A szülővé válás az élet egyik legszebb és legmeghatározóbb mérföldköve, ám a mindennapi szeretet és gondoskodás mellett egyúttal egy rendkívül összetett, jogi felelősségvállalást is jelent. Fontos felismernünk, hogy a szülői felügyelet nem csupán egyetlen, homogén jog, hanem számos részjogosítvány és kötelezettség – mint a nevelés, a vagyonkezelés és a törvényes képviselet – szövevényes hálója.
Legyen szó a gyermek nevének kiválasztásáról, lakóhelyének kijelöléséről vagy jövőbeli életpályájának egyengetéséről, a szabályozás középpontjában minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdeke áll.
Az alábbiakban részletesen áttekintjük a szülői felügyelet tartalmát, gyakorlásának szabályait, valamint megszűnésének és szünetelésének eseteit a rendelkezésre álló források alapján.
A szülői felügyelet alapelvei és általános szabályai
Minden kiskorú gyermek szülői felügyelet (törvényes képviselő a szülő) vagy – amennyiben a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak a nevelésre – gyámság alatt áll.
Főbb alapelvek
- A gyermek érdeke: A szülői felügyeletet a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében kell gyakorolni.
- Együttműködési kötelezettség: A szülők kötelesek egymással együttműködni, függetlenül attól, hogy együtt vagy külön élnek-e.
- Egyenlő jogok és kötelezettségek: Közös szülői felügyelet esetén a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők, semmilyen alapon (pl. nem, vagy bevett szokás) nem lehet különbséget tenni közöttük.
- A gyermek bevonása: Az ítélőképességgel rendelkező gyermeket tájékoztatni kell az őt érintő döntésekről, és biztosítani kell számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. Véleményét korára és érettségére tekintettel megfelelő súllyal kell figyelembe venni.
- Állami beavatkozás kivételessége: A szülői felügyelet a magánélet része, így a hatóságok csak törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben korlátozhatják azt. [Barzó Tímea – Lábady Tamás – Navratyil Zoltán – Csehi Zoltán – Kenderes Andrea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján.]
A szülői felügyelet tartalma
A szülői felügyelet nem egyetlen homogén jog, hanem több részjogosítványból és kötelezettségből tevődik össze.
A gyermek nevének meghatározása
A gyermek családi nevéről a szülőknek meg kell állapodniuk.
- Családi név: lehet az apa vagy az anya születési vagy házasságkötéssel szerzett neve, vagy a szülők összekapcsolt családi neve (legfeljebb kéttagú).
- Közös gyermekek: a házasságban élő szülők minden közös gyermekének azonos családi nevet kell viselnie.
- Apátlan gyermek: ha nem meghatározható olyan személy, akit a gyermek apjának lehet tekinteni, a gyermek az anyja nevét viseli. Az anya kezdeményezheti képzelt (fiktív) apa bejegyzését, és ekkor a képzelt apa nevét is viselheti a gyermek.
- Utónév: a szülők határozzák meg, maximum két utónév adható.
- Gyámhatósági névmegállapítás: ha a szülők 30 napon belül nem jelentik be a nevet, vagy mindkét szülő ismeretlen, a gyámhatóság dönt. [e-justice.europa.eu]
Gondozás és nevelés
A szülők kötelesek a gyermek megélhetéséhez és fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani saját háztartásukban.
- Lakóhely: a gyermek lakóhelye a szülők lakása, akkor is, ha ideiglenesen máshol tartózkodik.
- Különélés 16 éves kortól: a 16. életévét betöltött gyermek a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja a szülői házat, ha ez az érdekeit szolgálja (pl. tanulmányok miatt).
- Külföldi tartózkodás: a huzamos időn át tartó külföldi tartózkodáshoz vagy letelepedéshez mindkét szülő egyetértése (engedélye) szükséges.
- Életpálya megválasztása: a szülők és a gyermek közösen döntenek a taníttatásról és az iskoláról. Amennyiben vita lenne köztük, a gyámhatóság dönt.
A gyermek vagyonának kezelése
Amennyiben a gyermek vagyonnal rendelkezik, azt főszabály szerint a szülők jogosultak és kötelesek kezelni. E főszabály alól kivétel, ha a vagyont juttató személy (pl. örökhagyó) a szülőket a kezelésből kizárta. Ekkor a gyámhatóság a vagyon kezelésére vagyonkezelő gyámot rendel ki.
- Felelősség: a szülők a rendes vagyonkezelés szabályai szerint kötelesek eljárni, ugyanazzal a gondossággal, mint saját ügyeikben. Amennyiben ezen kötelezettségük szándékos vagy súlyos gondatlanságból való megszegésével kárt okoznak, – a szerződésen kívül okozott károk megtérítéséért való felelősség szabályai szerint – kötelesek azt megtéríteni.
- Jövedelem felhasználása: a vagyon jövedelmét (pl. egy lakás bérleti díja) elsősorban a gyermek indokolt szükségleteire kell fordítani.
