Dologi jog
A dologi jog azon abszolút jogokat tartalmazza, amelyek az ember uralma alá hajtható természetes dolgokkal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkoznak. [majt.webtmp.elte.hu]
A dologi jog a polgári jog része, amely a vagyoni viszonyok viszonyok állandó (statikus) elemeit szabályozza, amelynek keretében abszolút szerkezetű jogviszonyokról beszélünk. Ezen jellemzők a kötelmi jogtól való megkülönböztetés miatt fontosak, ami a vagyoni viszonyok dinamikus része és ahol relatív szerkezetű jogviszonyokat találunk.
Az abszolút szerkezetű jogviszony azt jelenti, hogy van egy meghatározott jogosult és ő áll szemben mindenki mással, akik kötelezettek. Erre a legegyszerűbb példa a tulajdonos, mint jogosult, akivel szemben mindenki kötelezett, hogy tulajdonjogát ne háborgassák.
A dologi jog alapelvei a következők:
- zártkörűség elve;
- tartalmi kötöttség elve;
- abszolút hatály elve;
- nyilvánosság elve;
- egyediség elve.
Mi is az a dolog?
A dolog a dologi jogi jogviszonyok tárgya, így talán a legfontosabb fogalom eme körben.
Dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. Tehát akkor lesz valami dolog, ha azt az ember birtokába tudja venni és fizikai megjelenése van. Ezen felül a dolog fogalmát a Ptk. kiterjeszti még három körre. A Ptk. dolognak minősíti a testi tárgyakon túl azokat a forgalomban lévő pénzeket, értékpapírokat, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, amelyek nem vehetők birtokba, de dologi jogviszony tárgyává tehetők.
A pénz tekintetében egyértelmű ugyan, hogy a bankjegyek, illetve az érmék birtokba vehető testi tárgyak, azonban mégis szükség van a megkülönböztetésre, hiszen a pénznek nem az érme vagy bankjegy formájában áll a jelentősége, hanem abban, hogy az törvényes fizetőeszközként, illetve általános értékmérőként funkcionál. Eme körbe tehát csak az érvényes, forgalomban lévő pénzeket soroljuk. A fizetőeszközként nem használt, régi érmék vagy bankjegyek az általános dologfogalom alá esnek.
Az értékpapírokat hasonló indok miatt kezeljük külön, hiszen egy értékpapírnak sem maga a papírdarab adja a jelentőségét, hanem az a jogosultság, amit megtestesít.
Dolog módjára hasznosítható természeti erők alatt csakis olyan természeti javak jöhetnek szóba, amelyek fizikai birtokbavétele nem lehetséges, hiszen amennyiben mégis az, akkor az adott természeti erő megfelelne az általános dologfogalomnak. Így a szél- vagy napenergia ebbe a körbe sorolandó, míg a szén vagy a kőolaj pedig az általános fogalom szerint minősülnek dolognak.
Dolog kategóriák
A dolgok tulajdonságai szerint az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:
- ingó – ingatlan
- osztható – oszthatatlan
- helyettesíthető – helyettesíthetetlen
- elhasználható – elhasználhatatlan
- értékkel bíró – értéktelen
- forgalomképes – korlátozottan forgalomképes – forgalomképtelen dolgok.
Mi szabályozza?
Mivel a polgári jog egyik részéről beszélünk, nem meglepő, hogy a dologi jogra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) kell, hogy keressük.
A dologi jog szabályai a Ptk. 5. könyvében találhatóak. Eme könyv négy részre oszlik, amelyek a birtok, a tulajdonjog, a korlátolt dologi jogok és az ingatlannyilvántartás rendelkezéseit tartalmazzák. A cikk további részében a birtok, a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok szabályaiba tekintünk be.
A birtok
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a birtok és a tulajdon jelentése nem ugyanaz. Természetesen a mindennapokban a birtokos nagyon sokszor egyben tulajdonos is, azonban ez egyáltalán nem magától értetődő.
A birtok tényleges állapot, de egyben jogi jelentőséggel bíró helyzet is, amely alapján a birtokost – függetlenül a tulajdonjog fennállásától – birtokvédelem illeti meg. Általában a birtoklás ténykérdés, tehát leegyszerűsítve, ha az adott dolog nálam van, akkor én vagyok a birtokosa. Ennél a ténynél fogva a birtokos a dolgot magánál vagy hatalmában tarthatja, illetve jogosult birtokvédelemre.
A birtokos
A Ptk. felsorolja azokat az eseteket, amikor az adott személyt birtokosnak kell tekinteni. Ez alapján birtokos az:
- aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja (legtipikusabb eset, pl.: a tulajdonos);
- aki a dolgot a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja (pl.: bérlő);
- akitől a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (pl.: bérbeadó, neki nincs tényleges hatalma a dolog felett, ugyanakkor birtokvédelem őt is megilleti);
- akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került (pl.: akitől a tolvaj ellopta a dolgot).
A fentiekből kitűnik, hogy a dolognak egyszerre több birtokosa is lehet. Abban az esetben, ha valaki a dolgot időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tartja hatalmában, őt albirtokosnak, azt pedig akitől birtokát származtatja főbirtokosnak nevezzük.
