A munkajog a mindennapi élet egyik legfontosabb jogterülete, amely szinte mindenkit érint – akár munkavállalóként, akár munkáltatóként. Célja, hogy szabályozza a munkavégzés kereteit, biztosítsa a felek jogait és kötelezettségeit, valamint elősegítse a munkahelyi békét és igazságosságot.
A munkajog olyan jogág, amely a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek egymás közötti viszonyait, valamint a munkaviszony általános szabályait rendezi. Ide tartozik a munkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése, a munkaidő, pihenőidő, munkabér, valamint a felek felelőssége is. A munkajog célja, hogy védje a munkavállalókat, ugyanakkor biztosítsa a munkáltatók jogos érdekeit is.
A munkajog önálló jogág, amely szoros kapcsolatban áll a polgári joggal, de számos közjogi elemet is tartalmaz. A munkajog szabályozza az ún. „önállótlan munkavégzésre” irányuló jogviszonyokat, vagyis azokat az eseteket, amikor valaki más részére, alárendeltségben, díjazás fejében végez munkát. A munkajog elsődleges jogforrása Magyarországon a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve (Mt.).
Alapelvei
Az Mt. általános alapelveket nevesít, magatartási szabályokat, melyeket a munkajogi jogviszonyokban (de a legtöbbet más jogviszonyban is) tanúsítani kell. Ilyen az általános elvárhatóság, amely annyit jelent, hogy a munkaviszony alanyainak kötelességük úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben, általánosan elvárható. Ez a legobjektívebb meghatározás, amely az átlagos magatartásra utal.
A jóhiszeműség és tisztesség elve alapján a joggyakorlás és kötelezettségteljesítés során tekintettel kell lenni a másik fél érdekére, emellett tilos minden olyan tevékenység, amely indokolatlan hátrányt okoz a másiknak.
Tájékoztatási kötelezettségénél fogva a felek kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről, illetve azok változásáról, amely a munkaviszony létrejötte, valamint a törvényben meghatározott jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.
Az együttműködési kötelezettség az előzővel szorosan összekapcsolható, ugyanis a tartós, bizalmi jellegű jogviszonyoknak (pl. foglalkoztatási jogviszonynak) a sajátossága mely szerint úgy kell eljárni, amely elősegíti a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését. [munkaugyivitarendezes.hu]
A joggal való visszaélés akkor valósul meg, ha valaki úgy él jogával, hogy az más személyek jogos érdekeit sérti, hátrányosan befolyásolja érdekérvényesítési lehetőségeiket, zaklatásra irányul vagy másokat jogtalanul hallgattat el, ennek tilalma is a munkajog egyik alapelve. A munkajogi szabályokat és jogosultságokat tehát mindig azok céljának megfelelően, rendeltetésszerűen kell alkalmazni.
Ennek a súlyát egy megtörtént eset nagyon jól szemlélteti. Egy jegyző megszüntette a próbaidő alatt dolgozó gyakornok jogviszonyát azonnali hatállyal, mindenféle indokolás nélkül. Az oka az volt, hogy a gyakornok nem viszonozta a jegyző közeledését. Noha a próbaidő alatt való indokolás nélküli munkaviszony-megszüntetés jogszerű lehet, annak magánéleti okból való alkalmazása – pl. visszautasított udvarlás megtorlása – már a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. A törvény nem arra való, hogy a munkáltató ilyen módon éljen vissza a pozíciójával. [pallas70.hu]
Munkaviszony
Érdemes néhány alapvető szabályt megemlíteni a munkaviszonnyal kapcsolatban, amelyeket minden munkavállaló számára fontos lehet.
Létrejötte
A munkaviszony alapja minden esetben a munkaszerződés, amelyet a munkáltató és a munkavállaló írásban köt meg. A szerződésnek tartalmaznia kell a felek adatait, a munkakör pontos megnevezését, a munkavégzés helyét, a személyi alapbér összegét és a munkaviszony kezdetének napját. A szerződés szólhat meghatározott időre (határozott idejű szerződés) vagy előre nem meghatározott időre (határozatlan idejű szerződés).
