Vállalkozási szerződések a mindennapok során tömegesen előforduló ügyletek. Valószínűleg már mindannyian voltunk alanyai rengeteg ilyen típusú szerződésnek, hiszen akárhányszor csak beülünk egy étterembe enni valamit, vagy amikor elmegyünk fodrászhoz, akkor vállalkozási szerződést kötünk.
Természetesen a bonyodalmak és ebből következően a jogviták általában akkor keletkeznek, amikor a szerződésben jelentős összegekről van szó. Azonban az ilyen ügyletek sem állnak távol a hétköznapoktól, gondoljunk csak az építkezésekre, illetve a felújítási munkálatokra, amelyek igen gyakoriak. Egyértelmű tehát, hogy mindannyiunk érintett a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban, így nem árt tisztában lennünk azok szabályaival. Ebben a cikkben tehát ezen jogintézmény kerül bemutatásra, különös tekintettel a többlet- illetve pótmunkára.
Elszámolási vita
Az esetben a felperes közel 38 millió forint vállalkozói díj megfizetését követelte az alperestől. A felek villamossági munkák elvégzésére kötöttek vállalkozási szerződést. A felperes állítása szerint a szerződés szerinti munkálatokat elvégezte, sőt a vállalt munkán túl pótmunkákat is végrehajtott. [A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20582/2022/4. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában]
Azzal érvelt, hogy a műszaki dokumentáció hiányosságai és az időközben felmerült változtatások miatt vált szükségessé a pótmunkák elvégzése. A munkák során a felperes többször jelezte az alperesnek a felmerült problémákat, és kérte a szükséges pontosításokat, valamint a pótmunkák jóváhagyását. Az alperes nem emelt kifogást a pótmunkák elvégzése ellen a helyszínen, és a felperes szerint azokat szóban megrendelte. Később a generálkivitelező lezárta a munkaterületet, amely megakadályozta a további munkavégzést. A felperes szerint ezzel a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, amelyért egyik fél sem felelős, ugyanakkor a lehetetlenülés az alperes érdekkörében merült fel.
Az alperes vitatta a követelést. Habár a pótmunkák elvégzését nem vitatta, azt állította, hogy azokat nem rendelte meg, mivel ezek nem szerepeltek az építési naplóban. Azzal érvelt továbbá, hogy a felperes általi munka nem került teljes mértékben elvégzésre.
A bíróság által elfogadott szakértői állásfoglalás szerint a felperes a vállalkozási tevékenységének döntő részét elvégezte, továbbá a helyszíni szemlén nem találtak olyan hibát vagy hiányosságot, amely a kifizetést akadályozná.
A bíróság döntésében kifejtette, hogy a vállalkozási szerződés lehetőséget adott egyedi ajánlat és megrendelés alapján pótmunkák elvégzésére írásbeli formakényszer nélkül. Az alperes tudott a pótmunkákról, és nem tiltakozott ellene, ezért a szerződést a felek ráutaló magatartással módosították. Megállapította, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, amely az alperes érdekkörében merült fel, így a felperes jogosult az elvégzett munkák arányos ellenértékére, függetlenül attól, hogy az építési naplóba a pótmunkák bejegyzése elmaradt.
A vállalkozási szerződés
A Polgári Törvénykönyv definíciója szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
Vállalkozási és megbízási szerződés elhatárolása
A vállalkozási szerződés, illetve a megbízási szerződés a mindennapok során sokszor keveredik, holott a két szerződéstípus nem ugyanaz, lényeges különbségek vannak köztük.
