A meghatalmazás a társasházak életében szintén fontos szerepet tölt be. A közös ügyek vitele során számos olyan kérdés merülhet fel, amelyet a tulajdonostársak csak együtt dönthetnek el, viszont sok esetben nem minden tulajdonos tud személyesen részt venni a közgyűlésen. Ilyenkor nélkülözhetetlen egy meghatalmazás, amely lehetővé teszi, hogy az érintett tulajdonostárs érdekei is képviselve legyenek a döntéshozatalban. A meghatalmazás azonban a legváltozatosabb visszaélések veszélyét is magában hordozza, ezért nagy odafigyeléssel kell kezelnünk. Ebben a cikkünkben a társasházakban megjelenő visszaélésekről és a meghatalmazás legbiztonságosabb módjáról olvashatnak.
A közös képviselő meghatalmazást kér, hogy magára szavazhasson
Finoman szólva is érdekes célja volt azoknak a meghatalmazásoknak, amelyeket a közös képviselő kért. Egy több, mint 10 lakásos társasházban tavaly év végén a tulajdonostársak 40%-a indítványozta a közös képviselőjük leváltását, amelyről a közgyűlésen született volna meg a végső döntés. A lakógyűlésen természetesen a tulajdonosok mellett a közös képviselő is megjelent. Az előkészületek során azonban a közös képviselő – a leváltásának megelőzése érdekében – telefonon megkereste a lakókat, és két tulajdonostól meghatalmazást kért és kapott is. Ez lehetővé tette számára, hogy az ő képviselőjükként eljárva a nevükben szavazhasson. Azon felül, hogy képviselőként eljár néhány lakó nevében még aggályra nem ad okot, de kétes a helyzet akkor, ha mások nevében a saját leváltása kérdésében is szavaz.
Van-e joga a közös képviselőnek, hogy egy ilyen ügyben szavazhasson? Kaphat-e meghatalmazást a tulajdonosoktól úgy, hogy ő nem is a társasház lakója? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, mindenekelőtt a meghatalmazás lényegét kell megértenünk.
Meghatalmazás ismertetése
A meghatalmazás úgy él a köztudatban, mint egy olyan eszköz, amely arra ad lehetőséget, hogy az ügyek intézésében ne csak az érintett, hanem rajta kívül más (esetleg nála hozzáértőbb) személy is részt vehessen. Ez az okirat tehát a hatékonyság és a racionális munkaszervezés egyik fontos eszköze. [1,2,3,4,5]
A meghatalmazás fogalma
A meghatalmazás egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a meghatalmazó ad a meghatalmazott (másnéven: képviselő) részére. Elsődleges funkciója az, hogy a meghatalmazó egy másik személyt (vagy szervezetet) feljogosítson arra, hogy az ő nevében eljárva vegyen részt valamilyen ügy elintézésében vagy feladat ellátásában. A meghatalmazás eredményeképpen a meghatalmazott a meghatalmazó képviselőjévé válik, ezáltal jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat utóbbi számára. [6,7,8,9]
Ez egy társasház esetében különösen előnyös megoldás lehet. Ahogyan már fent is írtuk, sok esetben nincs minden tulajdonosnak lehetősége arra, hogy személyesen is megjelenjen a lakógyűlésen, de az is gyakran előfordul, hogy az ottani elviselhetetlen légkör, a bekiabálások, a hozzászólók következetes lehurrogása és egyéb jól ismert jelenségek miatt nem mindenki akar részt venni rajta. Ilyen esetekben kézenfekvő, hogy az érintett egy rokonát, valamelyik másik tulajdonostársat vagy akár a közös képviselőt bízza meg a nevében történő szavazással.
Mit tartalmazzon mindenképpen egy meghatalmazás?
A meghatalmazás tartalma szabadon alakítható, hiszen a célja éppen az, hogy a saját élethelyzetünk szempontjából a legjobb válaszokat és megoldásokat tartalmazza. Természetesen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései is kitérnek a meghatalmazásra, amelyek a következőképpen szabályozzák ezt a jogintézményt:
- Azonosítás
A meghatalmazás minden esetben a felek azonosításával kezdődik. Fel kell tüntetni rajta a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és személyi okmányai számát. Jogi személyek esetén a név, a cégjegyzékszám, az adószám és a székhely képezik az azonosító adatokat.
