Minden közös, amelyet a házasságkötés alatt szerzünk? Vagy vannak kivételek? Lehetséges, hogy én felelek a házastársam eladósodása miatt? Megtilthatja a házastársam, hogy megvegyek valamit? Ezek a kérdések mind felmerülhetnek bennünk a házastársi vagyonközösséggel kapcsolatban, azonban a választ talán kevesen tudják rá, holott igenis fontos tisztában lenni velük.
A házasságkötés nem csupán érzelmi szövetség, hanem egy azonnal életbe lépő gazdasági közösség is, amely alapjaiban határozza meg a felek vagyoni helyzetét. Főszabály szerint ugyanis a házastársak között automatikusan vagyonközösség jön létre, ez azonban számos olyan jogi vélelmet és szabályt tartalmaz, amelyekkel a párok többsége csak váláskor vagy egy váratlan adósság felbukkanásakor szembesül.
Cikkünk részletesen bemutatja ezt a rendszert, rávilágítva többek között arra a kevésbé ismert tényre is, hogy a vagyonközösség sokszor már az esküvő előtt is fennáll.
A titokban elidegenített ingatlan
Az alábbi ügy lényegi kérdése az volt, hogy amennyiben az egyik házastárs a házassági életközösség megszűnése után, a közös vagyon megosztása előtt, a másik házastárs hozzájárulása nélkül idegenít el egy közös vagyontárgyat, a sérelmet szenvedett házastárs önállóan, a közös vagyon megosztása nélküli perben érvényesíthet-e kártérítési igényt. [jogkodex.hu]
A felperes és az alperes házastársak voltak. Életközösségük 2015. októberében, házasságuk pedig 2016. júniusában szűnt meg. A házastársi vagyonközösségük megosztására nem került sor. Az alperes a házassági életközösség fennállása alatt, 2010. júniusában megvásárolt egy ingatlant 13,5 millió forintért, majd a tulajdonjogát be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.
A vételár megfizetését az alperes különvagyonból származóként jelölte meg, azonban a bíróságok közös vagyonból származónak vélelmezték. Az alperes 2016. júniusában, a felperes hozzájárulása nélkül, a közös ingatlant a közös nagykorú gyermeküknek ajándékozta, aki azt 2016. augusztusában 16 millió forintért értékesítette. Ebből a pénzből egy másik ingatlant vásárolt, melybe az alperes költözött be és élt életvitelszerűen.
A felperes keresetében 9 millió forint kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint ugyanis az ingatlan a házasság alatt közös vagyonból vásárolt vagyontárgy volt, az alperes pedig az ő hozzájárulása nélkül idegenítette el, ezzel kárt okozva neki. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az ügy végső soron a Kúriáig jutott, amely helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, amely megállapította, hogy az ingatlan a felek osztatlan közös házassági vagyonába tartozott, mivel az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az különvagyonból szerezte volna. Kimondta, hogy az alperes a felperes hozzájárulása nélkül, jogellenesen idegenítette el az ingatlant, amivel kárt okozott a felperesnek. Ezek alapján az alperest 9 millió forint kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte.
Az ügyben kérdéses volt, hogy ezen kártérítési igény érvényesíthető-e önállóan, a házassági közös vagyon megosztása előtt. A Kúria álláspontja szerint ezen igény speciális, kártérítés jellegű házassági vagyonjogi igény, amely bírósági úton az élet- és vagyonközösség kezdetétől a közös vagyon megosztásáig önállóan érvényesíthető. [Kúria Pfv.20374/2020/7. számú precedensképes határozata]
A törvényes vagyonjogi rendszer
Főszabály szerint a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ez a szabályozás azonban diszpozitív, tehát a feleknek lehetőségük van eltérni tőle, mégpedig házassági vagyonjogi szerződés formájában.
Fontos, hogy ez a rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul, még akkor is, ha a felek a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. Azonban a törvény vélelmezi, hogy a házasságkötéssel az életközösség létrejött. Lényeges, hogy az életközösség átmeneti megszakadása nem szünteti meg automatikusan a vagyonjogi rendszert, kivéve, ha vagyonmegosztásra került sor. [lexikon.uni-nke.hu]
Közös vagyon és különvagyon
A házastársi vagyonközösség egyik legkritikusabb pontja annak meghatározása, mi számít közös vagyonnak, és mi marad a házastársak különvagyonában.
A Ptk. szerint a közös vagyonba tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség alatt akár együtt, akár külön szereznek. Ezzel párhuzamosan közösek a közös vagyontárgyak terhei és a vagyonközösség alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is. A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
Ezzel kapcsolatosan a Ptk. felállít egy vélelmet, amely szerint a vagyonközösség alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Ezzel a törvény a bizonyítási terhet a különvagyonra hivatkozó félre helyezi. [njt.hu]
Mi minősül különvagyonnak?
A törvény tételesen felsorolja a különvagyon elemeit, melyek a következők:
- házasság előtt meglévő vagyon: ami már a vagyonközösség létrejöttekor meg volt.
