Képzelje el, hogy egy étteremben a felszolgáló leönti önt forró levessel, egy futár összetöri a kapuját, vagy egy kisgyermek kárt tesz az autójában. Az első ösztönünk ilyenkor az lehet, hogy a közvetlen károkozótól követeljük a kártérítést. De vajon helyes ez a gondolat?
- Balesetet okozó gyermek
- Felelősség más személy által okozott kárért
- Az alkalmazott és a jogi személy tagjának károkozása
- Felelősség a megbízott károkozásáért
- Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
- Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért
- A vétőképtelenség fogalma és megítélése
- A gondozó felelőssége és kimentése
- Speciális esetek: méltányosság, önhiba és vétőképes kiskorúak
- Segít a Szerzi
A válasz pedig az, hogy nem. Létezik ugyanis egy különleges terület, a más személy által okozott kárért való felelősség, amely sokszor mentesíti a tényleges károkozót, és a háttérben álló szereplőket – munkáltatókat, megbízókat vagy szülőket – teszi felelőssé a károsulttal szemben. De miért van erre szükség és mik is a pontos szabályok? Ezen cikkünkben választ adunk eme kérdésekre.
Balesetet okozó gyermek
2005. májusában az I. rendű felperes által vezetett motorkerékpár, melynek utasa a II. rendű felperes volt, közlekedési balesetet szenvedett. A baleset az alperesek 8 és fél éves, vétőképtelen gyermekének szabályszegő magatartása miatt következett be, aki az édesanyja felnőtt kerékpárjával, szülői felügyelet nélkül, engedély nélkül távozott otthonról osztálytársához.
A gyermekek a község belterületén, egy közúton kerékpároztak egymás mellett, amikor az alperesek lánygyermeke váratlanul, karjelzés nélkül, balra bekanyarodott a mögöttük haladó felperesek motorkerékpárja elé. Az I. rendű felperes a baleset elkerülése érdekében fékezett és balra döntötte a járművet. A baleset során mindkét felperes 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, és a motorkerékpár is károsodott. A felperesek keresetükben az I. és II. rendű alperesek egyetemleges kötelezését kérték 1közel 2 millió forint vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére.
Az alperesek a felperesek keresetének elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a balesetet az I. rendű felperes gyorshajtása okozta, a gyermekük vétlen volt. Hivatkoztak arra, hogy gyermekük nevelése és gondozása során a tőlük elvárható módon jártak el, nem követtek el súlyos nevelési hibát. Kiemelték, hogy a gyermeket féltették, nem engedték egyedül biciklizni közúton, az engedély nélküli távozása pedig váratlan, előre nem látható esemény volt, mellyel szemben nem terheli őket felelősség.
A bíróság a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy a közlekedési baleset az alperesek kiskorú gyermekének szabályszegő magatartása miatt következett be, de a gyermek a káresemény időpontjában vétőképtelen volt, így felelősségre nem vonható. A bíróság az alperesek nevelői, gondozói tevékenységében nem állapított meg súlyos nevelési hibát, és úgy ítélte meg, hogy a szülők a felügyelet ellátása érdekében az adott helyzetben általában elvárható módon jártak el. Ezért kimentette őket a felelősség alól, és a felperesek keresetét alaptalannak találta. [BH+ 2009.5.209] [jogkodex.hu]
Felelősség más személy által okozott kárért
Az alábbi esetekben a jogalkotó a károsultak védelme érdekében határozza meg, hogy bizonyos jogviszonyok fennállása esetén ki álljon helyt a harmadik személynek okozott károkért.
Az alkalmazott és a jogi személy tagjának károkozása
A munkáltatók és a jogi személyek esetében a felelősség ahhoz a szervezethez települ, amelynek keretében a károkozó tevékenykedik.
Ez alapján a károsulttal szemben a munkáltató felelős mindazon károkért, amelyeket az alkalmazottja a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz. A szabály nem csak a munkaviszonyra vonatkozik, hanem általánosságban minden foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői stb.).
Ehhez hasonlóan, ha egy jogi személy tagja a tagsági viszonyával összefüggésben okoz kárt, a károsulttal szemben a jogi személy tartozik felelősséggel. [epitesijog.hu]
A jogi személy feladat- és hatáskörében eljáró természetes személy (legyen az alkalmazott vagy tag) magatartása magának a jogi személynek az eljárásaként minősül, ezért tartozik a jogi személy felelősséggel a harmadik személyek irányába.
A munkáltató felelősségét nem zárja ki az a tény, ha az alkalmazott olyan tevékenységgel okozta a kárt, amely nem tartozott a munkaköri feladatai közé, vagy amelyet a munkáltató kifejezetten megtiltott. Sőt, a ténylegesen kárt okozó alkalmazott munkaviszonyával összefüggő jogsértő magatartásáért a munkáltató még abban az esetben is felel, ha ez a magatartás egyben bűncselekményt is megvalósít. Természetesen a büntetőjogi felelősség ettől függetlenül azt terheli, aki a bűncselekményt ténylegesen megvalósítja.
Szándékos károkozás
Kivételt képez azonban a szándékos károkozás esete. Ugyanis amennyiben az alkalmazott vagy a jogi személy tagja a kárt szándékosan okozta, akkor az egyébként helytálló munkáltatóval, illetve a jogi személlyel egyetemlegesen felel a károsult harmadik személlyel szemben.
Az egyetemleges kötelezettség azt jelenti, hogy minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. Azonban az egyetemleges kötelezetteket a kötelezettség egymás között – főszabályként – egyenlő arányban terheli, így egymás között el kell számolniuk.