Ez az egyik legfontosabb eleme, hiszen a személyes adatok rögzítésével határozhatjuk meg pontosan, hogy ki az, aki a meghatalmazó képviselőjévé válik. [10,11]
- Címzett
A meghatalmazást a képviselőhöz, illetve ahhoz az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy személyhez kell intézni, aki előtt a képviselő jogosult lesz a meghatalmazó nevében történő jognyilatkozat tételre. Jelen esetben a felkért rokont vagy ismerőst kell megjelölni, aki a közgyűlésben az érdekünket képviseli és szavaz.
- Az ellátandó feladat
A meghatalmazás tárgyát is tüntessük fel az okiraton, méghozzá a lehető legnagyobb részletességgel. A feladat pontos leírása az ügyvitel és az esetleges jogviták során is nagy jelentőséggel bír. Így egy közgyűlési szavazás esetében a meghatározott kérdésben, meghatározott döntés megjelölése is ide tartozik.
- Érvényesség
A meghatalmazás érvényességéről is érdemes rendelkeznünk. Ez kétféleképpen történhet meg: meghatározott időre vagy egy adott feladat ellátására szólhat. Alapvetően addig érvényes a meghatalmazás, ameddig a meghatalmazó vissza nem vonja azt. Erről a jogról érvényesen lemondani nem lehet. Szólhat a meghatalmazás kizárólag a következő közgyűlésre, de akár többre is.
- Formai kellékek
A meghatalmazás érvényességéhez nemcsak pontosan körülírt tartalomra, hanem megfelelő formára is szükség van: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a jognyilatkozatot. Ezt vagy közjegyző előtt, vagy két tanú közreműködésével tehetjük meg. Természetesen a meghatalmazó aláírása is elengedhetetlen feltétel. [12,13,14,15]
A meghatalmazás célja
A meghatalmazás legfontosabb célja az, hogy lehetővé tegye a képviselő hatékony eljárását az érintett által megjelölt feladatkörben. Éppen ezért fontos egyértelműen tisztázni, hogy mi az a tevékenység, amelyet más személy közreműködésével szeretne az érintett elintézni. Használhatjuk akkor, ha nem tudjuk átvenni a futártól a csomagunkat, ha jogi ügyeink intézését egy ügyvédre bízzuk, de egészségügyi és pénzügyi problémák megoldására is alkalmas eszköz. Tulajdonképpen mindig használhatjuk, ha nem kötelező személyesen eljárnunk, mint például egy házasságkötés esetében. [16,17]
Látszólag nem értette a meghatalmazás funkcióját az a tulajdonos, aki rendszeresen meghatalmazta egyik rokonát, hogy képviselje őt a társasházi közgyűlésen. A lakógyűlésen azonban nemcsak a rokon, hanem a meghatalmazást adó tulajdonos is mindig részt vett. Rokona hivatalosan képviselte őt a meghatalmazással, azonban ő maga is aktívan részt vett a döntéshozatalban. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ebben az esetben mi szükség volt a meghatalmazásra, ha személyesen is jelen volt?
A válasz taktikai jellegű: a lakó nemcsak aktívan beleszólt a döntéshozatalba, hanem erőteljesen alakította is azt, hiszen a többi tulajdonostárstól kapott meghatalmazások birtokában jelentős befolyásra tett szert, így a társasházban az ő akarata jutott érvényre.
A meghatalmazás formája
A meghatalmazás legfontosabb formai követelményét a Ptk. határozza meg: olyan formájúnak kell lennie a meghatalmazásnak, mint az a jognyilatkozat, amit a képviselő meg fog tenni a birtokában. Ez azt jelenti, hogy egy ingatlan eladására adott meghatalmazást írásba foglaltan, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell megtenni, hiszen az adásvételi szerződés is csak ilyen alakban lesz érvényes. [18,19,20]
Nemcsak olyan jognyilatkozatot tehet a képviselő, amelyet kötelező írásba foglalni. Bizonyos esetekben elegendő lenne a szóbeli meghatalmazás is, azonban ilyenkor is érdemes írásba foglalni, hiszen a későbbiekben így egyszerűbben tisztázhatjuk a tartalmát. [21,22,23]
Ilyen esetekre tökéletes megoldás a Szerzi meghatalmazás okosdokumentumát igénybe venni, hiszen a platform gyorsan és egyszerűen készíti el személyre szabott jognyilatkozatunkat. Legnagyobb előnye a kényelmes kivitelezésen túl az, hogy teljesen ingyenes.