Alanyai
Munkaviszony alanya a munkáltató, aki alkalmazza a munkaerőt, a munkavállaló, pedig aki elvégzi a munkát. Bárki lehet munkáltató csak jogképesség kell hozzá. Természetes, jogi személy és gazdasági társaság is. Munkavállaló azonban csak 16 életévét betöltött természetes személy lehet, de a munkavégzéshez szükséges speciális feltételeket is elvárhat a munkáltató vagy törvény is (pl. a buszsofőröknek rendelkezniük kell a megfelelő engedéllyel, hogy buszt vezessenek, ugyanígy a gépkezelői munkakörökhöz is szükséges bizonyítvány/tanúsítvány arról, hogy ért az adott szakmához a munkavállaló). [munkastanacsok.hu]
Tartalma
A munkaviszony a felek jogaira és kötelezettségeire épül. Az Mt. nem sorolja fel taxatíve ezeket a jogokat és kötelezettségeket, de ezek egyértelműen kiolvashatók a részletekből. Fontos az is, hogy ami az egyik félnek joga, az a másik félnek a kötelezettsége lesz, egyik következik a másikból, egyik feltételezi a másikat. Néhány példa ezekre:
A munkavállaló kötelezettsége:
- rendelkezésre állás,
- megjelenés munkavégzésre alkalmas állapotban,
- személyes, minőségi munkavégzés.
A munkáltató kötelezettsége:
- Foglalkoztatás: a munkaidőt és munkakört tartalommal töltse meg, olyannal, ami a munkaköri leírásban megjelent. Emellett a munkavégzéshez szükséges feltételeket is kötelessége biztosítani
- Munkabér megfizetése: munkaviszony sohasem lehet ingyenes, mivel a munkavégzés ellenértéke a munkabér. [mersz.hu, szegedallas.hu]
Megszűnése, megszüntetése
A munkaviszony megszüntetése a munkajog egyik legfontosabb területe, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára jelentős jogi és gyakorlati következményekkel jár. A munkaviszony megszűnik, ha lejárt a szerződésben meghatározott idő. A magyar jog három fő megszüntetési módot különböztet meg: közös megegyezés, felmondás és azonnali hatályú felmondás.
- Közös megegyezés: Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló közösen, írásban állapodnak meg a munkaviszony lezárásának feltételeiről, például a megszűnés időpontjáról, a végkielégítésről vagy a fennmaradó szabadságok rendezéséről. A közös megegyezés előnye, hogy a felek szabadon megállapodhatnak minden részletben, saját érdekeiket jobban érvényesíthetik, a széles megállapodási szabadság fényében, amíg persze megvan a konszenzus. [szerzi.hu]
- Felmondás: mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkáltatói felmondásnak írásban kell történnie, és indokolni kell. A munkavállalói felmondás esetén nem kötelező az indoklás(kivéve a határozott idejű munkaviszonyt). A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, de a munkaviszony hosszával arányosan növekedhet. A felmondás alatt a munkavállalót bizonyos esetekben végkielégítés is megilleti.
- Azonnali hatályú felmondás: ez a legsúlyosabb megszüntetési forma, amelyet akkor alkalmaznak, ha a másik fél súlyos szerződésszegést követ el, vagy olyan ok áll fenn, amely miatt a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik.
Ha további részletekre kiváncsi, ide kattintva megismerheti a munkaviszony megszüntetésének lehetséges eseteit.
Munkaidő
A munkaidő fogalma központi jelentőségű a munkajogban, hiszen meghatározza a munkavállaló kötelezettségeinek és jogainak kereteit. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tart, ideértve a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységek időtartamát is. Tehát nem csupán a tényleges munkavégzés tartozik ide, hanem minden, a feladat ellátásához szükséges járulékos időszak is.
A foglalkoztatás történhet teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben. Részmunkaidő akkor áll fenn, ha az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél kevesebb órában dolgozik valaki. Az általános teljes napi munkaidő Magyarországon napi 8 óra, de egyes – például készenléti jellegű – munkakörökben ez akár napi 12 óráig terjedhet, bizonyos feltételek megléte esetén.
