A meghatalmazás egy rendkívül hasznos jogintézmény, hiszen lehetővé teszi, hogy más járjon el helyettünk hivatalos ügyeinkben, például egy postai ügyintézés során. Ha mi nem tudunk jelen lenni vagy eljárni, a meghatalmazás segít abban, hogy hivatalos ügyeink ne maradjanak elintézetlenek. De mielőtt belevágna és elkészítené saját meghatalmazását, érdemes informálódnia a jogintézményről. Online számos meghatalmazás minta kering, amely gyors és kényelmes megoldásnak tűnhet, ugyanis csak ki kell tölteni őket. Azonban fontos tudni, hogy milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a meghatalmazásnak, hiszen csak így lesz érvényes a jognyilatkozatunk. Ez a cikk segítséget nyújt abban, hogy eligazodhasson a képviselet, azon belül a meghatalmazás jogi szabályozásában.
- Mi a képviselet a jogban?
- A meghatalmazás fogalma
- Mire terjed ki a meghatalmazás?
- Mi történik, ha valaki túllépi a meghatalmazásból származó jogkörét?
- Az általános meghatalmazás: mikor használjuk?
- Mi szükséges a meghatalmazáshoz?
- Milyen adatokat kell feltüntetni a meghatalmazásban?
- Érdekellentét a képviselő és a képviselt között
- A meghatalmazási minta veszélyei
- A Szerzi segít!
Mi a képviselet a jogban?
A képviselet lehetőséget teremt arra, hogy más személy a mi nevünkben jognyilatkozatot tegyen. Ilyenkor a képviselő nyilatkozata közvetlenül a képviseltre hat ki. Ez azt jelenti, hogy az így keletkezett jogok és kötelezettségek a képviselt személyében állnak be, tehát őt kötelezik vagy jogosítják, nem pedig a képviselőt. Azonban vannak olyan esetek, amikor a törvény ezt nem teszi lehetővé, hanem az érintett személynek személyesen kell kinyilvánítania az akaratát. Ilyen például egy házasságkötés vagy a végrendelkezés. A képviselt alapvetően meghatározhatja a képviselet terjedelmét, tartalmát, de akár vissza is vonhatja azt. A képviseleti jog alapulhat jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton, illetve meghatalmazáson is. [lexikon.uni-nke.hu]
A meghatalmazás fogalma
A meghatalmazás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, ami ügyleti képviseletet hoz létre. Jogosultságot, de nem kötelezettséget teremt arra, hogy a meghatalmazott más személy nevében járjon el. A meghatalmazást magához a képviselőhöz, továbbá az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akivel szemben a képviselő jogosult lesz nyilatkozattételre. Alapvetően mivel a meghatalmazás a címzett jognyilatkozatok sorába tartozik, ezért a Ptk. minden olyan rendelkezését figyelembe kell venni, amelyek ezen típusra vonatkoznak. Például a jognyilatkozat általános szabályai körében a hatályosulásról szóló rendelkezések. [erthetojog.hu]
Annak érdekében, hogy ne kerülje el a figyelmét semmilyen lényeges, a meghatalmazás esetében releváns szabályozás, érdemes egy jogászhoz fordulnia. A Szerzi online jogi tanácsadása keretén belül hamar juthat megbízható jogi segítséghez.
Mire terjed ki a meghatalmazás?
A meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseken belül a Ptk. kimondja, hogy a képviselet mindazon cselekményekre és jognyilatkozatok megtételére terjed ki, amely a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükséges. Érdemes a meghatalmazást elhatárolni a megbízástól. A kettő jogintézmény rokonságot mutat ugyan, de lényeges különbség, hogy míg a megbízás során kötelezettség is keletkezik a nyilatkozattételre az adott szerződésre vonatkozó szabályok szerint, addig a meghatalmazás csupán jogosultságot jelent. További eltérés, hogy a meghatalmazás egy egyoldalú nyilatkozat, a megbízás pedig egy szerződés, tehát kétoldalú jogügylet.
Alapvetően a képviselten múlik a helyettesítési jogkör terjedelmének és időbeliségének a meghatározása. Korlátozott jogkörű képviselet alapítására is van lehetőség, amely meghatározott időre, egyetlen ügycsoportra vagy egy jognyilatkozat megtételére vonatkozik. A meghatalmazó vissza is vonhatja a meghatalmazást. Fontos kiemelni, hogy a korlátozás és visszavonás jogáról való lemondás semmis.