Ha nem tudunk megjelenni a társasházi közgyűlésen, ahhoz írásba foglalt meghatalmazásra lesz szükségünk.
50 meghatalmazás egy lakónak
Érdekes helyzet alakult ki az egyik társasház rendkívüli közgyűléséhez közeledve. Az egyik lakó aggódva osztotta meg a következő kérdést: „Mi történik, ha valaki 50 meghatalmazással érkezik a közgyűlésre? Elképzelhető, hogy egymaga leszavazza a többi harminc tulajdonost? Nincs erre semmiféle korlátozás, hogy hányan hatalmazhatnak meg valakit, hogy egyedül eljárjon a fél ház lakói helyett?”[24,25]
A helyzet sürgős megoldást kívánt, hiszen az érintett lakók attól tartottak, hogy egyesek ezt a stratégiát alkalmazva akarnak döntő befolyást szerezni a közgyűlésen. Az aggodalom jogos: ha valaki valóban megszerez 50 meghatalmazást, akkor jelentős erőfölényre tehet szert, ami lehetővé teszi számára, hogy szinte teljesen egyedül döntsön a közös ügyekben, figyelmen kívül hagyva a jelenlévő lakók véleményét és érdekeit. Valóban lehetséges lenne egy ilyen szituáció? [26]
Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, nézzük a társasházi közgyűlések szabályozását!
Lakógyűlés szabályai
A lakógyűlés, vagy társasházi közgyűlés a társasház egyik szerve. Legfontosabb funkciója az, hogy a tulajdonostársak megvitassák a legfontosabb kérdéseket. [27,28]
Összehívás
A társasházi közgyűlést évente legalább egyszer kötelező tartani, de természetesen ennél többször is lehetséges. Legfontosabb szabályait a társasházi törvény fogalmazza meg, amely az évi egy kötelező alkalomra két kötelező napirendi pontról is rendelkezik: az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről mindenképpen döntést kell hozni. Fontos, hogy legkésőbb május 31-ig meg kell tartani ezt a kötelező alkalmat. [29,30]
A lakógyűlést meghívó kiküldésével a közös képviselő hívja össze, de előfordulhat az is, hogy a tulajdonostársak kezdeményezik. A meghívót a közgyűlés előtt 8 nappal kell kiküldeni, és a következő pontokat mindenképpen tartalmaznia kell:
- A közgyűlés helye és időpontja.
- Napirendi javaslat a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek megválasztására.
- Előterjesztett napirendi pontok.
- Külön utalás, ha részközgyűlésre kerül sor.
- A megismételt közgyűlés időpontja, illetve külön utalás a határozatképesség eltérő szabályozására. [31,32,33,34]
Fontos, hogy a közgyűlés csak azokban a napirendi pontokban hozhat érvényes döntést, amelyek szerepeltek a meghívóban. Azokban a kérdésekben, amelyek nem szerepeltek a meghívóban, nem lehet szavazást tartani, ugyanakkor természetesen tanácskozni, eszmét cserélni szabad. [35,36,37,38]
A társasházi közgyűlés lefolytatása
A társasházi közgyűlésen minden tulajdonosnak joga van részt venni, őket kötelező meghívni. A tulajdonosok kérdezhetnek, javaslatot tehetnek, felszólalhatnak és szavazhatnak is. Ahogyan fentebb is láthattuk, nem kötelesek személyesen megjelenni, így meghatalmazhatnak egy képviselőt is, aki a nevükben tesz javaslatokat, szólal fel és szavaz.
A tulajdonosokon és képviselőiken kívül más személyek is jelen lehetnek a lakógyűlésen, például bérlők, haszonélvezők, meghívott szakértők, ügyvédek, leendő alkalmazottak. Fontos, hogy ők nem jogosultak szavazni, vagyis a társasházat érintő döntések meghozatalában nem vehetnek részt, csak megfigyelőként. Amennyiben a tulajdonostársak nem kifogásolják, véleményt nyilváníthatnak az őket érintő kérdésekben.
