Az adásvételi szerződés a polgári jog egyik legismertebb, mégis legváltozatosabb jogintézménye. Egyszerű formájában mindennapi életünk része – boltban vásárolt termék, online rendelt áru, vagy akár egy ingatlan megvétele. Ugyanakkor, a látszólag egyértelmű konstrukció mögött gyakran összetett jogi mechanizmusok húzódnak meg, különösen akkor, ha a szerződés létrejöttének feltétele nem csupán a vételár és a dolog meghatározása, hanem valamilyen különleges körülmény is szerepet kap.
Milyen következményekkel jár, ha az eladó lehetőséget biztosít a megtekintésre, de a vevő nem él vele? Mi történik, ha a dolog hibáját a kipróbálás során vesszük észre? Mi a helyzet akkor, ha a vevőnek egy mintapéldány alapján kell döntést hozni?
Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy mik az adásvételi szerződés alapvető szabályai, illetve mit is takar a megtekintésre, próbára és minta szerinti vétel és miért érdemes tisztában lenni ezekkel a szabályokkal.
Szőnyegek minta szerinti vétele
Az alábbi eset szemlélteti azt, hogy még minta szerinti vétel esetén sem automatikus az eladó teljes marasztalása abban az esetben, ha az áru nem felel meg a mintának. [A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság G.21263/2016/28. számú határozata]
A későbbi felperes 2015 márciusában egyedi gyártású szőnyegeket vásárolt a későbbi alperestől egy felújítandó kastélyba. A felperes a szőnyegeket az alperes által legyártott laborminták alapján választotta ki, és a mindösszesen közel 20 000 euró vételárból közel 10 000 eurót fizetett meg előlegként az alperes részére.
Az alperes 2015 áprilisában leszállította a szőnyegeket, amelyeknek a mennyiségi átvétel meg is történt. A felperes a becsomagolt szőnyegeket pár nappal később bontotta ki, és ekkor észlelte, hogy a három szőnyeg tekintetében színeltérés van a labormintához képest. Az eltérést még aznap közölte az alperessel, ennek ellenére – a kastély felújítására vonatkozó határidők megtartása érdekében – a szőnyegeket leragasztotta, és azokat még két évig használta is.
A felperes keresetében elsődlegesen a szőnyegek kicserélésére, másodlagosan 90 %-os mértékű árleszállítás megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint az alperes hibásan teljesített, amiért kellékszavatossággal tartozik. Az alperes viszontkeresetében 8760 euró vételár – mivel a felperes nem fizette ki a teljes vételárat – és annak késedelmi kamatai megfizetésére kérte a felperes kötelezését. Követelésének összegét a perben kirendelt szakértő által megállapított árleszállítás (5 %) figyelembevételével határozta meg. Hivatkozott arra, hogy a szőnyegek kicserélése aránytalan többletköltséget eredményezne számára, így azt a felperes nem kérheti.
A bíróság ítéletével az alperes viszontkeresetével egyezően marasztalta a felperest, míg az azt meghaladó részben a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek között minta szerinti vétel jött létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben a leszállított dolog 100 %-ban nem felel meg a mintának, akkor az egész teljesítés hibás lenne. A bíróság elfogadta a szakértői véleményt döntése alapjául. A szakértői vélemény alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által elsődlegesen megjelölt kellékszavatossági igény, a kicserélés a színeltérés mértéke és a kétéves használat miatt nem indokolt.
Így tehát a bíróság az elsődleges kereseti kérelmet elutasította, a másodlagos kereseti kérelem alapján pedig a vételárat a szakértő által meghatározott mértékben leszállította. A felperest emiatt a módosított viszontkeresettel egyezően marasztalta, és a keresetet az indokolt árleszállításon túl elutasította. Az ügy végül egészen a Kúriáig ment, azonban az elsőfokú ítélet érdemben nem került megváltoztatásra. [jogkodex.hu]
Az adásvételi szerződésről általánosságban
Az adásvételi szerződés az a szerződés, amelyet valószínűleg a leggyakrabban kötünk meg a mindennapokban. Azonban tisztában vagyunk-e vele, hogy eme igen egyszerűnek tűnő szerződésnek mik is a pontos szabályai, illetve hogy sokszor úgy kötünk adásvételi szerződést, hogy észre sem vesszük? Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az adásvétellel kapcsolatosan.
A felek
Ha a felek célja egy vagyontárgy tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházása, akkor rendszerint adásvételi szerződést kötnek. Az adásvétel szereplői az eladó, aki a tulajdonjog átadására köteles, valamint a vevő, aki a vételár kifizetésére és az áru átvételére vállal kötelezettséget. [birosag.hu]
Tárgya
Az adásvételi szerződés tárgya a definíció szerint dolog lehet. A dolog a Ptk. szerint nem más, mint birtokba vehető testi tárgy, tehát az, amit az ember birtokába tud venni és fizikai megjelenése van. Ezen felül a dolog fogalmát a Ptk. kiterjeszti még három körre, mégpedig a forgalomban lévő pénzekre, értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
Ugyanakkor az adásvételi szerződés szabályait nem csak dolgok esetén kell alkalmazni, hanem a Ptk. kiterjeszti azokat azokra a szerződésekre is, amelyekből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Így az adásvétel szabályait kell tehát alkalmazni például a szerzői jogok pénzbeli ellenérték fejében történő átruházása során. [gmtlegal.hu]
Alakszerűség
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általánosságban nem ír elő formai követelményt az adásvételi szerződés megkötésére – kivéve, ha a jogügylet tárgya ingatlan. Ennek megfelelően az adásvétel létrejöhet szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is. Gondoljunk például arra, hogy amikor egy áruházban vásárolunk: ilyenkor sem írásban, sem szóban nem kötünk szerződést, mégis szerződés jön létre. Az üzlet az áruk kihelyezésével és áruk feltüntetésével, mi pedig azzal, hogy azokat a kosárba tesszük és a pénztárhoz visszük, ráutaló magatartással fejezzük ki szerződéses szándékunkat.