Az alábbi jogeset jól szemlélteti, hogy a meghatalmazás terjedelmét a meghatalmazásban megfogalmazott cél eléréséhez való szükségesség keretein belül kell értelmeznünk:
- Egy vietnámi állampolgár munkavállalás céljából kapott engedélyt arra, hogy Magyarországon tartózkodhasson. Később kérte az engedély meghosszabbítását, hiszen továbbra is itt kívánt munkát vállalni. A meghosszabbítással kapcsolatos eljárás során az általa meghatalmazott képviselő, dr. B. P. képviselte őt.
- A munkáltató azonban ezt követően bejelentette, hogy a kérelmező nem kezdte meg a munkát nála a megbeszélt időpontban. A hatóság erről értesülve eljárást indított, és visszavonta az engedélyt, hiszen ha nem dolgozik, munkavállalás céljából értelemszerűen nem tartózkodhat az országban tovább. Az ügyfelet azonban nem hallgatta meg a hatóság az engedély visszavonásánál, valamint az azt közlő határozatot is dr. B. P. részére kézbesítették. Az ügyvéd a kérelmező beleegyezése nélkül nyújtott be fellebbezést, amelyben azt adta elő, hogy a kérelmező betegség miatt nem kezdte meg a munkát, de azóta már bement dolgozni.
- A kérelmező keresetet nyújtott be a bíróságnál, amiben ismertette az álláspontját, miszerint ő végig dolgozott. Arra is rámutatott, hogy az ügyvéd a tudta nélkül járt el, és vele nem egyeztetett, amikor arra hivatkozott, hogy beteg volt. A meghatalmazás szerinte nem terjedt ki az engedély visszavonásával kapcsolatos új eljárásra.
- Az első fokú bíróság elutasította a keresetet mondván, hogy a meghatalmazás megfelelt a formai követelményeknek, valamint kiterjedt a visszavonással összefüggő ügyre is.
- A Kúria másként látta. Megállapította, hogy a meghatalmazást a felperes a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló ügyben adta, tehát a képviselet terjedelme ezen cél megvalósulásáig tartott. A hónapokkal később hivatalból indult, tartózkodási engedély visszavonását célzó eljárásra a meghatalmazás tehát nem terjed ki. A jogi képviselő részére adott meghatalmazás nem terjed ki automatikusan a fél valamennyi, még meg sem indult ügyére. Ezt a jogosultságot a bíróságnak is vizsgálnia kellett volna. [kuria-birosag.hu]
Mi történik, ha valaki túllépi a meghatalmazásból származó jogkörét?
A Ptk. álképviseletnek nevezi azt, amikor valaki képviseleti jog nélkül vagy jogkörét túllépve jár el. Ebben az esetben csak akkor válik hatályossá a jognyilatkozat, ha a képviselt utólag hozzájárul. De fontos kiemelni, hogy hozzájárulása hiányában nem kötelezi vagy jogosítja a képviseltet. A hozzájárulás nélküli jognyilatkozat nem létezőnek minősül. Az álképviselő felelőséggel tartozik magatartásáért. A jóhiszemű álképviselő a harmadik félnek a nyilatkozatból eredő kárát, a rosszhiszemű pedig a teljes kárát köteles megtéríteni. [kocsisszabougyved.hu]
Az általános meghatalmazás: mikor használjuk?
Nem csak egy-egy konkrét ügyben lehet meghatalmazni valakit, létezik úgynevezett általános meghatalmazás is. Ez jóval szélesebb jogkört biztosít a képviselőnek, hiszen nem csak egy meghatározott ügyben, hanem egy teljes ügycsoportban jogosítja fel az eljárásra. Fontos különbség az általános és az eseti meghatalmazás között, hogy míg az eseti egy adott ügyben biztosít cselekvési lehetőséget a képviselőnek, addig az általános meghatalmazás több ügy során, akár hosszabb időre is érvényes lehet, de nem vonatkozik automatikusan mindenre.
A meghatalmazás szövegében mindig pontosan kell meghatározni, hogy a képviselet mire terjed ki. Figyelni kell arra, hogy a törvény általános meghatalmazás esetében szigorúbb formai követelményeket támaszt, hiszen ez csak írásban érvényes. Fontos, hogy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás ezen formája is szólhat határozott időre, de határozatlan idejű is lehet. Viszont ki kell emelni, hogy a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló meghatalmazás öt év elteltével automatikusan hatályát veszti.
Mi szükséges a meghatalmazáshoz?
