Az öröklési eljárás összetett, többféle sorrendet és szereplőt érint. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen szabályok szerint zajlik a hagyaték átadása, milyen típusú öröklési jogviták fordulhatnak elő, és mik a hagyatéki eljárás főbb lépései.
A hagyaték átadásának sorrendje
Az öröklési sorrendben három fő csoport van: először a szerződéses örökös kapja meg a hagyatékot, ha létezik ilyen, majd a végrendeleti örökös, végül pedig a törvényes örökösök következnek. E sorrend célja, hogy a hagyaték az örökhagyó akaratának megfelelően kerüljön felosztásra, figyelembe véve a törvényben meghatározott jogosultságokat. [mokk.hu, oroklesijog.hu, drjenovari.hu]
- Szerződéses örökös: Ha az örökhagyó öröklési szerződést kötött, az abban megnevezett személy az első a sorban.
- Végrendeleti örökös: Ha nincs öröklési szerződés, a végrendelet szerint meghatározott örökös örökölhet.
- Törvényes örökös: Ha nincs se szerződés, se végrendelet, a törvény határozza meg az öröklési rendet, amely általában a közeli hozzátartozókra vonatkozik.
Öröklési jogviták típusai
Az öröklési folyamat során különféle jogviták merülhetnek fel, amelyek lehetnek elsődlegesek vagy másodlagosak. [gaue.hu, hold.hu]
- Elsődleges öröklési jogvita:
- az örökösök között felmerült vita arról, hogy ki jogosult a hagyatékra és milyen jogcímen,
- ide tartozik a kötelesrész körüli vita is, amikor valamelyik örökös természetbeni kiadást igényel. [erthetojog.hu]
- Másodlagos öröklési jogvita:
- az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, valamint a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,
- a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége tárgyában felmerült vita. [drkalota.hu]
A temetési költségek megosztása
Egy kívülálló számára egy ilyen helyzet, amikor a családtagok között feszültséget szít a temetési költségek megosztása, fájdalmas és érzelmileg terhelt kérdésnek tűnhet. Különösen, ha a temetés költségeit valaki nem kívánja vállalni, holott az örökségben már részesült. Ez sok esetben nem csupán anyagi, hanem erkölcsi vita tárgyává is válik. Ez az eset nem egyedülálló: sok családban nehéz a veszteség érzelmi feldolgozását követően anyagi kérdésekben is egyetértésre jutni. [jogiforum.hu]
Egy esetben a testvérek egyenlő arányban örökölték a hagyatékot, így jogosan merült fel a kérdés, hogy miért nem viselik egyenlő arányban a temetés költségeit is. A temetési költségek jogi értelemben is részei a hagyatéknak, és az örökösöket illeti, hogy ezek megosztásáról egyezzenek meg – feltételezhetően ennek megfelelően készült a jegyzőkönyv is, amit ugyan még nem kaptak meg, de a megosztás ott is szerepelhet.
Ha testvér valóban elutasítja a temetési költségek egyenlő megosztását, érdemes első lépésként írásban felszólítani őt, hogy térítse meg rá eső részt. Az ilyen felszólítást célszerű egy rövid, pár napos fizetési határidővel kibocsátani, hiszen ez hivatalos formában nyomatékosítja az igényt. Az írásbeli felszólítás különösen hasznos lehet, ha a jövőben jogi útra kívánják terelni az ügyet, mivel ez bizonyítékként szolgálhat arra, hogy az összeg megfizetését kérte tőle a két testvér.
Mikor kötelező a hagyatéki eljárás?
Az alábbi esetek mind azt a célt szolgálják, hogy az eljárás során garantálják a jogszerűséget és az érdekelt felek védelmét:
- Ha a hagyatékban belföldi ingatlan, társasági részesedés, lajstromozott vagyontárgy van jelen: Ezek különleges jelentőséggel bírnak, mivel általában nagyobb értéket képviselnek, és nyilvántartásokban is szerepelnek, ezért fontos, hogy átadásuk szabályozott legyen.
- Legalább 300.000 Ft értékű ingóság: Ez a minimumérték biztosítja, hogy a jelentős vagyonnal rendelkező hagyatékok elosztása átlátható módon történjen, és ne merüljenek fel később jogosultsággal kapcsolatos kérdések.
- Ha a hagyatéki tartozások előreláthatóan meghaladják a hagyatékot: Amikor az adósság nagyobb, mint a hagyatéki vagyon, a hagyatéki hitelezők érdekeit kell biztosítani, hogy ne maradjanak kielégítetlen követelések.