- ingyenes szerzés: a vagyonközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy.
- szellemi alkotások: a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (de az esedékes díj már nem).
- sérelemdíj: az egyik házastárs személyiségi jogát ért sérelemért kapott juttatás.
- személyes tárgyak: a szokásos mértékű, személyes használatra szolgáló tárgyak.
- helyébe lépő érték: a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Különvagyonból közös vagyon
Különös figyelmet érdemel a különvagyon hasznának kérdése. A törvény szerint a különvagyon haszna (a költségek levonása után) a házassági életközösség alatt már közös vagyonnak minősül. Szintén közössé válik az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy (pl. bútor) helyébe lép, azonban csak ötévi házassági életközösség után. [vidakovics.hu]
Használat és kezelés
A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat bármelyik házastárs használhatja, azonban fontos, hogy ezzel nem sértheti a másik házastárs jogait és jogos érdekeit.
A közös vagyon tárgyait a házastársak közösen jogosultak kezelni. Éppen ebből következik, hogy bármelyik fél kérheti a másik hozzájárulását a vagyon megóvásához vagy fenntartásához szükséges intézkedésekhez. Azonban állagmegóvó, halaszthatatlan intézkedést (pl. csőtörés esetén) az egyik fél önállóan is elvégezhet, utólagos értesítési kötelezettség mellett.
A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon
Különös szabályok vonatkoznak a foglalkozás gyakorlásához vagy egyéni vállalkozáshoz használt vagyontárgyakra. Ezek használata és kezelése elsődlegesen azt a házastársat illeti, aki a tevékenységet végzi, feltéve, hogy ehhez a másik fél hozzájárult. A jogalkotó vélelmezi a hozzájárulást, ha a másik fél tudott (vagy tudnia kellett) a tevékenységről és azt nem kifogásolta. Tipikus példa, hogy az egyik házastársnak fogorvosi rendelője van – akár a közös házukban – amelyben a kellékek közös vagyonba tartoznak.
A gazdasági társaságban tag vagy részvényes házastárs önállóan gyakorolja jogait, még akkor is, ha a vagyoni hozzájárulás a közös vagyonból származott, de köteles tájékoztatni házastársát a cég eredményességéről. [njt.hu]
Költségek
A Ptk. kimondja, hogy a vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek(ek) megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.
Ez a főszabály, azonban, ha a közös vagyon nem fedezné a kiadásokat, akkor a házastársak különvagyonukból – arányosan – kötelesek azt pótolni. Végezetül, ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, akkor a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.
Rendelkezés a közös vagyonnal
A vagyonközösség egy igen gyakran vitatott területe a szerződéskötés. A főszabály szerint a közös vagyonra vonatkozó rendelkezéshez a házastársak együttes fellépése vagy a másik fél hozzájárulása szükséges. A Ptk. külön kiemeli, hogy ezen hozzájárulás semmilyen alakszerűséghez sincs kötve.
Azonban mivel a mindennapi életben életszerűtlen lenne minden bevásárláshoz engedélyt kérni, a törvény egy vélelmet állít fel.
A házastárs hozzájárulásának vélelme
Ha az egyik házastárs visszterhes szerződést köt, vélelmezni kell, hogy a másik házastárs ehhez hozzájárult, kivéve, ha a harmadik fél tudott (vagy tudnia kellett) az ellenzésről. A mindennapi szükségletek (illetve foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége) körében kötött ügyleteknél a másik házastárs csak akkor hivatkozhat a hozzájárulás hiányára, ha kifejezetten tiltakozott a harmadik személynél a szerződéskötés előtt. [njt.hu]
Kivételek
Bizonyos esetekben azonban mégsem vélelmezhető a házastárs hozzájárulása. Az egyik ilyen eset a házastársak közös lakását magában foglaló ingatlanra vonatkozó rendelkezés (pl. eladás, megterhelés). A másik ilyen eset pedig az, amikor az egyik fél közös vagyontárgyat kíván gazdasági társaságba bevinni. Ezekben az esetekben a hozzájárulás kifejezett megléte elengedhetetlen.
Felelősség a tartozásokért
Ha az egyik házastárs a közös vagyon terhére szerződést köt, joggal merül fel a kérdés, hogy a házastársak miként felelnek az ezen szerződésből eredő tartozásokért.
A szerződést megkötő házastárs felel a saját különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével.
A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége viszont attól függ, hogy hozzájárult-e a szerződés megkötéséhez:
- ha igen, akkor a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból rá eső hányad erejéig felel.
- ha nem (és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt), akkor nem felel a tartozásért. [rsm.hu]
Szerződő házastárs felelőssége házastársával szemben
Ha valaki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát – a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint – megtéríteni (ahogyan ez a fent bemutatott esetben is történt). Ezen felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának.
A vagyonközösség megszűnése
A házastársak között a vagyonközösség három esetben szűnik meg:
- a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják,
- a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti.
- a házassági életközösség megszűnik.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