A munkaidő-beosztás (vagyis, hogy mikor kell dolgozni) fő szabályait a munkáltató határozza meg, a törvény keretei között. Az általános munkarend szerint a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, heti öt napos munkahétben. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a jogszabály lehetővé teszi, például többműszakos, idényjellegű vagy készenléti jellegű tevékenység esetén. Rendes munkaidő vasárnapra kizárólag ilyen speciális tevékenységekben vagy munkakörökben rendelhető el.
A jogszabályok pontosan meghatározzák a munkaszüneti napokat: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25-26. Ezeken a napokon alapvetően tilos rendes munkaidőt beosztani, kivéve, ha a munkavállaló vasárnapra is beosztható lenne sajátos munkakörére tekintettel.
Ki kell emelni a pihenőidő szabályait is. Napi pihenőidő tekintetében a törvény előírja, hogy a befejezett munkanapot követően a következő munkanapi munkakezdésig legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez alól kivételt jelent, ha a munkakör idényjellegű vagy megszakításos, ahol a pihenőidő minimuma nyolc óra. Nincs szükség napi pihenőidő beosztására, ha a munkáltató a munka befejezését követő napra nem rendel el rendes vagy rendkívüli munkát.
Heti pihenőidőt illetően főszabály szerint heti két pihenőnap jár, azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot kell biztosítani a munkavállalónak. Ezek a munkajogi szabályok alapvető garanciákat szolgáltatnak a kiegyensúlyozott munkavégzéshez, a pihenéshez és az egészségvédelemhez.
Szabadság
A szabadság rendszere a munkajog egyik legalapvetőbb munkavállalói jogosultsága, amely garantálja a pihenés, regenerálódás, valamint a családi és egészségi kötelességek ellátásának lehetőségét. A szabadságot két fő csoportra osztja a Munka Törvénykönyve: alapszabadságra és pótszabadságra.
Az alapszabadság minden munkavállalónak évente legalább 20 munkanap. Ezen felül pótszabadság jár az életkor előrehaladtával: 25 éves kortól kezdődően 1 nappal, majd néhány évente további 1-1 nappal nő, így 45 évesen már 10 nap pótszabadság jár. Ezzel támogatják a hosszabb munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók pihenését. Emellett gyermekek után is jár pótszabadság: 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek) esetén az egygyermekes szülő 2, kétgyermekes 4, három vagy több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadságot kap évente. Ezt mindkét szülő igénybe veheti.
A szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, de a munkavállaló véleményének meghallgatása kötelező. Egyes szabadságnemeket – például a szülési szabadságot – a törvény szigorúan meghatározott időszakban rendeli kiadni.
Betegszabadságra évente 15 munkanapra jár, mely a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára vehető igénybe. Kivételt képez, ha az ok üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, ezekre a TB-törvények speciális szabályai vonatkoznak. [allamkincstar.gov.hu]
Az anya szülési szabadsága 24 egybefüggő hét, melyből legalább két hetet kötelezően igénybe kell venni, és a szabadság négy hete a szülést közvetlenül megelőzően is kiadható.
Fizetés nélküli szabadság is elérhető gyermekgondozás céljából: a munkavállaló gyermeke 3 éves koráig kérheti, és ezt kérésének megfelelően, a munkáltató köteles engedélyezni.
Kollektív szerződés
A kollektív szerződés a munkajog egyik alapvető, meghatározó intézménye, amely kiemelkedő szerepet tölt be a munkáltatók és a munkavállalók jogviszonyának szabályozásában.
A kollektív szerződés (továbbiakban: “KSZ”) egy olyan írásba foglalt megállapodás, amelyet a munkáltató, továbbá a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség köt. Alapvető célja, hogy a Mt. által biztosított kereteken belül, sok esetben azon túlmenően, a munkavállalók számára kedvezőbb feltételeket szabályozzanak, illetve a munkahelyi békét fenntartsák. [bizalmi.hu]
Két része van, az egyik a kötelmi rész, amely a felek kapcsolatrendszerét, szerződés létesítését, módosítását, megszüntetését rögzíti. Kiterjed a személyi hatálya arra a munkáltatóra, amely megkötötte a szerződést és aki a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezet tagja. A másik rész a normatív rész, amely tartalmazza a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ezen rész személyi hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. [hrportal.hu]
A kollektív szerződés a munkaviszony egészére érvényes lehet egy
- vállalaton belül: munkáltató és szakszervezet állapodik meg, pl. MVM NUKA Nukleáris Karbantartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság kollektív szerződése.