A legfontosabb eme két szerződés elhatárolásánál, az az eredmény. A vállalkozási szerződésben ugyanis – mint ahogyan az a definícióból is kitűnik – a vállalkozó valamilyen eredmény megvalósítását vállalja. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem tudja teljesíteni a vállalt eredményt, az szerződésszegésnek minősül. Ilyen eredmény lehet tipikusan egy új termék előállítása, valamilyen beruházás, építkezés vagy javítási munkálatok. [karrier-boldogsag.hu]
Ennek következében a vállalkozási szerződés úgynevezett eredménykötelem, amíg a megbízási szerződés úgynevezett gondossági kötelem. Ez esetben a megbízott bizonyos feladatok ellátására vállal kötelezettséget, amelyeknek nem minden esetben lesz konkrét eredménye. A vállalt feladatokat az elvárható legnagyobb gondossággal és szakértelemmel kell elvégezni. Tipikus példa megbízási jogviszonyra egy orvos-beteg jogviszony. Az orvos ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyógyítsa a beteget, azonban, ha ennek ellenére ez mégsem sikerül, akkor sem szeg szerződést. [penzcentrum.hu]
Eme lényegi különbség mutatkozik meg a díjazás tekintetében is. Amíg a vállalkozói díj csakis az eredmény megvalósítása esetén jár, addig megbízási díj esetében ilyen szabályról nem beszélhetünk. [tomosvarilaw.hu]
A cikk továbbiakban a vállalkozási szerződés sajátosságaira tér ki. Amennyiben a megbízási szerződésről szeretne többet megtudni, olvassa el ezt a cikkünket, ahol minden lényeges információt megtalál.
A felek kötelezettségei
A vállalkozási szerződésben a felek a vállalkozó és a megrendelő. E körben fontos kiemelni, hogy amíg a vállalkozó általában szakértő, addig a megrendelő legtöbbször laikus személy.
A vállalkozó többek között köteles:
- a tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítására,
- az eredmény eléréséhez szükséges anyag beszerzésére
- a megrendelő utasítása szerint eljárni (amely azonban a munka megszervezésére nem vonatkozhat),
- az esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka elvégzésére,
- eredmény létrehozására, valamint annak átadására;
Jogosult:
- a vállalkozói díjra,
- felmerülő költségeinek megtérítésére,
- a szerződés következtében birtokába került, a megrendelő tulajdonában lévő vagyontárgyakon zálogjogra,
- közreműködő igénybevételére.
A megrendelő köteles többek között:
- a vállalkozói díj megfizetésére,
- az eredmény átvételére,
- a tevékenység helyét megfelelő állapotban a vállalkozó részére bocsátani, amennyiben azt ő jelölte ki;
Jogosult:
- a vállalkozót utasítani,
- a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizni. [drbodo.hu]
Átadás-átvételi eljárás
A vállalkozási szerződés célja tehát kétséget kizáróan az, hogy a meghatározott eredmény megvalósuljon. Éppen ezért a szerződéses viszony egyik legfontosabb mozzanata, amikor a vállalkozó átadja a szolgáltatást, vagyis ez esetben a művet a megrendelő számára.
Az átadás-átvételi eljárás célja, hogy a megrendelő meggyőződjön arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Ennek érdekében a felek kötelesek elvégezni az adott üzletágban szokásos olyan vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vállalkozó a szerződésnek megfelelően teljesített-e.
Amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, ennek az eljárásnak az időtartama 30 nap. Az ekkor talált hiba alapján csakis akkor tagadhatja meg a megrendelő az átvételt, amennyiben a hiba, illetve annak kijavítása vagy pótlása a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ezért pl. a kisebb jelentőségű hiba esetén köteles a megrendelő a mű átvételére. Természetesen ilyen esetekben sem kell a ‘megelégednie’ a hibás szolgáltatással, hiszen a szavatossági jogait gond nélkül érvényesítheti. [birosag.hu]
Többletmunka és pótmunka
A vállalkozási szerződés szabályainál a Ptk. külön szakaszban foglalkozik a többletmunka és a pótmunka kérdéseivel. Amint a fenti esetben is láthattuk, nem mindegy, hogy történt-e ilyen munkálat végzése, illetve az sem, hogy éppen melyik. Ezért érdemes megmagyarázni eme fogalmakat, illetve különbséget tenni köztük.