A birtok megszerzése és elvesztése
A birtokos a dolog birtokát kettő módon szerezheti meg, mégpedig a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével, vagy birtokátruházással.
A birtokátruházás minden alkalommal két szereplős, hiszen a megszerző személyre a birtokot valaki más ruházza át. Ez leggyakrabban közvetlen átadással valósul meg, azonban lehetnek más módjai is, amikor a felek megállapodásával megvalósul a birtokátruházás, például úgy, hogy az átruházó megszünteti tényleges hatalmát a dolog felett.
A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg. Azonban nem vész el azzal a birtok, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van, mert például külföldön tartózkodik. Fontos megjegyezni, hogy a birtokos halálával a birtok az örökösre száll.
Birtokvédelem
Ahogyan már említettük a birtokost birtokvédelem illeti meg abban az esetben, ha őt birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokvédelemnek a Ptk. három eszközét szabályozza:
- jogos önhatalom (tilos önhatalom ellen akkor, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná);
- közigazgatási úton történő birtokvédelem (jegyző által a tényleges birtoklási helyzet alapján);
- birtokper (bíróság jogosultság alapján). [drujvary.hu]
Tulajdonjog
Amint tehát már említettük, a birtok és a tulajdon nem ugyanazt jelenti, így rendkívül fontos az elhatárolás.
A tulajdonjog a dolog felett gyakorolt legteljesebb jogi hatalom. Három részjogosítványa van, amelyek megilletik a tulajdonost, ez az úgynevezett klasszikus tulajdoni triász. Ennek értelmében a tulajdonost megilleti a dolog birtoklása, a dolog használata (most ezalatt a hasznosítást és a hasznok szedését is értjük) és a dologgal való rendelkezés joga.
A tulajdonjog tárgya
Tulajdonjog dolgon állhat fent. A dolog definícióját fentebb már tárgyaltuk, azonban e körben szólnunk kell az alkotórész és a tartozék jelentéséről.
Alkotórész az, ami a dologgal úgy van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórészekre mindig kiterjed a tulajdonosnak a dolgon fennálló tulajdonjoga. Például egy háznak alkotórészei az ajtó és az ablakok.
Tartozék az, ami nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Ezek azonban már önálló dolognak minősülnek és a tulajdonos fődolgon fennálló tulajdonjoga nem feltétlenül terjed ki rájuk. Például egy csónaknak tartozékai az evezők.
Tulajdonjog megszerzése
A tulajdonjog megszerzésének módjait a Ptk. tartalmazza, így az megszerezhető többek között:
- átruházással;
- hatósági határozat és hatósági árverés útján;
- kisajátítással;
- elbirtoklással;
- találással.
Közös tulajdon
Közös tulajdonról beszélünk, ha a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Ezt egy korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, amit itt el is olvashat.
Korlátolt dologi jogok
Korlátolt dologi jogokról akkor beszélünk, amikor valakinek egy más személy tulajdonában lévő dolgon áll fent valamilyen joga, ezzel korlátozva a tulajdonost. A Ptk. a korlátolt dologi jogok között szabályozza a zálogjogot, ami úgynevezett értékjog, illetve az állagjogokat, amelyek közé a földhasználat jogát, a haszonélvezeti jogot, a használat jogát, az építményi jogot, a telki szolgalmakat és a közérdekű használat jogát.
Zálogjog
A zálogjogosult zálogjoga alapján a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (vagyis a zálogtárgyból) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.
A zálogjognak két fő típusa a kézizálogjog és a jelzálogjog. Kézizálogjog esetén a zálogtárgy birtoka ténylegesen a zálogjogosulthoz kerül. Ilyen típusú zálogjog csakis ingó dolgon állhat fent. Ezzel ellentétben jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezettnél marad és azt továbbra is használhatja. Azonban a megfelelő nyilvántartásba be kell jegyezni a zálogjogot, így a zálogtárgy egyfajta jelet kap. Jelzálogjog fennállhat ingón, ingatlanon, illetve vagyoni értékű jogon (pl. haszonélvezet, bérleti jog) és követelésen is. [Navratyil Zoltán: Dologi jog a 2013. évi V. törvény alapján]
Földhasználati jog
Amennyiben a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg. Azonban az épület tulajdonosa köteles viselni az általa használt föld terheit.
Haszonélvezeti jog
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező a dolog birtoklására, használatára és hasznainak szedésére jogosult, a rendelkezési jog ugyanakkor a tulajdonost illeti meg. [vidakovics.hu]
Használat joga
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Ezen jog terjedelme jóval szűkebb a haszonélvezetnél, hiszen a jogosultat a dolog használata és hasznainak szedése erősen korlátolt.
Építményi jog
Az építményi jog alapján a jogosult lehetőséget kap arra, hogy más tulajdonában álló ingatlanon – akár annak felszíne alatt – épületet létesítsen, építsen, építtessen, vagy hasznosítsa azt. A jogosult jogot szerez a más telkén létrehozott épület, valamint annak alkotórészei birtoklására, használatára és a haszonélvezetre. [jogado.hu]
Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa bizonyos célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. [jogaszegylet.hu]
Közérdekű használat
Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.
Vegye igénybe szakértőink segítségét!
Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