A társasházi közgyűlés széles hatáskörrel rendelkezik, többek között:
- az alapító okirat módosítására,
- a társasháztulajdon megszüntetésére,
- az éves költségvetés és beszámoló elfogadására,
- a társasház vagyonát terhelő kötelezettségek elvállalására,
- személyi döntések meghozatalára, így a közös képviselő, az intézőbizottság, a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása és felmentése tárgyában is dönt,
- a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról és fenntartásáról is határoz.
A felsoroltakon kívül természetesen számos egyéb kérdésben is határozhat, hiszen minden olyan kérdésre kiterjed a kompetenciája, amely a társasháztulajdonnal összefüggésben merül fel. Ennek a korlátját az jelenti, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket az SZMSZ a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe utal, nem hozható érvényes döntés. [39,40]
Szavazás és határozat a lakógyűlésen
A lakógyűlés legfontosabb feladata, hogy a napirenden szereplő ügyekben döntést hozzon. Ennek az előfeltétele az, hogy határozatképes legyen: ez akkor valósul meg, ha az összes tulajdoni hányadnak több, mint a felével rendelkező tulajdonostársak megjelennek. A határozatképességet folyamatosan vizsgálni kell (minden napirendi pontnál, döntésnél külön-külön), hiszen a döntések érvényessége ennek meglététől függ. Amennyiben a megjelent tulajdonostársak nem rendelkeznek az összes tulajdoni hányad több, mint felével, a lakógyűlés nem határozatképes, így be kell rekeszteni és megismételt közgyűlést kell összehívni. [41,42,43]
A megismételt közgyűlés a megjelent tulajdonosok tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes. Fontos, hogy az eredeti közgyűléstől számított 15 napon belül össze kell hívni ugyanazokkal a napirendi pontokkal, mint amik a berekesztett közgyűlésre voltak kiírva. [44,45]
Sérelmes döntések: a kisebbségi érdekek védelme
A közösségi együttélés nem működik mindig zökkenőmentesen, sok esetben alkalmazkodást és kompromisszumkészséget igényel. Természetesen előfordulhat, hogy a társasházi közgyűlésen hozott döntések egyes tulajdonosokat hátrányosan érintenek. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre ilyenkor?
A társasházi törvény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a jogszabálysértő, szervezeti és működési szabályzat ellenes vagy a kisebbségi érdeket sértő közgyűlési határozatokra vonatkoznak.
Egy ilyen döntés ellen a bármelyik tulajdonostárs felléphet, és a bíróságtól kérheti, hogy állapítsa meg a határozat érvénytelenségét. Ez akkor fordulhat elő, ha a közgyűlést nem a jogszabálynak vagy az alapító okiratnak megfelelően hívták össze vagy az érintett határozatot nem a megfelelő többséggel szavazták meg. A sérelmezett határozat megsemmisítéséhez az is szükséges, hogy az lényegesen sértse a kisebbségben lévő tulajdonosok érdekeit. A megtámadásra a döntés meghozatalától számított 60 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása jogvesztéssel jár, tehát innentől nem kérhető a bíróságtól a megsemmisítés. [46,47,48,49]
Kúria: a közös képviselő újraválasztása jogszabályellenes
A Kúria egyik határozatában is foglalkozott a társasházi kisebbségi érdekek védelmével. A határozat egy öt épületből álló társasházról szólt, amelyben az egyik épület tulajdonosai aránytalanul kevés tulajdoni hányaddal rendelkeztek a többi négy épület tulajdonosaihoz képest. Ebből adódóan a közgyűléseken sem tudták hatékonyan érvényesíteni érdekeiket, hiszen a szavazás eredményét az összes tulajdoni hányad többségével rendelkező tulajdonosok döntötték el. A kisebbségben lévők megtámadták a közgyűlés sérelmezett határozatát, amelyben a közös képviselő újraválasztásáról határoztak. A Kúria végül megállapította a kisebbségi érdekek sérelmét, ezért megsemmisítette a közgyűlési határozatot. [50,51,52]
Egy társasház jogszerű működéséhez nagy körültekintésre van szükség, hiszen egy-egy apró részletszabály elmulasztása kellemetlen következményekkel járhat. Amennyiben közös képviselőként vagy társasházi tulajdonosként kérdései, problémái merülnének fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik online jogi tanácsadás keretében segítenek otthona kényelméből jogi ügyei megoldásában.