Ingatlan esetén azonban az adásvételi szerződést kizárólag írásban lehet megkötni, sőt a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat is szükséges. Bár más esetekben a Ptk. nem teszi kötelezővé az írásbeli formát, nagyobb értékű ingó dolgok adásvétele esetén erősen ajánlott a szerződés írásba foglalása. [tudastar.ingatlan.com]
Tulajdonjog-fenntartás
Elsőre talán azt gondolhatjuk, hogy adásvétel esetén csak akkor kerül tulajdonunkba a megvásárolni kívánt dolog, ha annak az árát maradéktalanul ki is fizettük. Főszabály szerint a tulajdon átszállásához nem szükséges a vételár kifizetése, hiszen ahhoz valamilyen jogcím (jellemzően szerződés), illetve ingó dolog esetén birtokátruházás, ingatlan esetében pedig az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges. [antk.uni-nke.hu]
Tulajdonjog-fenntartás esetén azonban az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. Erre általában akkor kerül sor, ha a vevő a vételárat meghatározott részletekben fizeti meg az eladó részére. [erthetojog.hu]
Az erre irányuló megállapodást mindig írásba kell foglalni, sőt a tulajdonjog-fenntartást ingatlan esetén az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén pedig vevő személyének feltüntetésével a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a megfelelő lajstromba bejegyezni. Amennyiben eme nyilvántartásba vétel elmarad, a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát, valamint a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.
Megtekintésre vétel
A megtekintésre vétel elnevezés első ránézésre talán megtévesztő lehet, hiszen ebben az esetben pont, hogy arról van szó, hogy a vevő anélkül köti meg az adásvételi szerződést, hogy a szerződés tárgyát képező dolgot megtekintette volna. Azonban ilyenkor a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről. Ekkor az eladó köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését.
Tehát ilyen esetekben, habár a szerződés érvényesen létrejön, annak hatálya a vevő nyilatkozatától függ, ami egy úgynevezett felfüggesztő feltétel. Ha az eladó lehetővé tette a dolog megtekintését, megfelelő határidőt tűzhet a vevő számára a nyilatkozat megtételére, vagy azt már eleve a szerződésben is kiköthetik.
Fontos, hogy a szerződés csakis akkor lép hatályba, ha a vevő erre irányuló nyilatkozatot tesz. Amennyiben ezzel ellentétes, vagy semmilyen nyilatkozatot nem tesz a határidőig, a szerződés nem lép hatályba. A vevőnek ezt a nyilatkozatát indokolnia nem kell. A hibás teljesítés szempontjából érdemes megjegyezni, hogy az eladó nem teljesít hibásan, ha bizonyítja, hogy a vevő a hibát megtekintéskor felismerte vagy fel kellett volna ismernie. [vallalkozo.info]
Próbára vétel
Akkor beszélünk próbára vételről, ha a felek az adásvételi szerződésben arról rendelkeznek, hogy a dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról.
A szerződés hatálya és a vevő nyilatkozattétele azonban itt pont fordítva alakul, mint a megtekintésre vétel esetén. Itt ugyanis a szerződés hatályban marad, ha a vevő nem tesz nyilatkozatot a meghatározott határidőn belül. Tehát a szerződés csakis akkor veszti hatályát, ha a vevő erre irányuló nyilatkozatot tesz. Amennyiben erre kerül sor, akkor a vevő visszaadja az eladónak a dolgot, az eladó pedig a vevőnek adja vissza a vételárat. [kocsisszabougyved.hu]
Ahogyan a megtekintésre vétel esetén, úgy itt sem köteles a vevő a nyilatkozatát indokolni. Az eladó pedig ebben az esetben sem teljesít hibásan, ha bizonyítja, hogy a vevő a hibát a kipróbálás ideje alatt felismerte vagy fel kellett volna ismernie. [njt.hu]
Minta szerint vétel
Minta szerint vétel esetén a felek a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát egy meghatározott mintára hivatkozással határozzák meg. Ilyenkor az eladónak kötelessége, hogy a minta meghatározott tulajdonságának megfelelő dolgot szolgáltasson. Az eladó szerződésszerű vagy hibás teljesítése a minta és a szerződés teljesítéseként szolgáltatott dolog összehasonlítása alapján ítélhető meg. [jogkodex.hu]
A minta nem más, mint a szerződés tárgyát képező fajlagos szolgáltatásnak megfelelő olyan egyed, ami alkalmas a fajta jellemzőinek, tulajdonságainak, minőségének a megjelenítésére és ellenőrzésére.
A szavatossági jogok szempontjából két dolgot mindenképp érdemes megjegyezni. Először is azt, hogy az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatol, ha e hiba a mintában is megvolt. Másodszor pedig, hogy amennyiben a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a minta milyen tulajdonságokkal rendelkezett. Éppen ezért fontos, hogy ilyen esetekben vevőként mindig őrizzük meg a mintát. [drujvary.hu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége adásvételi szerződéssel kapcsolatban, vagy egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Ha adásvételi szerződést szeretne készíteni, akkor próbálja ki a Szerzi oldalán az adásvételi szerződésgenerátort! A szerződés körülményeire adott válaszai alapján a rendszer automatikusan generálja Ön számára az egyedi megállapodást.
