A vagyonszerzési illeték olyan adónem, amelyet egy ingatlan megszerzésekor fizet a az, aki az ingatlant megszerezte. Az illeték mértéke általában az átruházott vagyontárgy értékével arányos, és az erre a célra rendszeresített NAV adatlapon kell benyújtani és befizetni. Az illeték összegét befolyásolhatja az adásvétel értéke és az adózást befolyásoló egyéb tényezők is. Fontos ismerni és betartani az illetékfizetési kötelezettséget, hogy elkerüljük az esetleges adóhatósági eljárásokat és jogi következményeket.
Megtörtént eset
Egy férfi újépítésű ingatlant vásárolt, de még nem kapott értesítést a vagyonszerzési illeték megfizetéséről. Többen is tapasztalják, hogy az értesítés időpontja eltérő lehet, függően a NAV leterheltségétől, a régiótól és egyéb tényezőktől. Az olvasó szeretné a fizetendő összeg részletfizetését kérelmezni, de bizonytalan, hogy ezt megteheti-e már most, vagy meg kell várnia a tartozás nyilvántartásba vételét. Az információk szerint a részletfizetés csak nyilvántartott tartozásra kérhető, de az olvasó korábbi tapasztalatok alapján úgy véli, hogy ez nem feltétlenül igaz. Mit tehet ilyen helyzetben az érintett? [reddit.com]
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lehetővé teszi a vagyonszerzési illeték részletfizetését, különösen akkor, ha az egyösszegű befizetés komoly anyagi terhet jelent. Első lakástulajdon megszerzése esetén a NAV akár 12 havi pótlékmentes részletfizetést is engedélyezhet. Azonban, ha nem első lakásról van szó, akkor is van lehetőség részletfizetésre, de ebben az esetben az automatikus részletfizetési kedvezmény csak legfeljebb 1 millió forintot meg nem haladó tartozásra és legfeljebb 12 hónapra vonatkozik.
Ha az olvasó nem első lakást vásárolt, és az illeték összege meghaladja az 1 millió forintot, akkor méltányossági alapon is kérelmezheti a részletfizetést. Ebben az esetben igazolnia kell a NAV felé, hogy miért nem tudja egy összegben megfizetni az illetéket. Indoklásként felsorakoztathatja a hiteltörlesztési kötelezettségeit, egyéb kiadásait, és minden olyan tényezőt, ami alátámasztja a fizetési nehézségeit.
A részletfizetési kérelmet elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, vagy papíralapon, levél formájában is be lehet nyújtani. Fontos azonban tudni, hogy a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya az illeték megfizetésére. Ha a NAV elutasítja a kérelmet, akkor az illetéket bírsággal és késedelmi kamattal együtt kell megfizetni.
Érdemes tehát minél előbb benyújtani a részletfizetési kérelmet, még akkor is, ha az illetékről szóló értesítés még nem érkezett meg. A kérelemhez csatolni kell minden releváns dokumentumot, ami alátámasztja a fizetési nehézségeket, és részletesen indokolni kell, hogy miért van szükség a részletfizetésre. Ha a NAV elfogadja a kérelmet, akkor az illeték több hónapon át, kamatmentes részletekben fizethető meg.
Vagyonszerzési illeték
A visszterhes vagyonátruházási illeték – más néven vagyonosodási adó – egy tulajdonképpen a vagyont megszerző felet terhelő adónem, amelyet az adóhatóságnak köteles megfizetni.
Az ingatlanvásárlást terhelő vagyonszerzési illeték a vételár 4%-a, ami a gyakorlatban egy 30 millió forintos ingatlan esetében 1.2 millió forint.
Drágább ingatlanok esetében már máshogy alakul a mértéke, ugyanis, ha a vételár eléri az 1 milliárd forintot, az illeték mértéke immáron 2%-ra csökken. Az összege azonban már csak maximum 200 millió forint lehet.
A vagyonszerzés tényét a gazdagodó köteles bejelenteni az adóhatósághoz. A bizonyítás kedvéért érdemes az erre vonatkozó okirat, az adásvételi szerződés egy példányával megtenni a bejelentést, de ezt általában az adásvételnél közreműködő ügyvéd megteszi helyettünk.
Ezen felül nyilatkoznunk arról is, ha jogosultak vagyunk valamilyen címen illetékkedvezményre. Illetékkedvezmény jár például,
- ha házastársak, testvérek, egyenesági rokonok közötti történik az adásvétel vagy
- CSOK Plusz esetén.