- Az örökös a magyar állam: Ha az örökség végül a magyar államra száll, fontos, hogy minden előírt eljárás során világosan feltárják a hagyatéki vagyont.
- Egyes veszélyeztetett örökösi érdekek: Kiskorúak, gondnokság alatt állók vagy egyéb különleges jogi védelmet igénylő személyek esetében biztosítani kell, hogy érdekeiket megfelelően képviseljék.
- Az öröklésben érdekelt személy kérelme alapján: Bármely öröklésben érdekelt személy kérheti a hagyatéki eljárás lefolytatását, ha indokoltnak tartja, így garantálva, hogy az eljárás során minden érdeket figyelembe vegyenek.
Ezek az előírások tehát a jogbiztonságot, a vagyoni átláthatóságot és az érdekelt felek védelmét szolgálják. [gyaszportal.hu, bodzasinotar.hu, madarassy-legal.com, gaue.hu, e-ingatlanugyvedek.hu]
Az eljárásban érdekeltek
Kik tekinthetők érdekelteknek egy hagyatéki eljárás során, vagyis kiknek vannak olyan jogai vagy jogosultságai, amelyek miatt részt kell venniük vagy érintettek lehetnek az eljárásban? Lássuk részletesen:
- Az öröklésben érdekelt személyek: Ide tartoznak azok a személyek és szervezetek, akik közvetlen vagy közvetett módon jogosultak a hagyatékra:
- Örökösként érdekelt: Az örökség címzettjei, akik törvényes vagy végrendeleti örökösként lépnek fel.
- Hagyatéki hitelezőként fellépő: Azok a személyek vagy szervezetek, akiknek követelésük van az örökhagyóval szemben.
- Igénylőként fellépő: Bárki, aki valamilyen igényt támaszt a hagyatékkal szemben (például hitelezőként vagy más követelés alapján).
- Kötelesrészre jogosultként fellépő: Azok, akik törvény alapján kötelesrészre jogosultak, vagyis a hagyaték egy kötelezően járó részére.
- Végrendeleti végrehajtó: A végrendelet végrehajtásáért felelős személy, aki az örökhagyó kívánságainak betartásáért felel.
- Hagyatéki gondnok: Olyan személy, akit a hagyatéki eljárás idejére a hagyaték gondnokságára rendeltek ki.
- Gyámhatóság (biztosítási intézkedés tekintetében): különösen akkor lép fel, ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy érdekei veszélyben vannak.
- Ingatlant hagyatéki eljárásban megvásárolni kívánó harmadik személy: Az a harmadik személy, aki az eljárás során meg szeretné vásárolni a hagyaték részét képező ingatlant. [notar.hu]
2. Hagyatéki eljárás lefolytatását kérő személy: Az a személy, aki azért kéri a hagyatéki eljárást, mert a birtokában van valamilyen, az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog. Ez biztosítja, hogy minden releváns vagyon az eljárás során számításba kerüljön.
3. A hagyatéki eljárásban fellépő kötelezett: Ha valaki olyan kötelezettséggel tartozik, amely átszáll a hagyaték részét képező jog vagy követelés formájában, az ő szerepe is fontos az eljárásban.
4. Közös öröklési szerződés esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs: Ha az örökhagyó egy közös tulajdonú vagyontárgyat hagy maga után egy öröklési szerződés keretében, a tulajdonostárs szintén érdekeltnek minősül.
Cél, hogy nem csak a jogosultságok és “pozitív vagyonelemek”, hanem minden hagyatékkal kapcsolatos kötelezettség és követelés rendezésre kerüljön. [zuglo.hu, penzcentrum.hu]
Haláleset bejelentése
A hagyatéki eljárás megindításának első lépése a haláleset hivatalos bejelentése, amelyre többféle dokumentum és személy jogosult. Ennek megfelelően:
- halottvizsgálati bizonyítvány,
- holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés,
- ingatlanügyi hatóság bejelentése,
- olyan személy bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. [drsass.hu]
Hagyatéki leltár készítése
A hagyatéki leltározás célja az elhunyt hagyatékának pontos felmérése és dokumentálása. A leltár felvételére vonatkozó főbb szabályok:
- Leltározás megkezdése: A bejelentést követően a leltár felvétele legkésőbb 8 napon belül megindul, hogy a hagyaték vagyonának feltárása gyors és zökkenőmentes legyen.
- Ügyintézési határidő: Az eljárás hivatalos ügyintézési határideje 30 nap. Ez biztosítja, hogy a leltározás folyamata lehetőleg gyors és hatékony legyen.