Tehát a munkáltató és a jogi személy felelőssége ebben az esetben is fennmarad, ugyanakkor belép mellé a munkavállaló és a tag felelőssége is. [jogkodex.hu]
Felelősség a megbízott károkozásáért
A megbízási jogviszony keretében okozott károk megítélése bizonyos szempontból eltér az alkalmazotti károkozástól, és speciális szabályozást igényel. Ugyanis főszabály szerint, ha a megbízott ezen minőségében, a megbízási szerződés teljesítése során okoz kárt harmadik személynek, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelősek.
Az eltérés alapja, hogy a megbízott önállóbban tevékenykedik, mint az alkalmazott, ami indokolja, hogy feleljen a saját eljárásával harmadik személynek okozott kárért. Ugyanakkor a megbízott a megbízó érdekében eljárva látja el feladatát, így az is indokolt, hogy a megbízó is feleljen a megbízottjával együtt. A megbízotti minőségben való károkozást azonban – az alkalmazott esetében látottakkal ellentétben – szűken kell értelmezni, így szorosan csak a megbízás teljesítéséhez szükséges tevékenység tartozik ide.
A megbízó azonban mentesülhet felelősség alól, mégpedig abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy őt a megbízott megválasztásában, az utasításokkal való ellátásában és a felügyeletében nem terheli felróhatóság, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ki kell emelni, hogy állandó jellegű megbízási viszony kivételt jelent, ugyanis ezekben az esetekben a megbízott az alkalmazottal esik egy tekintet alá. Ezért ezekben az esetekben a károsult jogosult eldönteni, hogy kárigényét az alkalmazott vagy a megbízott károkozásáért való felelősség szabályai szerint kívánja-e érvényesíteni. Fontos tehát, hogy a károsult nem köteles az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai érvényesíteni követelését, de a lehetősége megvan rá. [munkaugyilevelek.hu]
Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
Előfordulhat, hogy a kárt egy szerződéses partner (például alvállalkozó vagy fuvarozó) okozza, akit a károsult nem feltétlenül ismer. Éppen ezért, ha a jogosult szerződéses partnere okozza a kárt a szerződés teljesítése körében, de a károsult csak a jogosultat ismeri, a kárigényét a tényleges károkozó helyett vele szemben érvényesítheti.
Ez a felelősség mindaddig áll fenn, amíg a szerződés jogosultja az ismeretlen, tényleges károkozó személyét a károsult számára meg nem nevezi.
Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért
A kártérítési jogban kiemelt figyelmet kapnak azok az esetek, amikor a kárt olyan személy okozza, aki nem képes felmérni magatartásának következményeit.
A vétőképtelenség fogalma és megítélése
Vétőképtelennek minősül az a személy, akinek a belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni. Aki vétőképtelen, az nem felel az általa okozott kárért. [lexikon.uni-nke.hu]
A belátási képesség fogyatékossága jellemzően a károkozó életkorára vagy szellemi állapotára vezethető vissza. A bíróságnak mindig az adott ügyben, esetről esetre kell vizsgálnia, hogy a károkozó az adott magatartásával kapcsolatban rendelkezett-e belátási képességgel.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy önmagában a cselekvőképtelenség életkori határának nincsen jelentősége a vétőképesség megítélésében. A Legfelsőbb Bíróság (a mai nevén Kúria) egy ítéletében megállapította, hogy egy hatéves, kerékpárral balesetet okozó gyermek esetében sem lehet feltétlenül kizárni a vétőképességet, mert vizsgálni kell például, hogy mióta tud kerékpározni, ismeri-e a közlekedési szabályokat. [BH 1980.4.129] [jogkodex.hu]
A gondozó felelőssége és kimentése
Mivel a vétőképtelen személy maga nem felel az általa okozott kárért, helyette az a személy felel, aki jogszabály alapján a gondozójának minősül. A gondozó felelőssége azonban nem más személy károkozásáért való járulékos felelősség, hanem saját, önálló felelősség. Ennek a felelősségnek a jogalapja a gondozót jogszabály alapján terhelő nevelési és felügyeleti kötelezettség elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése. A gondozó tehát saját felróható magatartásáért felel, ami közvetett módon tette lehetővé a vétőképtelen személy károkozását.
A vétőképtelen személy gondozója az a személy, aki a nevelését ellátja. Azonban gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor akár csak ideiglenesen ellátta. Ez alapján tehát egy 5 éves gyermek tekintetében nem csak a szülő, de az óvoda is gondozónak minősül, és a károkozás körülményeitől függően akár felelősség is terhelheti.
A gondozó akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban őt nem terheli felróhatóság, tehát úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. [njt.hu]
Speciális esetek: méltányosság, önhiba és vétőképes kiskorúak
A törvény figyelembe veszi azokat a kivételes helyzeteket is, amikor a fenti főszabályok nem vezetnének igazságos eredményre.
Méltányossági kártérítés
Ez a jogintézmény nem felelősségi, hanem egy kártelepítési szabály. Lényege, hogy ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére.
Ennek feltétele, hogy az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai – tehát a károkozó és a károsult vagyoni helyzetében mutatkozó jelentős különbség – ezt nyilvánvalóan indokolttá tegyék. A szabály alapelve az, hogy a teher, a felelősség oda gravitál, ahol viselni tudják annak súlyát.
Önhiba
A vétőképtelen károkozó nem hivatkozhat belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára, ha ezt az állapotát saját maga, felróhatóan idézte elő (például súlyosan ittas). Ez az önhiba alapot adhat a vétőképtelen személy saját felelősségének a kimondására is.
Vétőképes kiskorú károkozása
Amennyiben a kárt olyan kiskorú okozta, aki ugyan rendelkezik vétőképességgel, de van felügyeletre köteles gondozója, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős. Ennek azonban az a feltétele, hogy a károsult bizonyítani tudja, hogy a gondozó a kötelességét felróhatóan megszegte. [erthetojog.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződésszegéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