Többletmunka
A Ptk. két típusú munkálatot határoz meg többletmunkaként. Az első eset az, amikor a vállalkozónak olyan munkát kell elvégeznie, amely ugyan része a vállalkozási szerződésnek, azonban a vállalkozói díj meghatározásakor azt nem vették figyelembe. [njt.hu]
Pótmunka
Pótmunkáról abban az esetben beszélünk, amikor olyan munkálatról van szó, amely nem szerepelt a szerződésben annak megkötésekor. Elvégzése abból ered, hogy a megrendelő részéről felmerülhetnek módosítások, változtatások, amelyeket célszerű az eredeti vállalkozóval, annak tevékenységével fedve elvégeztetni. Ez azonban nem teheti a vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé, ekkor a vállalkozó köteles a pótmunka elvégzésére. [jogkoveto.hu]
Vállalkozói díj
E tekintetben rendkívül lényeges, hogy a felek milyen díjazásban állapodtak meg. A vállalkozói díj meghatározásakor általában kétféle módszert alkalmaznak.
Az egyik az átalánydíj, amikor a díjazás összege már a munka elvégzése előtt pontosan meghatározásra kerül, függetlenül attól, hogy utóbb ténylegesen mennyi munkavégzést igényel a megrendelés teljesítése.
A másik gyakran használt módszer a tételes vállalkozói díj meghatározása. Ez esetben a ténylegesen elvégzett munka alapján kerül sor a vállalkozói díj megfizetésére. Ez történhet az egyes elvégzett munka-tételek és költségek alapján, illetve a ráfordított munkaidő szerint. [kocsisszabougyved.hu]
Ez azért fontos, mert amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó nem jogosult a többletmunka ellenértékének a megtérítésére. Ezzel ellenkezőleg, a pótmunka ellenértékét igényelheti. Tételes elszámolás esetén az utólagos elszámolás miatt ezen kérdés nem jelent problémát.
A szerződés lehetetlenülése
A szerződés akkor lehetetlenül, ha valamilyen, a szerződéskötést követően beállt körülmények következtében annak teljesítése nem lehetséges. Ez természetesen számtalan okból történhet, például megváltozhat a jogi környezet, a gazdasági környezetben állhatnak be előre nem látható, drasztikus változások, vagy közrejátszhatnak a felek megváltozott érdekei. [birosag.hu]
A lehetetlenülés következtében a szerződés megszűnik, az addig nyújtott szolgáltatásokat pedig aszerint kell elszámolni, hogy melyik fél volt felelős a lehetetlenülésért, illetve az kinek az érdekkörében merült fel.
Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
b) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Hogyha ez az ok a vállalkozó érdekkörében merült fel, akkor nem tarthat igényt a díjazására. Erre az esetre jó példa, hogy ha a vállalkozó műhelye leég. Amennyiben megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozó követelheti az őt megillető díjat, azonban abból a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet az így felszabadult időben máshol keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
A megrendelő érdekkörében felmerülő ok például, ha már nincsen szüksége a műre. Végül, ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében, avagy, mindkettőjük érdekkörén kívül merült fel (például valamilyen természeti jelenség), a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. [drujvary.hu]
Segít a Szerzi
Amint azt a fentiekben láthattuk, a vállalkozási szerződéssel egy komplex jogviszony jön létre a felek között. Érdemes ezért már a szerződéskötést megelőzően is kellő körültekintéssel eljárni és ügyvédi segítséget igénybe venni. Amennyiben a már megkötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatban merült fel pénzkövetelése, úgy azt ajánlatos szintén jogi úton, lehetőség szerint mihamarabb érvényesíteni az adóssal szemben. E körben forduljon bizalommal a a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
Amennyiben pedig vállalkozási szerződést szeretne készíteni akkor próbálja ki a Szerzi oldalán a vállalkozási szerződés generátort! A szerződés körülményeire adott válaszai alapján a rendszer automatikusan generálja Ön számára az egyedi megállapodást.