- ágazati vagy területi szinten: a megállapodás egy iparágra vagy földrajzi területre érvényes, pl. Hajdú-Bihar megyei Iparszövetség Kollektív Szerződése.
- országos/nemzeti szinten: pl. Közúti Fuvarozók Kollektív Szerződése.
A felek gyakorta élnek e lehetőséggel, hiszen számos előnyt kínál mindkét félnek: kiszámíthatóságot, egyenlőbb munkafeltételeket, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, a munkahelyi konfliktusok csillapítását és hatékonyabb kommunikációt.
Kollektív szerződésben a felek az Mt.-ben rögzített egyes szabályoktól eltérhetnek, amely eredményeképp olyan megállapodás készül, amely mindkét oldal igényeit, érdekeit szem előtt tartja. A kollektív szerződés lehetőséget ad arra, hogy a szabályozások munkahelyspecifikusan kerüljenek rögzítésre. [arsboni.hu]
Európai szabályozás
Az európai munkajog célja, hogy egységes minimumkövetelményeket állapítson meg a tagállamok számára, ezzel biztosítva a munkavállalók alapvető jogait és a munkaerőpiac igazságos működését az Európai Unió egész területén.
Az EU munkajogi szabályozása elsősorban irányelveken keresztül valósul meg, amelyek kötelező célokat határoznak meg, de a tagállamok – így Magyarország is – maguk dönthetnek a végrehajtás módjáról, a nemzeti jogrendszer sajátosságainak figyelembevételével. Ilyen irányelv, amely a férfiak és nők közötti bérszakadékott hivatott felszámolni, azaz egyenlő munkaért egyenlő díjazást kapjanak. Ezt bértranszparencián keresztül próbálják meg elérni. [europarl.europaa.eu]
A Tanács 2023 tavaszán új szabályokat fogadott el a bérkülönbségre vonatkozóan. Ezek értelmében az uniós vállalatoknak meg kell osztaniuk a bérekre vonatkozó információkat és intézkedéseket kell tenniük, amennyiben a vállalaton belüli nemek közötti bérkülönbség mértéke meghaladja az 5%-ot. A szabályzás hozzájárul a munkahelyi bérdiszkrimináció leküzdéséhez és a bérszakadék felszámolásához. Statisztikai adatok szerint 2020-ban Unió-szerte átlagosan 13 százalékkal kerestek a nők (egyenlő értékű) munkaért kevesebbet, mint a férfiak. [consiliium.europa.eu]
A 2014/54/EU irányelv a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szól. Az uniós munkavállalók szabadon vállalhatnak munkát bármely tagállamban, és jogaik gyakorlását az EU védi. A tagállamok kötelesek biztosítani a jogegyenlőséget és a diszkriminációmentességet a külföldi munkavállalók számára is. [eur-lex.europa.eu]
A 2019/1152/EU irányelv az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól. Ennek eredményeként a munkáltatók részletesebb tájékoztatási kötelezettséggel tartoznak, például a munkaviszony feltételeiről, munkaidőről, bérezésről, szabadságról. [arsboni.hu]
A 2019/1158/EU irányelv a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célozza, különös tekintettel a szülői és gondozói szabadságokra, valamint a rugalmas munkafeltételekre. Célja a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének és egyenlő munkahelyi bánásmódjának biztosítása. [miellhorizon.hu]
Szerzi-Biztonságban a munkajog útvesztőiben!
A munkajog világában minden döntés számít, legyen szó egy új munkaszerződés megkötéséről vagy egy jogi vita megoldásáról. Ne hagyja, hogy a bizonytalanság vagy a jogi buktatók elbizonytalanítsák! Bármilyen aggály, kérdés esetén bizalommal fordulhat a Szerzi oldalán regisztrált ügyvédekhez online jogi tanácsadás formájában. A Szerzi platformon emellett számos szerződés elkészítésére is lehetőség van a szerződésgenerátor segítségével. Percek alatt elkészítheti saját, jogszabályokhoz aktualizált szerződését.
