eseményekhez kell kapcsolódnia. A feltevés és a feltétel jogi különbségei segítik a szerződések egyértelmű értelmezését és az érvényes szerződések biztosítását. Az ítélet alátámasztja, hogy egy érvényesen létrejött ajándékozási szerződés hatálya nem függ a feltevés teljesülésétől. [Kúria Pfv. 20.190/2019/14.]
Helyesen ajándékozni így kell (5 ajánlás)
1. Feltételes ajándékozás
Az ajándékozási szerződésbe érdemes olyan feltételeket foglalni, amelyek teljesülése esetén lép érvénybe az ajándékozás. Például rögzíthető, hogy a megajándékozott csak akkor szerez tulajdonjogot, ha meghatározott kötelezettségeket (pl. a tulajdon gondozása, az ajándékozó eltartása) teljesít. [szerzi.hu]
2. Halál esetére szóló ajándékozás
Ha az ajándékozó csak halála után szeretné átadni az ingatlan tulajdonjogát, érdemes halál esetére szóló ajándékozási szerződést kötni. Ez biztosítja, hogy az ajándékozó élete végéig birtokolhassa és rendelkezhessen az ingatlan felett, miközben a megajándékozott biztos lehet abban, hogy a tulajdonjog a haláleset után őt illeti. [jogaszvilag.hu]
3. Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése
Az ajándékozó biztosíthatja, hogy az ingatlan ne kerülhessen harmadik személyhez az ajándékozás időpontjától kezdve egészen az átírásig. Ez az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével érhető el az ingatlan-nyilvántartásba, megakadályozva a megajándékozott jogellenes rendelkezéseit. [jogaszvilag.hu]
4. Holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása
Az ajándékozási szerződés megkötésekor javasolt holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítani az ajándékozó számára. Ez garantálja, hogy élete végéig használhatja az ingatlant, és annak hasznait élvezheti, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog mikor száll át a megajándékozottra.
5. Közjegyzői okiratba foglalás
Az ajándékozási szerződést érdemes lehet közjegyzői okirat formájában elkészíteni. Ez biztosítja azt is, hogy a szerződés tartalma később bizonyító erejű legyen.
A haszonélvezeti jog és ajándékozási szerződés
A bíróság értelmezése szerint az ajándékozási szerződés érvényesen létrejött és hatályba lépett, függetlenül attól, hogy a megajándékozott magatartására épített feltevés (haszonélvezeti jog alapítása) véglegesen meghiúsult. [drsalankibalogtimea.hu]
- Haszonélvezeti jog: A bíróság rámutat, hogy a haszonélvezeti jog alapítása az alperes tevőleges magatartását igényelte volna, ami elmaradt, így a feltevés meghiúsult.
- Elvi tartalom: Az ítélet kiemeli, hogy az ajándékozási szerződés hatályosságát nem befolyásolja, ha a szerződésbe foglalt feltevés végül nem teljesül. Ezzel a bíróság világos iránymutatást ad az ajándékozási szerződés rugalmasságáról és a felek akaratának elsődlegességéről. [Kúria Pfv. 20.190/2019/14.]
Halál esetére szóló ajándékozás
A halál esetére szóló ajándékozás egyedülálló jogintézmény, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az ajándékozó (az örökhagyó) olyan szerződést kössön, amelynek értelmében a tulajdonában lévő vagyontárgy tulajdonjoga kizárólag az ő halálát követően szálljon át a megajándékozottra (az örökösre). Ez a különleges megoldás lehetőséget ad arra, hogy az ajándékozó életében biztosítsa vagyonának sorsát anélkül, hogy annak tulajdonjogáról az életében le kellene mondania. [jogaszvilag.hu, drgereb.hu]
Ez egy megoldási lehetőség, amely a fentebb megemlített pereskedéseket könnyen megoldja. Bár sokszor nem gondolná az ember, hogy a családtag, rokon vagy ismerős nem fogja becsapni vagy átverni, a gyakorlatban rengeteg furcsa helyzet alakul ki, ami addigi őszinte kapcsolatokat akár romba is dönthet. Azonban az ilyen szerződés érvényességéhez szigorú alaki és tartalmi követelmények betartása szükséges.
Alaki követelmények
A halál esetére szóló ajándékozási szerződés megkötésére vonatkozó szabályok alapvetően az öröklési szerződések alaki követelményein alapulnak. Ezek a szabályok az írásbeli végrendelet érvényességi feltételeit követik, azonban bizonyos különös eltéréssel. Fontos, hogy a szerződés megfeleljen a más által írt végrendeletekre vonatkozó különös alaki előírásoknak. Továbbá az ilyen szerződés csak írásban köthető meg érvényesen, ami két lehetséges formát ölel fel: közvégrendeleti és magánvégrendeleti formát. Előbbi közjegyzői közreműködést feltételez, utóbbi pedig ügyvédi segítséget. [jogaszvilag.hu]
Közvégrendelet formájában
Az egyik legbiztonságosabb megoldás a halál esetére szóló ajándékozási szerződés készítésére, hogy közvégrendelet formájában kerül megvalósításra. A közvégrendelet olyan közokirat, amelyet a közjegyző előtt lehet elkészíteni. A közjegyző által készített dokumentumnak meg kell felelnie a közjegyzői okiratokra vonatkozó szigorú alakszerűségi követelményeknek. Erre azonban majd a megbízott közjegyzőnek kell ügyelnie. [birosag.hu]
Az ilyen dokumentum immár “hivatalos okiratnak” minősül, és hiteles kiadmányával vagy másolatával a hagyatéki eljárás során perdöntő bizonyítékul szolgálhat. Ez azt jelenti, hogy sokan úgy gondolják, hogy egy szerződést “hivatalosan kell megcsinálni, hogy érvényes legyen”, mindazonáltal ez általánosságban nem igaz. Ügyvéd vagy közjegyző közreműködése akkor szükséges, ha jogszabály így rendelkezik. A halál esetére szóló ajándékozás esetében ez az alaki feltétel érvényesül, ezért az érvényességhez kötelező valamelyik szakértő segítségének igénybevétele. Érdemes tudni róla, hogy ez nem a plusz költségekről szól, hanem arról, hogy szakmai segítséggel készül a szerződési akarat megvalósítása.
