Felújításba vagy építkezésbe kezd? A legtöbb rémálom általában nem a falak dőlésével, hanem a szerződésekkel kezdődik. Mi történik, ha a kivitelezővel kötött papírból pont a legfontosabb elem, a vállalkozói díj meghatározása hiányzik?
Élete során már rengeteg vállalkozási szerződést kötött meg Ön is. De vajon tisztában van a vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés közötti alapvető különbséggel? Mi a teendő, ha a vállalkozó többlet- vagy pótmunkára hivatkozva kér több pénzt? Mikor tagadhatja meg az átvételt, és mikor állhat el a szerződéstől? Cikkünkben részletesen elemezzük a vállalkozási szerződések buktatóit, a felek jogaitól kezdve a díjazásig.
Vállalkozói díj meghatározása ráutaló magatartással?
Az alábbi ügy lényeges kérdése az volt, hogy egy olyan kivitelezési szerződésben (amely a vállalkozási szerződés egyik altípusa), amelyben a vállalkozói díj összegének és az elszámolás módjának meghatározása hiányzik, de a munka elvégzésre került és részleges kifizetések történtek, milyen módon állapítható meg a vállalkozói díj. [a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20628/2024/6. számú határozata]
2018. októberében írásbeli kivitelezési szerződés jött létre a felperes és az alperes között egy ház szerkezetépítésére a terveknek megfelelően. A szerződés rögzítette, hogy annak elválaszthatatlan részét képezi az úgynevezett „1. számú melléklet”, amely a fizetési ütemezést és az egységárakat tartalmazza, azonban ilyen melléklet ténylegesen nem készült el. A felperes elvégezte a szerkezetépítési munkálatokat, az alperes pedig minőségi kifogások mellett megközelítőleg 25 millió forintot fizetett a felperesnek. Ezt követően a felek között elszámolási vita alakult ki, és a felperes elhagyta az építési területet.
A felperes keresetében elsődlegesen vállalkozói díj címén 35 millió forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint, bár a szerződés nem tartalmazott összegszerű vállalkozói díjat, a felek között kialakult egy gyakorlat az egyes munkarészek utólagos, közösen elfogadott egységárakon alapuló elszámolására és számlázására, amely ráutaló magatartással a szerződés részévé vált. A követelés összegszerűségét egy előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett szakértői véleményre alapozta. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntését arra alapozta, hogy a felek között ugyan kivitelezési szerződés jött létre, de annak írásba foglalására és a díjmegállapodásra vonatkozó jogszabályi előírások ellenére a felperes nem bizonyította, hogy milyen vállalkozói díjban állapodtak meg.
A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az ítéletében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vállalkozói díj meghatározása nem csak összegszerűen történhet, hanem ráutaló magatartással, utólagos elszámolással, vagy a teljesítési helyen kialakult piaci középár alapján is. Ezért az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a vállalkozói díjra vonatkozó keresetet pusztán a díjmegállapodás bizonyítatlansága miatt. Mivel az elsőfokú ítélet érdemben nem volt felülbírálható, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás megismétlését és kiegészítését tartotta szükségesnek. [jogkodex.hu]
Vállalkozási kontra megbízási szerződés
A vállalkozási szerződés, illetve a megbízási szerződés a mindennapok során sokszor keveredik, holott a két szerződéstípus nem ugyanaz, lényeges különbségek vannak köztük.
A legfontosabb e két szerződés elhatárolásánál, az az eredmény. A vállalkozási szerződésben ugyanis – mint ahogyan az a definícióból is kitűnik – a vállalkozó valamilyen eredmény megvalósítását vállalja. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem tudja teljesíteni a vállalt eredményt, az szerződésszegésnek minősül. Ilyen eredmény lehet tipikusan egy új termék előállítása, valamilyen beruházás, építkezés vagy javítási munkálatok.
Ennek következében a vállalkozási szerződés úgynevezett eredménykötelem, amíg a megbízási szerződés úgynevezett gondossági kötelem. Ebben az esetben a megbízott bizonyos feladatok ellátására vállal kötelezettséget, amelyeknek nem minden esetben lesz konkrét eredménye. A vállalt feladatokat az elvárható legnagyobb gondossággal és szakértelemmel kell elvégezni. Tipikus példa megbízási jogviszonyra egy orvos-beteg viszony. Az orvos ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyógyítsa a beteget, azonban, ha ennek ellenére ez mégsem sikerül, akkor sem szeg szerződést. [karrier-boldogsag.hu]
Eme lényegi különbség mutatkozik meg a díjazás tekintetében is. Amíg a vállalkozói díj csakis az eredmény megvalósítása esetén jár, addig megbízási díj esetében ilyen szabályról nem beszélhetünk.