Amennyiben nem rendelkezünk illetékmentességgel járó körülményekkel az adóhatóság a vagyonszerzési illeték kiszabásáról határozatával együtt szólítja fel az illeték fizetéssel terheltet annak megfizetésére.
A vagyonszerzési illetékek Magyarországon az állam által kivetett, adójellegű közhatalmi bevételek, amelyek a vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódnak. Ezek az illetékek három fő csoportba sorolhatók: az ingyenes vagyonszerzés illetékei (öröklési és ajándékozási illeték), a visszterhes vagyonszerzés illetéke, valamint az eljárási illetékek, amelyek díjjellegűek és közigazgatási vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódnak
Vagyonszerzési illetékek típusai és alapfogalmai
Ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jogok
A vagyonszerzés tárgya lehet ingatlan (például lakás, ház, telek), ingó vagyontárgy (például gépjármű, műtárgy), illetve vagyoni értékű jog, mint például haszonélvezet vagy földhasználati jog. Az illetékek alapját általában a vagyontárgy forgalmi értéke képezi, amelyből levonhatók a terhek és tartozások, így kapjuk meg a tiszta értéket.
Ki fizeti az illetéket?
Az illetékfizetés kötelezettsége a vagyonszerzéstől függően változik:
- Öröklés esetén az örökös fizet.
- Ajándékozásnál a megajándékozott.
- Visszterhes vagyonszerzésnél, például adásvételnél, a vevő a fizető fél.
Öröklési illeték
Az öröklési illeték az ingyenes vagyonszerzés egyik formája, amely a haláleset kapcsán bekövetkező vagyonszerzést terheli. Az illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik, és a belföldön lévő hagyaték (ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog) után kell fizetni. Külföldön lévő ingatlan öröklése után általában nem kell illetéket fizetni, ha ott illeték vagy adó nem terheli az örökséget.
Az illeték alapja a hagyaték tiszta értéke, azaz a forgalmi értékből levonva a tartozásokat. Az alapilleték mértéke 18%, de például lakástulajdon vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9%. Gépjárművek és pótkocsik esetén az öröklési illeték a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese.
Kedvezmények és mentességek
Számos kedvezmény és mentesség létezik, amelyek miatt a ténylegesen fizetendő illeték sok esetben alacsonyabb lehet vagy elmaradhat:
- Az örökhagyó egyenes ági rokonai (például gyermekek, szülők) és házastársa mentesülhet az illeték alól.
- Mostoha- és nevelt gyermekek esetén a hagyaték tiszta értékéből 20 millió forintig mentesülnek, a feletti rész után fizetendő az illeték.
- Ingó vagyontárgyak esetében a 300 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó rész mentesül.
Ajándékozási illeték
Az ajándékozási illeték szintén az ingyenes vagyonszerzéshez tartozik, és az ingyenesen, ajándékozással szerzett vagyont terheli. Az illetékfizetés alanya a megajándékozott, és a tárgya lehet ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog. Belföldi vagyontárgyak esetén az illetéket meg kell fizetni, míg külföldi ingatlanok esetén általában nem.
Az illeték alapja és mértéke hasonló az öröklési illetékhez, azaz a vagyontárgy tiszta értéke után kell fizetni, és az illeték mértéke az öröklési illetékhez hasonlóan alakul. Az illetékfizetés időpontja az ajándékozási szerződés megkötésének napja, ingó vagyoni értékű jog esetén pedig a szerződés aláírásának napja vagy vagyonszerzés napja.
Visszterhes vagyonszerzési illeték
Ez az illeték az ellenérték fejében történő vagyonszerzés esetén fizetendő, például ingatlanvásárlás vagy gépjárművásárlás alkalmával. Az illetékfizetés alanya a vagyont megszerző fél, és az illeték tárgya a belföldi ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog, valamint a gépjárművek és pótkocsik, ha azokat belföldön nyilvántartásba veszik.
Ingatlanvásárlási illeték
Az ingatlanvásárlás során fizetendő illeték mértéke alapesetben a vagyontárgy forgalmi értékének 4%-a, egészen 1 milliárd forint értékhatárig. Az ezt meghaladó rész után az illeték 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet az illeték összege. Ez azt jelenti, hogy például egy 40 millió forint értékű családi ház vásárlásakor az illeték 1,6 millió forint.
Egy érdekes szabály, hogy ha valaki lakást cserél, az illeték alapját az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete képezi. Ez vonatkozik arra is, ha valaki vesz egy lakást, és a régit az előző három vagy az utána következő egy éven belül eladja.