- Jegyzői hivatalos helyiség: A leltározás elsődlegesen a jegyző hivatalos helyiségében zajlik, amely szabályozott és ellenőrzött környezetet biztosít az eljáráshoz. Amennyiben szükséges, meghallgatást is elrendelhetnek.
- Nyomtatvány kitöltése: Az örökösöknek, érintetteknek és más érdekelteknek meghatározott nyomtatványokat kell kitölteniük, amelyeken részletes információkat adnak meg a hagyatéki vagyonról és tartozásokról.
Biztosítási intézkedés elrendelése
A hagyaték megőrzését biztosítási intézkedésekkel lehet garantálni, amelyek az eljárás során a vagyon biztonságát szolgálják:
- bírósági, közjegyzői letétbe helyezés;
- zárlat + zár alá vétel,
- zárolás,
- birtokba adás / birtokban hagyás,
- értékesítés.
A biztosítási intézkedés elrendelése azt a célt szolgálja, hogy érintetlen maradjon a hagyaték, amíg jogerő nem emelkedik a hagyatékátadó végzés. Ezzel elkerülhető, hogy bizonyos vagyontárgyakat elkótyavetyéljenek. [bizikugyvediiroda.hu, e-ingatlanugyvedek.hu]
A hagyatéki eljárás folyamata
Az eljárás megindítása előtt a halálesetet hivatalosan be kell jelenteni, amelyet halottvizsgálati bizonyítvány vagy egyéb jogi dokumentum alapján lehet megtenni. Ezután a közjegyző hagyatéki leltárt készít, amelyben összegyűjti a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat. A leltározás a bejelentést követően 8 napon belül indul, és az ügyintézés általában 30 napot vesz igénybe.
A hagyatéki tárgyalás során a közjegyző megidézi az örökösöket és egyéb érdekelteket, hogy megvitassák a hagyaték felosztását. A tárgyalásra legkésőbb a hagyatéki leltár beérkezésétől számított 2 hónapon belül kerül sor. Ha az örökösök között egyetértés van, osztályos egyezséget köthetnek, amely gyorsítja a hagyaték átadását. [kozjegyzotkeresek.hu]
Melyik közjegyző jár el?
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti, vagy
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti, vagy
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye szerinti
Öröklési bizonyítvány
Az örökhagyó utáni öröklési rend közhiteles igazolása:
I. A kérelmező igazolja az érdekeltségét.
II. Az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem – vagy harmadik államban – maradt, vagy hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja az örökhagyó utáni öröklési rendet, több örökösként érdekelt esetén, hogy közöttük elsődleges öröklési vita nincs.
Osztályos egyezség
Osztályos egyezség – az örökösként érdekeltek között létrejött, kizárólag a hagyatéki vagyonra vonatkozóan kötött, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség – a hagyaték átadása öröklés jogcímén.
Nem kérhető hagyatéki tárgyalás
- ha csak egy törvényes örökös van + a hagyatékra nincs igény,
- ha az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznak arról, hogy a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy a hagyaték átadására alkalmas egyezséget kötöttek + a hagyatékra nincs igény,
- amennyiben az örökhagyó után csak ingóság maradt + az ingóságok átadása az öröklési illeték alól mentes vagy az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül vagy
- póthagyatéki eljárásban.
Előzetes intézkedések
A közjegyző a hagyatéki leltár beérkezése után az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint előzetes intézkedéseket tehet, amelyek például a következők:
- végintézkedésről tudakozódás – megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását
- házassági vagyonjogi szerződésekről tudakozódás
- törvényes képviselővel nem rendelkező öröklésben érdekelt védelme – ügygondnok kirendelése; gyámhatóság megkeresése eseti gondnok kirendelése iránt
A hagyatéki tárgyalás mellőzése
Nincs helye, vagyis nem mellőzhető a hagyatéki tárgyalás, ha:
- az örökhagyó után végintézkedés maradt
- egyes örökösként érdekeltek (ld. kötelező hagyatéki eljárás) érdekei veszélyeztetve vannak
- megkötni kívánt egyezség jogszerűsége kérdéses, vagy abba a hagyatéki hitelezőn kívül más személyt is be akarnak vonni
- az özvegyi jog megváltása iránti igényt terjesztenek elő
- a közjegyző a tárgyalás tartását indokoltnak tartja,
- a tárgyalás tartását az öröklésben érdekelt fél kérheti és kéri
a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül a közjegyző a hagyatékot átadja.