Források
[1] https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/megbizas-vagy-meghatalmazas-mi-a-kulonbseg/
[3] https://erthetojog.hu/egyeb-polgari-jog/milyen-legyen-a-meghatalmazas/
[4] https://zanza.tv/fogalom/meghatalmazas
[5] https://erthetojog.hu/szerzodesek/megbizas-vagy-meghatalmazas/
[6] https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/meghatalmazas/
[7] https://www.origo.hu/jog/2022/08/origo-jog-das-jogszerviz-meghatalmazas-megbizas-jogi-kulonbsegek
[9] https://szerzi.hu/blog/mi-az-a-meghatalmazas-es-miert-fontos-a-mindennapjainkban/
[12] https://kozjegyzotkeresek.hu/blog/mitol-lesz-ervenyes-egy-meghatalmazas
[14] https://blog.provident.hu/altalanos-meghatalmazas/
[15] https://mtoszsz.hu/articles/meghatalmazas
[16] https://ptki.hu/mitol-lesz-ervenyes-egy-meghatalmazas/
[17] https://bplegal.hu/meghatalmazas-minta/
[18] https://www.hidasi.hu/12014-uegyvedi-megbizas-es-meghatalmazas/
[19] https://kocsisszabougyved.hu/maganokirat-vagy-kozokirat-legfontosabb-tudnivalok/
[20] https://miko.hu/content/hu/meghatalmazas
[21] https://ptki.hu/kozjegyzoi-eljarasok/meghatalmazas/
[22] https://pingvinpatika.hu/blog/post/kinek-segit-a-meghatalmazas-es-a-megbizas.html
[23] https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/igy-keruld-el-a-meghatalmazas-buktatoit.html
[24] https://www.tht.hu/hirek/korlatozhato-e-a-meghatalmazasok-szama-a-kozgyulesen/52
[25] https://www.jogiforum.hu/forum/32/156243
[26] https://www.tht.hu/index.php?mid=offer&newsid=52
[27] https://www.tht.hu/index.php?mid=offer&newsid=52
[28] https://hsloffice.com/hu/2023/11/tarsashazi-kisokos-3-resz-kozgyules
[29] https://tarsashazikepviselo.hu/tudnivalok/a-tarsashaz-szervezetei-a-kozgyules
[30] https://szerzi.hu/blog/mi-a-lakogyules-feladata-egy-tarsashazban/
[31] https://www.jogado.hu/tarsashazi-kozgyules-tulajdonosok-altali-osszehivasa/
[32] https://www.lakaskultura.hu/hirek/kozgyules-osszehivasa-hogyan-lehet-kenyszeriteni/
[33] https://szetler.hu/kozgyules/
[34] http://kozoskepviselok.hu/munkak/kozgyules-elokeszitese/
[35] https://atalogia.hu/tarsashazi-kozgyules-napirend-es-a-meghivo-egyes-problemai/
[37] http://www.honesthouse.hu/Donteshozatal-a-tarsashazkozossegekben
[38] https://drmarkolevai.hu/tarsashazi-kisokos
[39] https://drpokrocos.hu/2021/08/09/szavazatok-a-tarsashazban/
[40] https://tudastar.ingatlan.com/tippek/tarsashazi-felujitas-es-annak-koltsegei/
[42] https://birosag.hu/sites/default/files/static/ptk_e_learning/ptk5/lecke22_lap2.html
[43] https://www.jogado.hu/a-megismetelt-kozgyules-szabalyai-a-tarsashazban/
[44] http://www.tarsashazkezeles20.hu/a-kozgyules.html
[45] https://kozosugyek.hu/smarty/view/3
[47] https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/tarsashazi-kisebbsegi-igenyek/
[48] https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/tarsashazi-hatarozatok-es-a-kisebbsegi-erdekek/
[49] https://www.origo.hu/jog/2018/01/barkassy-grunfeld-mikor-serul-tarsashazi-kisebbseg-erdeke
[50] https://amiotthonunk.hu/tarsashazi-jogvitak/
[51] https://drpojjak.com/tag/kisebbseg-lenyeges-es-jogos-erdeke/
[52] Pfv.20426/2021/4