- Gyámhatósági kontroll: súlyos kötelezettségszegés esetén a gyámhatóság korlátozhatja a szülők vagyonkezelői jogát, biztosítékadást írhat elő, vagy rendszeres számadásra kötelezheti őket. Főszabály szerint ugyanis a szülő sem biztosítékadásra, sem számadásra nem köteles. [njt.hu]
Törvényes képviselet
A szülő képviseli gyermekét személyi és vagyoni ügyekben.
- Kizárt esetek: a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, ahol érdekellentét áll fenn (pl. szülő és gyermek közötti adásvétel). Ilyenkor eseti gyámot kell kirendelni.
- Személyes nyilatkozatok: bizonyos jognyilatkozatokat (pl. örökbefogadással kapcsolatos egyes nyilatkozatok) csak személyesen lehet megtenni, a szülői képviselet itt nem érvényesül.
A szülői felügyelet gyakorlása különélő szülők esetén
A Ptk. rendelkezései szerint a szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy bírói döntés hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
A szülők megállapodása
A szülők a felügyeleti jogokat egymás között megoszthatják (pl. egyik a gondozást, másik a vagyonkezelést végzi), vagy megállapodhatnak abban, hogy a felügyeletet csak egyikük gyakorolja. Az is lehetséges, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban gondozzák a gyermeket.
Ez a megállapodás ráutaló magatartással jön létre, ha a gyermek hosszú ideje háborítatlanul az egyik szülő háztartásában nevelkedik, az ezen alapuló megállapodásra utal.
Bírósági rendezés
Megállapodás hiányában a bíróság dönt arról, melyik szülő gyakorolja a felügyeletet. Mérlegeléskor a bíróság azt vizsgálja, hogy hol biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése (pl. érzelmi kötődés, megszokott környezet, szülők életmódja).
Amennyiben a felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja, a különélő szülő a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja. A bíróság azonban ekkor is feljogosíthatja a gyermek gondozásával és nevelésével összefüggő feladatok ellátására, továbbá a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására.
Elhelyezés harmadik személynél
Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, de csak abban az esetben, ha ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ekkor ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel.
A bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett. [njt.hu]
A különélő szülő jogai és kötelezettségei
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, illetve a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
A különélő szülőnek is tájékoztatási kötelezettsége van a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülő felé, amennyiben őt a bíróság feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására. [e-justice.europa.eu]
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések
Amint már említettük, különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat. Ezen lényeges kérdések közé tartoznak a gyermek:
- nevének meghatározása és módosítása;
- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének;
- állampolgárságának megváltoztatása;
- iskolájának és életpályájának megválasztása.
Amennyiben a szülők nem tudnak ezen kérdésekben megállapodni, a gyámhatóság jogosult dönteni.
A kapcsolattartás
A kapcsolattartás a gyermeknek joga, azonban a különélő szülőnek nemcsak joga, hanem egyben kötelezettsége is.
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként (pl. az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában) való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására (pl. telefonon).
Főbb szabályok:
- A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
- A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást 6 hónapon belül pótolni kell.
- A kapcsolattartás akadályozása kártérítési és sérelemdíj-fizetési kötelezettséget vonhat maga után.
A szülői felügyelet szünetelése, megszűnése és megszüntetése
A szülői felügyeleti jog nem örökérvényű; bizonyos élethelyzetek vagy magatartások a szüneteléséhez vagy megszűnéséhez vezetnek.
Szünetelés
A felügyeleti jog átmenetileg nem gyakorolható, ha:
- a szülő cselekvőképtelen;
- a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes (kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét);
- a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;
- a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;
- a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult;
- a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;
- a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;
- a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; vagy
- a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
Megszűnés
A törvény erejénél fogva megszűnik a szülői felügyeleti jog:
- a gyermek nagykorúvá válásával;
- a gyermek örökbefogadásával (kivéve, ha a gyermeket a szülő házastársa fogadja örökbe);
- a szülőnek a gyermek örökbefogadásához adott hozzájárulásával, vagy ha a gyermek örökbefogadásához a szülő a gyermek hathetes korát megelőzően járult hozzá, a gyermek hathetes korának elérésekor (kivéve, ha a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonta);
- ha a szülő a gyermeket az egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik. [njt.hu]
Megszüntetés
Ez a legsúlyosabb állami beavatkozás, amelyre akkor kerül sor, ha a szülő felróható magatartásával a gyermek fejlődését súlyosan veszélyezteti.
A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha
- a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti;
- a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat;
- a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte (ebben az esetben a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti, amely kihathat akár a később született gyermekre is).
Ennek következménye pedig, hogy a szülő nem fogadhat örökbe, nem lehet gyám, nála gyermek nem helyezhető el, és főszabály szerint a kapcsolattartási joga is megszűnik. A szülői felügyelet visszaállítását a bíróság akkor rendelheti el, ha a megszüntetés alapjául szolgáló ok már nem áll fenn, és a visszaállítás a gyermek érdekét szolgálja.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szülői felügyelettel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
