Adásvételi szerződés minta – így kerülheti el a buktatókat

Adásvételi szerződés szabályai

Az adásvételi szerződés alapján a dolog tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy vételár ellenében forgalomképes dolog, jog vagy követelés tulajdonjogát a vevőre ruházza. [1,2,3,4,5]

Tulajdonátruházó szerződéseknek minősül:

• az adásvétel,
• a csere és
• az ajándékozás. [6,7,8,9]

A szerződésnek valójában több formája megjelenik a gazdasági életben, amelyeket a következőek szerint lehet csoportosítani:

1. az adásvételi szerződés általános szabályai,
2. az adásvétel különös nemei,
3. az adásvételi szerződés altípusai. [10,11]

Az adásvétel különös nemeire és altípusaira alkalmazni kell ezen felül:

• a kötelmek közös szabályait,
• a szerződés általános szabályait
• és az adásvételi szerződés általános szabályait. [12,13]

Az adásvételi szerződésről

Az ügylet alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. [14,15,16]

A jogügyletre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. Az adásvételi szerződést a törvény olyan általános szerződéstípusként kívánja szabályozni, amely az árutulajdon tárgyának átruházására irányuló kötelem létrehozására alkalmas. [17,18,19]

A dolog tulajdonosa ebben a konstrukcióban arra vállal kötelezettséget, hogy vételár ellenében forgalomképes

• dolog,
• jog
• vagy követelés tulajdonjogát a vevőre ruházza. [20,21]

A Ptk. a dologra vonatkozó fogalma alapján is csak birtokba vehető testi tárgy lehet az adásvételi szerződés tárgya. [22,23]

A fenti felsorolás tehát azt jelenti, hogy lehetőségünk van a dolgokon felül jogra vagy követelésre adásvételi szerződést kötni. Ebben az esetben a Ptk. utaló szabályként a dolog adásvételére vonatkozó szabályokat jelöli meg, melyeket megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben engedményezés és jogátruházás, tehát egy érvényes jogcím szükséges. [24,25,26,27]

Létezik az adásvételnek egy olyan formája, melynek alapját a remény jelenti. Ez alapján reményvétel: a szerződés tárgya lehet olyan dolog is, ami a szerződéskötéskor nincs az eladó tulajdonában. [28,29]

• Feltétlen reményvétel: az ellenértéket mindenképpen meg kell fizetni, tehát, ha a szerződés tárgyát képező dolog nem jön létre, attól még a vételár nem követelhető vissza (pl.: szerencsejáték).
• Feltételes reményvétel: csak abban az esetben kell a vételárat megfizetni, ha a szerződés tárgyát képező dolog létrejön.

Egyéb iránt, ha olyan eladóval kötünk szerződést, aki dolog tekintetében nem minősül tulajdonosnak, a dolog tulajdonjogát sem szerezhetjük meg. [30,31,32]

“Nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet.” [33]

“Senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyivel ő maga rendelkezik.”

Abban az esetben, ha a szerződés ingatlan adásvételére irányul, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. [34,35,36]

Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez írásba kell foglalni a következőket:

• a felek személye,
• a szerződés tárgya,
• a tulajdon átruházási szándék,
• a vételár. [37,38]

A szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha a szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. [39,40]

Az adásvételi szerződés konszenzuál szerződésnek minősül, ami azt jelenti: a szerződés létrejöttéhez az adásvétel tárgyának átadása nem szükséges. [41]