A cikk továbbiakban a vállalkozási szerződés sajátosságaira tér ki. Amennyiben a megbízási szerződésről szeretne többet megtudni, olvassa el ezt a cikkünket, amiben minden lényeges információt megtalál.
Vállalkozási szerződés
A Polgári Törvénykönyv szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. [njt.hu]
A felek jogai és kötelezettségei
A vállalkozási szerződés két alanya a vállalkozó és a megrendelő. Fontos kiemelni, hogy ebben a jogviszonyban a vállalkozó általában szakértőnek minősül, míg a megrendelő többnyire laikusként személy, amely tény hatással van a jogaikra, illetve kötelezettségeikre.
A vállalkozó főbb kötelezettségei
- Biztosítania kell a tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő feltételeket.
- Be kell szereznie az eredmény eléréséhez szükséges anyagokat.
- A megrendelő utasításai szerint kell eljárnia, bár ez az utasítási jog nem terjedhet ki a munka megszervezésére.
- El kell végeznie az esetlegesen felmerülő többletmunka vagy pótmunka feladatokat.
- Létre kell hoznia és át kell adnia a szerződésben meghatározott eredményt.
A vállalkozó főbb jogosultságai:
- Igényt tarthat a vállalkozói díjra.
- Kérheti a felmerült költségeinek megtérítését.
- Zálogjog illeti meg a megrendelő azon vagyontárgyain, amelyek a szerződés teljesítése következtében a birtokába kerültek.
- Közreműködő (pl. alvállalkozó) igénybevételére jogosult.
A megrendelő főbb kötelezettségei
- Meg kell fizetnie a vállalkozói díjat.
- Köteles átvenni az elkészült eredményt.
- Amennyiben a tevékenység helyét ő jelölte ki, azt megfelelő állapotban kell a vállalkozó rendelkezésére bocsátania.
A megrendelő főbb jogosultságai
- Utasításokat adhat a vállalkozónak.
- Ellenőrizheti a végzett tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagokat. [drbodo.hu]
Átadás-átvételi eljárás
A vállalkozási szerződés célja egyértelműen a meghatározott eredmény megvalósítása. Ebből adódóan a szerződéses kapcsolat egyik legfontosabb pontja, amikor a vállalkozó átadja a művet (vagyis a szolgáltatást) a megrendelő számára.
Az átadás-átvételi eljárás célja, hogy a megrendelő megbizonyosodhasson a teljesítés megfelelőségéről. Ehhez a feleknek el kell végezniük az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat, amelyekkel megállapítható, hogy a vállalkozó a szerződésnek megfelelően teljesített-e.
Ha a felek másképp nem állapodnak meg, ennek az eljárásnak a hossza 30 nap. Az eljárás során talált hiba alapján a megrendelő csak akkor tagadhatja meg az átvételt, ha a hiba (vagy annak kijavítása, pótlása) a rendeltetésszerű használatot gátolja. Kisebb jelentőségű hiba esetén tehát a megrendelő köteles átvenni a művet, azonban ez nem jelenti azt, hogy el kell fogadnia a hibás szolgáltatást: a szavatossági jogait ilyenkor is érvényesítheti. [birosag.hu]
Többletmunka
A Ptk. kétféle munkavégzést definiál többletmunkaként. Az első eset, amikor a vállalkozónak olyan munkát kell elvégeznie, amely bár része a vállalkozási szerződésnek, de a vállalkozói díj meghatározásánál nem kalkuláltak vele. A második eset, amikor olyan munkáról van szó, amely nélkül a mű nem lenne alkalmas a rendeltetésszerű használatra. A vállalkozó köteles elvégezni ezeket a munkálatokat.