Hagyatéki tárgyalás elhúzódása
Egy ilyen helyzet, ahol minden érintett között megvan a jó szándék és a bizalom, valóban szerencsés alapot ad az öröklési folyamat zavartalan lezárásához. Az eljárás azonban még egy problémamentes helyzetben is időt igényel, hiszen a hivatalos procedúra szabályait be kell tartani. [jogiforum.hu]
Miután megkapták a halotti bizonyítványt és az öröklendő vagyon leltárát, a hagyatéki eljárás a közjegyző előtt folytatódik. Általában a közjegyző idézi majd meg az érintetteket, hogy megbeszéljék az örökség részleteit, és rögzítse az örökösök között fennálló megállapodásokat. Az eljárás időtartama attól függ, hogy a közjegyző mikor hívja össze a tárgyalást, és hogy minden dokumentum rendelkezésre áll-e. Általában egy hagyatéki tárgyalás és a jogerős végzés kiadása legfeljebb néhány hét, de akár 3–6 hónapot is igényelhet, mivel időnként hosszabbra is nyúlhat, például, ha további igazolásokat kérnek be vagy más hatóságok bevonására van szükség.
Ha mindent szeretnének a lehető leggyorsabban intézni, érdemes már most biztosítani, hogy a vagyontárgyakra és az esetleges bankszámlákra vonatkozó dokumentumok naprakészen rendelkezésre álljanak. Illetve a közjegyzővel való folyamatos kommunikáció is segíthet abban, hogy az esetleges késlekedéseket elkerüljék. Az öröklés teljes körű lezárása, vagyis az, hogy ténylegesen hozzájussanak a vagyonhoz, azután történik, miután a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik, és a közjegyző lezárta az eljárást.
Hagyatéki végzés megtámadása
A hagyatéki végzés megtámadása az öröklés körülményeivel, a hagyaték kiosztásával vagy az eljárás költségeivel kapcsolatos döntések elleni jogorvoslatot biztosítja. A hagyatéki végzés fellebbezésére csak akkor van lehetőség, ha azt a törvény megengedi. Ennek során többféle végzést támadhatnak meg az érintettek:
- Ideiglenes vagy teljes hatályú hagyatékátadó végzés
- Ideiglenes hatályú végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés
- Eljárási költségekről rendelkező végzés
- Pénzbírságot kiszabó végzés
- Eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító végzés
- Eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés
- Eljárást megszüntető végzés
A hagyatéki végzéssel kapcsolatos fellebbezést az a törvényszék bírálja el, amelynek illetékességi területén a végzést hozó közjegyző székhelye található. Így a törvényszék biztosítja a döntés alapos vizsgálatát és szükség esetén annak módosítását. [drlauscher.hu, drbercsenyi.hu, bizikugyvediiroda.hu]
Hagyatéki eljárás megismétlése
A hagyatéki eljárás akkor is megismételhető, ha egy már jogerős, az eljárást érdemben lezáró végzés született, azonban bizonyos kivételek érvényesülnek. Az eljárás megismétlésére például nincs lehetőség egy teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hagyatékátadó végzés esetében.
Az eljárás megismétlése azonban lehetséges, ha valamely érdekelt új tényt vagy bizonyítékot tár fel, amelyet a hagyatéki eljárás során még nem bíráltak el, és amely érdemben befolyásolhatja az öröklés rendjét. Az újonnan feltárt ténynek olyan hatással kell lennie, amely megváltoztathatná:
- az öröklés rendjét vagy jogcímét, illetve
- az örökösök hagyatékban való részesedésének arányát.
A hagyatéki eljárás megismétlésének lehetősége védi az érdekelt felek jogait, különösen akkor, ha olyan új tények vagy körülmények merülnek fel, amelyek a hagyatéki vagyon igazságos elosztásához szükségesek. [kulcsmagazin.hu]
Póthagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye, erre a hagyatéki eljárás szabályait kell alkalmazni. [kocsisszabougyved.hu]
Jogi tanácsadás a Szerzivel
A folyamat a közjegyző vezetésével zajlik, aki biztosítja, hogy minden érdekelt fél megfelelően tájékoztatva legyen jogairól és kötelezettségeiről, és hogy a törvény által biztosított jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre álljanak.
Ha Ön is szeretne jogi tanácsot kérni hagyatéki tárgyalással, örökléssel, végrendelettel kapcsolatban vagy bármely más jogi témában, a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek szívesen állnak rendelkezésére. Az online jogi tanácsadás keretében bármikor kérhet segítséget, legyen szó végrendelet készítéséről vagy egyéb jogi kérdésekről. Ezzel biztosíthatja, hogy jogi ügyei mindig a lehető legpontosabban legyenek intézve, és elkerülheti a későbbi kellemetlenségeket.