Ha valamilyen okból kifolyólag egy közigazgatási szervvel találjuk szembe magunkat, fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy a hatóság is felelősséggel tartozik kötelezettségei, határidői, betartásáért. Ezeket a szabályokat az Ákr.-ben, vagyis az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben találhatjuk meg.
Mi az ügyintézési határidő?
Az Ákr. meghatározza, hogy egy hatósági eljárás milyen hosszú idő alatt folyhat le, ezt ügyintézési határidőnek nevezzük. Az ügyintézési határidőt attól a naptól kezdve számítjuk, amikor a hatósági eljárás megindult (tehát például azon a napon kezdődik, amikor a Kormányablakban elkészítették a fényképünket az útlevelünkhöz). A határidő hossza nem egységes, attól függ, hogy milyen típusú eljárást folytat a hatóság:
- Automatikus döntéshozatal esetén 24 óra.
- Sommás eljárásban 8 nap.
- Teljes eljárásban 60 nap.
Mi történik, ha a hatóság nem tartja be a határidőt?
Ha a közigazgatási szerv túllépi az ügyintézési határidőt, vagyis nem hozza meg a döntését a rendelkezésre álló időtartamon belül, az ügyfél bizonyos értelemben kedvező helyzetbe kerül, mivel a hatóságnak kompenzálnia kell a késedelmét. Ez olyan formában történik, hogy visszafizeti az ügyfél által korábban befizetett illetéket, vagy egyéb díjakat.
Abban az esetben pedig, ha az eljárás illeték-, vagy díjmentes volt, az ügyfél 10 000 forint megfizetésére szerez jogosultságot, és mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.