A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, mint amilyeneket jogszabály ír elő az adott meghatalmazással tehető jognyilatkozat esetében. De a felek megállapodhatnak szigorúbb követelményekben. Fontos megemlíteni, hogy a meghatalmazás visszavonása is abban a formában lehetséges, mint amilyen magára a meghatalmazásra vonatkozik. Ugyanez a helyzet az álképviselet esetén történő utólagos jóváhagyás esetén. Tehát a jóváhagyást is ugyanabban az alakban kell megtenni, mint amilyenben a képviseleti jog folytán megtehető jognyilatkozatot kell. Az előző pontban említett általános meghatalmazás mindig írásos formában, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető. [bplegal.hu]
“A közokirat olyan papír alakú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv az ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezésnek megfelelő módon állított ki.” [kocsisszabougyved.hu]
A magánokirat abban az esetben teljes bizonyító erejű, ha például a meghatalmazó saját kezűleg írta meg az okiratot és aláírását is tartalmazza. De két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva is annak minősül a dokumentum. [szerzi.hu]
Milyen adatokat kell feltüntetni a meghatalmazásban?
- A jogi dokumentumban azonosítható módon kell feltüntetni a meghatalmazót és a meghatalmazottat. Tehát szerepelnie kell a névnek, lakcímnek, személyazonosító adatoknak.
- Szerepelhet a címzett is, tehát az, aki előtt majd eljárni jogosult a képviselő.
- Ezen kívül fontos megjelölni azt az ügyet vagy ügycsoportot (például egy postai ügyintézés), amiben a meghatalmazott eljárhat, illetve a jogkörét.
- A meghatalmazás időbeli terjedelmét (egyszeri, meghatározott ideig vagy visszavonásig tartó). Ha nincs időbeli korlátozás, akkor visszavonásig érvényes.
- Illetve a dokumentum keletkezésének időpontját is. [kocsisszabougyved.hu] [bisz.hu]
A Szerzivel könnyen létrehozhatja saját okiratát. Az online megtalálható meghatalmazás minta helyett a Szerzi szerződésgenerátorával nem hagyhat ki semmilyen lényeges formai vagy tartalmi követelményt.
Érdekellentét a képviselő és a képviselt között
Érdekellentét általában akkor áll fenn, amikor a képviselőnek a megkötött ügylettel kapcsolatban az önérdeke is megjelenik. Erre példa lehet, ha a képviselt társaság adósként, a képviselő ezzel egyidejűleg kezesként is jelen van a jogviszonyban. A Ptk. rögzíti, hogy amennyiben érdekellentét áll fenn a két fél között, a képviselt megtámadhatja a képviselő által tett nyilatkozatot. Azonban nem támadható meg érdekellentétre hivatkozva, ha a képviselt a meghatalmazás megtételének időpontjában tudott erről az érdekellentétről, de mégis a meghatalmazás mellett döntött. A törvény alapján vélelmezni kell az érdekellentétet, ha a képviselő egy eljárás során az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. [szerzi.hu]
A meghatalmazási minta veszélyei
Az online pár kattintással letölthető meghatalmazási minták egy könnyen járható útnak tűnhetnek, azonban előfordulhat, hogy nem megfelelőek a számunkra. Gyors és azonnali megoldásnak gondolhatjuk őket, pedig a jogban fontos a megfontoltság. Ezek a meghatalmazási minták nem veszik figyelembe az adott ügy sajátosságait. Nem biztos, hogy a konkrét jognyilatkozatnak megfelelő formai követelményeket biztosítja, illetve találkozhatunk hiányos vagy félreérthető szövegezéssel is, valamint túl általános kifejezésekkel. De akár olyan bekezdések is szerepelhetnek egy ilyen meghatalmazási mintában, ami számunkra nem releváns. [szerzi.hu]
A Szerzi segít!
Az interneten megtalálható meghatalmazási minták helyett forduljon a Szerzihez! A szerződésgenerátorral pillanatok alatt létrehozhatja a jogi dokumentumot, de a gyorsaságon kívül jogi precizitást is kínál. Az oldalon található dokumentumok mindig a hatályos jogszabályokhoz vannak igazítva.
Ha tart attól, hogy valamelyik jogszabályi feltétel nem teljesült vagy nem bízik az online meghatalmazási minta érvényességében, akkor konzultáljon egy jogásszal! A Szerzivel ezt is könnyedén megteheti, hiszen a Szerzi jogi tanácsadásán keresztül ellenőrzött és megbízható ügyvédekkel kerülhet kapcsolatba.
