A modern piacgazdaságban a szolgáltatások nyújtása szerződéses keretek között zajlik. Amikor egy gazdasági szereplő vagy magánszemély más valaki számára munkavégzésre, vagy bizonyos ügy ellátására vállal kötelezettséget, a jogrendszer alapvetően két „dobozt” kínál e viszony rendezésére: a vállalkozási szerződést és a megbízási szerződést. A választás e két kategória közül azonban messze nem pusztán terminológiai kérdés, alapjaiban határozza meg a felek felelősségi viszonyait, a díjazás esedékességét és kockázatát, valamint a szerződéstől való szabadulás lehetőségét és árát.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a laikus szerződők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk használt szerződésminták vagy a szóbeli megállapodások melyik jogi kategóriába tartoznak. A jogszabályi háttér ugyan tág teret ad a felek akaratának, ám a bíróságok a jogviták során nem a szerződés elnevezése, hanem annak valós tartalma alapján minősítik a jogviszonyt. Egy hibásan nevezett szerződés drasztikus következményekkel járhat például egy elszámolási vitában vagy egy hibás teljesítés miatti perben.
A vállalkozási szerződés
A Ptk. definiálja a vállalkozási szerződés fogalmát. A jogszabály utal arra, hogy a vállalkozó nem puszta munkavégzésre szerződik. Az ő kötelezettsége egy objektíven mérhető, a szerződésben meghatározott paraméterekkel rendelkező produktum, a mű létrehozása. Ez a mű lehet fizikai dolog, de lehet szellemi alkotás vagy akár egy állapotváltozás előidézése is. [epitesijog.hu]
Az eredménykötelem legfontosabb ismérve a kockázatviselés. A vállalkozó viseli annak kockázatát, hogy a tevékenysége eredményre vezet-e. Ha a vállalkozó a legnagyobb gondossággal, a legkiválóbb szakemberekkel és a legjobb anyagokkal dolgozik, de a mű nem készül el, vagy nem felel meg a szerződéses előírásoknak, akkor nem teljesített szerződésszerűen. Ebben az esetben a vállalkozó nem követelheti a díját, sőt, szavatossági és kártérítési felelősséggel tartozik. [tomosvarilaw.hu]
Gyakorlati példa az építőiparból, ha a burkoló vállalkozó ferdén teszi fel a csempét, hiába hivatkozik arra, hogy ő egész nap dolgozott és elfáradt. A teljesítés hibás, a díj nem, vagy csak csökkentett mértékben jár, és a javítás költsége őt terheli.
A megbízási szerződés
A megbízási szerződés tárgya nem egy eredmény, hanem maga a tevékenység, az ügy gondos vitele. A megbízott arra vállal kötelezettséget, hogy a rábízott ügyben a szakmai szabályoknak megfelelően, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal jár el a megbízó érdekében. A gondossági kötelem lényege, hogy a kockázat a megbízónál marad. Ha a megbízott minden tőle telhetőt megtett, szakmailag hibátlanul járt el, de a megbízó számára kedvező eredmény elmarad, a megbízottat akkor is megilleti a megbízási díj. A megbízott nem garantálja a sikert, csak az ahhoz vezető szakszerű utat. [miosz.hu]
Gyakorlati példa az ügyvédi tevékenységből, egy ügyvéd nem ígérheti meg a per megnyerését, mivel az a bíróság döntésétől függ. Ha azonban az ügyvéd elmulaszt egy fellebbezési határidőt, az a gondossági kötelem megsértése, tehát szerződésszegés, amiért felelősséggel tartozik. De ha határidőben, kiváló beadványokkal dolgozik, és a bíróság mégis elutasítja a keresetet, az ügyvéd teljesített, és a díja jár.
A felek jogai és kötelezettségei
A jogalkalmazás során a bíróságok a fenti elméleti kereteket a konkrét jogok és kötelezettségek vizsgálatával töltik meg tartalommal. Különösen az utasítási jog és a közreműködők igénybevétele terén mutatkoznak meg olyan különbségek, amelyek a mindennapi üzletmenetben konfliktusforrássá válhatnak.
Az utasítási jog és a figyelmeztetési kötelezettség
Az utasítási jog terjedelme a szakmai önállóság fokmérője.