Kedvezmények ingatlanvásárláskor
Számos kedvezmény létezik, például:
- Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevétele esetén az illeték mértéke csökkenhet vagy elmaradhat.
- Fiatalok és új építésű lakások vásárlásánál is vannak kedvezmények.
Fontos azonban, hogy az illetéktörvény nem mindig naprakész, így egyes kedvezmények elavultak vagy módosultak az elmúlt években.
Gépjárművek és pótkocsik illetéke
A gépjárművek vagyonszerzési illetéke a jármű műszaki paraméterei alapján kerül megállapításra. A fő szempontok a motor teljesítménye (kW-ban vagy lóerőben) és a jármű kora. Az illeték mértéke a teljesítmény és kor alapján változik, pótkocsik esetén pedig az össztömeg számít.
Fontos tudni, hogy a kizárólag elektromos hajtómotorral működő gépjárművek tulajdonjogának megszerzése esetén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ugyanakkor, ha a gépjármű öröklés vagy ajándékozás útján kerül új tulajdonoshoz, az illeték mértéke eltérő lehet, például az öröklési illeték kétszerese.
Példa az érthetőség kedvéért
A vagyonszerzési illetékek rendszere Magyarországon komplex, de jól strukturált. Három fő csoportba sorolhatók:
- Ingyenes vagyonszerzés illetékei: öröklési és ajándékozási illeték, amelyek az ingyenesen szerzett vagyont terhelik.
- Visszterhes vagyonszerzés illetéke: az ellenérték fejében történő vagyonátruházás esetén fizetendő, például ingatlan- vagy gépjárművásárláskor.
- Eljárási illetékek: közigazgatási és bírósági eljárások díjai.
Például ha valaki örököl egy lakást, amelynek tiszta értéke 30 millió forint, és az örökös az egyenes ági rokon, akkor az illetékmentesség miatt nem kell illetéket fizetnie. Ugyanakkor, ha ugyanazt a lakást ajándékozás útján kapja, akkor az ajándékozási illeték szabályai szerint kell eljárni, és kedvezmények esetén csökkentett illetéket fizet.
Egy másik példa: ha valaki vásárol egy 50 millió forint értékű családi házat, akkor az illeték 4% × 50 millió = 2 millió forint lesz, amit a vevőnek kell megfizetnie az ingatlan átruházásakor. Ha ugyanakkor egy 1,2 milliárd forintos ingatlant vásárol, akkor az első 1 milliárd forint után 4%, az azt meghaladó 200 millió forint után pedig 2% illetéket kell fizetni, de az illeték összege ingatlanonként nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
A vagyonszerzési illetékek megértése kulcsfontosságú mindazok számára, akik ingatlant vagy más vagyontárgyat szereznek, mert jelentős pénzügyi terhet jelenthetnek, ha nem kalkulálnak velük előre. Az illetékekkel kapcsolatos jogszabályok és kedvezmények változhatnak, ezért érdemes mindig naprakész információkat keresni és adott esetben szakértő segítségét igénybe venni.
Illeték típusa | Illeték alapja | Illeték mértéke | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
Öröklési illeték | Hagyaték tiszta értéke | 18% | Általános mérték |
Öröklési illeték – lakástulajdon | Lakás vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog | 9% | Kedvezményes mérték |
Ajándékozási illeték | Vagyon tiszta értéke | Ugyanaz, mint az öröklési illeték | Az ingyenesen szerzett vagyon után |
Visszterhes vagyonszerzési illeték | Ingatlan forgalmi értéke | 4% (1 mrd Ft-ig) | 1 mrd Ft felett 2%, max. 200 millió Ft |
Visszterhes vagyonszerzési illeték – lakáscsere | Különbözet forgalmi értéke | 4% | Csak a különbözet után kell fizetni |
Gépjármű öröklési illeték | Forgalmi érték vagy teljesítmény alapján | Visszterhes illeték kétszerese | Elektromos járművek illetékmentesek |
Gépjármű visszterhes illeték | Motor teljesítménye és kor alapján | Pótkocsik esetén az össztömeg számít |
Segít a Szerzi
Az ingatlan adásvétel önmagában egy összetett jogi folyamat, érdemes bebiztosítani magunkat a megfelelő eszközökkel. Így tehát az ingatlan vásárlással vagy a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos kérdését is felteheti egy, a Szerzi platformon regisztrált szakértő ügyvédnek, online jogi tanácsadás keretében.