Pótmunka
Pótmunkáról akkor beszélhetünk, ha olyan munkáról van szó, amely a szerződés megkötésekor nem szerepelt a feladatok között. Elvégzése abból fakad, hogy a megrendelő módosításokat vagy változtatásokat kérhet, amelyeket érdemes az eredeti vállalkozóval elvégeztetni. Ez a feladat azonban nem teheti a vállalkozó helyzetét aránytalanul terhesebbé. A vállalkozó köteles a pótmunka elvégzésére. [jogkoveto.hu]
A szerződés lehetetlenülése
A vállalkozási szerződés teljesítésének lehetetlenülése esetén az elsődleges kérdés az, hogy melyik fél felelős a lehetetlenülésért. Hogyha csak az egyik fél felelős, akkor a másik fél szabadul a teljesítési kötelezettsége alól, és az okozott kárának megtérítését követelheti.
Ha a lehetetlenülésért mindkét fél felelős, akkor a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
Amennyiben viszont egyik fél sem felelős, a díjazás sorsa attól függ, kinek az érdekkörében merült fel a lehetetlenné válás oka. Ha a vállalkozó érdekkörében, díjazásra nem tarthat igényt. Hogyha a megrendelő érdekkörében, a vállalkozót a teljes díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó lehetetlenné válás következtében megtakarított, illetve máshol megkeresett (vagy nagyobb nehézség nélkül megkereshetett volna). Abban az esetben, ha az ok mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel (pl. vis maior esetén), a vállalkozó az elvégzett munka és költségei arányában jogosult díjra.
Fontos, hogy a megrendelő lehetetlenülés esetén is kérheti a félkész művet, de a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint fizetnie kell az átvett értékért. [njt.hu]
Elállás és felmondás
A megrendelőt a teljesítés megkezdése előtt úgynevezett általános elállási jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy a szerződéstől bármikor elállhat anélkül, hogy bizonyítania kellene a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnését. A teljesítés megkezdését követően pedig felmondhatja a szerződést.
A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni. Fontos azonban, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
Elállási jog illeti meg a vállalkozót, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, illetve, ha a megrendelő a munkaterületet felszólítás ellenére nem biztosítja.
A megrendelőnek joga van a szerződés megszüntetésére. A teljesítés megkezdése előtt a szerződéstől bármikor elállhat, a munka megkezdését követően pedig a teljesítésig a szerződést felmondhatja. Ezt a jogát nem köteles indokolni, azonban komoly anyagi következményei vannak. A megrendelőnek mindkét esetben meg kell fizetnie a vállalkozó díjának arányos részét (az addig elvégzett munkáért), továbbá meg kell térítenie a szerződés megszüntetésével okozott kárát is. Fontos korlát azonban, hogy ez a kártalanítási összeg legfeljebb az eredeti teljes vállalkozói díj mértékéig terjedhet.
Vállalkozói díj
A vállalkozói díj tekintetében rendkívül lényeges, hogy a felek milyen díjazásban állapodtak meg. Ennek meghatározásakor a gyakorlatban általában kétféle módszert alkalmaznak.
Az egyik az átalánydíj, amikor a díjazás összege már a munka elvégzése előtt pontosan meghatározásra kerül, függetlenül attól, hogy utóbb ténylegesen mennyi munkavégzést igényel a megrendelés teljesítése.
A másik gyakran használt módszer a tételes vállalkozói díj meghatározása. Ez esetben a ténylegesen elvégzett munka alapján kerül sor a vállalkozói díj megfizetésére, amelyet természetesen utólag állapítanak meg. Ez történhet az egyes elvégzett munkatételek és költségek alapján, illetve a ráfordított munkaidő szerint. [kocsisszabougyved.hu]
Ez azért fontos, mert amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó nem jogosult a többletmunka ellenértékének a megtérítésére. Ezzel ellenkezőleg, a pótmunka ellenértékét igényelheti. Tételes elszámolás esetén az utólagos elszámolás miatt ezen kérdés nem jelent problémát.
Ki kell továbbá emelni, hogy – ahogyan a fenti jogesetben is láttuk – a vállalkozói díj nem csak összegszerűen, hanem ráutaló magatartással, vagy a teljesítési helyen kialakult piaci középár alapján is meghatározható.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége vállalkozási szerződéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
Amennyiben pedig vállalkozási szerződést szeretne készíteni akkor próbálja ki a Szerzi oldalán a vállalkozási szerződés generátort! A szerződés körülményeire adott válaszai alapján a rendszer automatikusan generálja Ön számára az egyedi megállapodást.