Vállalkozás: A vállalkozó szakember, akitől a megrendelő egy kész terméket vár. Ebből fakadóan a vállalkozó nagyobb önállósággal rendelkezik. A Ptk. szerint a vállalkozó köteles a megrendelő utasításait követni, de ez az utasítási jog nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Kritikus fontosságú a figyelmeztetési kötelezettség: ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítást, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, vagy a megrendelő kockázatára elvégezheti a munkát. Azonban a vállalkozó köteles megtagadni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabálysértéshez vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Megbízás: A megbízott a megbízó érdekeinek képviselője. A bizalmi viszony miatt a megbízó utasítási joga szélesebb, kiterjedhet az eljárás részleteire is. A Ptk. itt is előírja az utasításkövetést és a figyelmeztetési kötelezettséget. Specifikus szabály, hogy a megbízott az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. [ptk2013.hu]
Közreműködő igénybevétele
Vállalkozás: A modern gazdaságban a specializáció miatt ritka, hogy egy vállalkozó mindent maga végezzen. A Ptk. főszabálya szerint a vállalkozó jogosult közreműködőt, alvállalkozót igénybe venni. A jogi felelősség szempontjából a vállalkozó úgy felel az alvállalkozó munkájáért, mintha azt maga végezte volna el. Ez a tudatos kockázatvállalás elve, miszerint a megrendelőnek nem kell ismernie az alvállalkozót, ő a fővállalkozóval áll szerződésben. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Megbízás: A megbízás személyes bizalmon alapul. Ha megbízunk egy konkrét ügyvédet, nem szeretnénk, ha helyette egy kezdő jelölt jelenne meg a tárgyaláson. Ezért a Ptk. szerint a megbízott személyesen köteles eljárni. Közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ehhez a megbízó hozzájárult, a megbízás jellege ezt szükségessé teszi, vagy a megbízót károsodástól óvja meg. Ha a megbízott jogosulatlanul vesz igénybe közreműködőt, felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. [tomosvarilaw.hu]
A szerződés megszüntetése
Talán a legfontosabb gyakorlati különbség a két szerződéstípus között a megszüntetés szabályaiban és az ehhez kapcsolódó fizetési kötelezettségekben rejlik. Egy rosszul megválasztott felmondási jogcím vagy egy tévesen minősített szerződés esetén a pénzügyi veszteség jelentős lehet.
A vállalkozási szerződés megszüntetése
A Ptk. biztosítja a megrendelő számára a jogot, hogy a szerződést bármikor, akár indokolás nélkül is megszüntesse, de ennek szigorú ára van. A jogalkotó kettéválasztja a teljesítés megkezdése előtti és utáni időszakot.
- Elállás: Az elállás a szerződést visszamenőleges hatállyal szünteti meg, mintha az meg sem köttetett volna.
- Felmondás: A teljesítés megkezdése után, de a mű átadása előtt a megrendelő a szerződést a jövőre nézve felmondhatja.
Mindkét esetben, mivel a megrendelő egyoldalú döntésével szünteti meg a jogviszonyt a vállalkozó akarata ellenére, a megrendelő köteles a vállalkozót kártalanítani. A kártalanítás elemei a vállalkozói díj arányos része, illetve a szerződés megszüntetésével okozott kár. A Ptk. egy garanciális korlátot állít fel, miszerint a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. Ez védi a megrendelőt attól, hogy többet fizessen a szerződés felmondásáért, mintha a vállalkozó befejezte volna a munkát. [drhamar.hu]
Fontos különbséget tenni a kártalanítás és a kártérítés között. A kártalanítás a jogszerű magatartás ellentételezése, míg a kártérítés a szerződésszegés szankciója. Ha a vállalkozó hibásan teljesít, és ezért mondja fel a megrendelő a szerződést, akkor nem kártalanítást fizet, hanem kártérítést követelhet. [kuria-birosag.hu]
A megbízási szerződés megszüntetése
A megbízás bizalmi jellege miatt a felek nem láncolhatók egymáshoz, ha a bizalom megrendül. Ezért a Ptk. szerint a szerződést bármelyik fél bármikor felmondhatja. Ez a jog főszabály szerint nem zárható ki, kivéve tartós jogviszonyoknál, ahol a felek megállapodhatnak abban, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
- Megbízó általi felmondás: Ha a megbízó mondja fel a szerződést, köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt (felmerült költségek, kötelezettségvállalások). Ez alóli kivétel, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése adott okot, ebben az esetben kártérítés nem jár a megbízottnak.
- Megbízott általi felmondás: Ha a megbízott mondja fel a szerződést, és ezt alkalmatlan időben teszi, például a tárgyalás előtti napon, amikor a megbízó már nem tud más ügyvédet fogadni, köteles megtéríteni a megbízó kárát.
A vállalkozási szerződéssel ellentétben a megbízásnál nincs a díjhoz igazodó kártérítési határérték. Ha az alkalmatlan időben történt felmondás súlyos kárt okoz a megbízónak, a megbízott felelőssége a teljes kárra kiterjedhet. [ptk2013.hu]
Összegzés
A vállalkozási és megbízási szerződések közötti választás nem csupán formai kérdés, hanem a kockázatkezelés alapja. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, a vállalkozó egy meghatározott mű létrehozásáért felel, és a teljesítés kockázatát is ő viseli. A megbízási szerződés ezzel szemben gondossági kötelem, ahol a megbízott a szakszerű eljárást vállalja, az eredmény kockázata pedig a megbízónál marad. A két szerződéstípus eltér az utasítási jog, a közreműködők igénybevétele és különösen a megszüntetés szabályai tekintetében. Vállalkozásnál a megszüntetés kártalanításhoz kötött, megbízásnál viszont a bizalmi jelleg miatt szabadabb, ugyanakkor alkalmatlan időben jelentős kárfelelősséggel járhat. A helyes minősítés kulcsfontosságú, mert közvetlenül meghatározza a felek jogait, kötelezettségeit és anyagi kockázatait.