A közjegyző által készített közokirat előnye többek között, hogy tartalmát a jog vélelme szerint valódinak kell tekinteni. Ez a vélelem csak ellenbizonyítással dönthető meg, amely további jogi biztonságot nyújt az érintett felek számára. Fontos még, hogy a közjegyző köteles a szerződést bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garantálja, hogy a szerződés a hagyatéki eljárás során akkor is rendelkezésre álljon, ha az eredeti példány elveszett vagy nem fellelhető. [mokk.hu]
Magánvégrendeleti forma
A magánvégrendeleti formában történő ajándékozás esetén az alaki követelmények egyszerűbbek, de még így is szigorú szabályok vonatkoznak rá. Ebben az esetben az ajándékozónak két tanú jelenlétében kell aláírnia a dokumentumot, akik tanúsítják, hogy a végrendelkező előttük írta alá az okiratot. Ez a forma különösen akkor lehet hasznos, ha az ajándékozó nem tud közjegyzőhöz fordulni, de ennek ellenére fontos, hogy a dokumentum minden törvényi előírásnak megfeleljen. [kocsisszabougyved.hu]
Elidegenítési és terhelési tilalom
A halál esetére szóló ajándékozási szerződés egyik kiemelkedő sajátossága, hogy a tulajdonjog csak az ajándékozó halála után kerül át a megajándékozottnak. Ez azt jelenti, hogy az ajándékozó életében továbbra is, bár immár bizonyos korlátok között, de rendelkezhet/használhatja a vagyontárgyat. [erthetojog.hu]
Ez azonban bizonyos kockázatokat hordoz magában, hiszen előfordulhat, hogy a vagyontárgy a halál időpontjában már nem lesz az ajándékozó tulajdonában. Ennek elkerülése érdekében a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad elidegenítési és terhelési tilalom alapítására, amely megakadályozza, hogy kikerüljön az ajándékozó tulajdonából a dolog, esetleg megterhelje egy nagyobb összegű jelzálog hitellel.
Az elidegenítési és terhelési tilalom olyan jogi eszköz, amely biztosítja, hogy a vagyontárgy az ajándékozási szerződésben meghatározott feltételek szerint érintetlenül kerüljön a megajándékozott birtokába. Ezáltal garantálható, hogy a megajándékozott érdekei ne sérüljenek, és hogy a vagyontárgy tulajdonjoga akadálytalanul átszállhasson. [drujvary.hu]
Ingatlanok sorsa
Az ingatlanokra vonatkozó halál esetére szóló ajándékozás különösen nagy figyelmet igényel. Az elidegenítési és terhelési tilalmat ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni. Ez a bejegyzés megakadályozza, hogy az ajándékozó az ingatlant a megajándékozott hozzájárulása nélkül harmadik személy javára érvényesen elidegenítse vagy megterhelje. [ptk2013.hu]
Az ingatlanügyletek során különösen fontos, hogy a felek a szerződés megkötése előtt alaposan ellenőrizzék az ingatlan-nyilvántartási adatokat. Ez az ellenőrzés biztosítja, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes legyen. Amennyiben az ajándékozó mégis rendelkezni kívánna az ingatlan felett, ehhez a megajándékozott kifejezett hozzájárulása szükséges, amelyet szintén be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
Egyéb vagyontárgyak sorsa
Nem csak ingatlanok, hanem egyéb vagyontárgyak esetében is fontos lehet az elidegenítési tilalom alkalmazása. Ingóságok esetében a tulajdonjog biztosítása érdekében az ajándékozó és a megajándékozott között létrejött szerződés meghatározhatja az ajándék tárgyának sorsát. Ez különösen értékes műtárgyak, ékszerek vagy más nagy értékű ingóságok például gépjárművek esetén jelenthet nagyobb jogbiztonságot.
A halál esetére szóló ajándékozási szerződések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ajándékozó már életében rendelkezzen vagyona sorsáról, miközben megőrzi annak tulajdonjogát és használati jogát. Az ilyen szerződések megkötése során különös tekintettel kell lenni az alaki követelményekre és különösen ajánlott az elidegenítési, illetve terhelési tilalmak alkalmazása.
Jogi tanácsadás a Szerzin keresztül
Az ajándékozási szerződéssel kapcsolatban rengeteg probléma felmerül a gyakorlatban, főleg a visszaköveteléssel kapcsolatban, amelynek alapját a feltevés meghiúsulása adja a legtöbbször, mivel a feltétel amire tekintettel ajándékoznak, elmarad, így az ajándék is elveszti célját. Ezzel azonban nem érdemes kockáztatni, hiszen a nagyobb értékű ajándékok komoly veszteséget okozhatnak a családokban és a háztartásokban egyaránt.
A Szerzi rendszerében regisztrációt követően az ajándékozási szerződés ingó tárgyra könnyen igénybe vehető. Amennyiben további kérdése merül fel, kérhet online jogi tanácsadást is egy regisztrált ügyvédtől.
