Mi lehet az a veszélyes üzemi felelősség? Sokunknak valamilyen veszélyes anyagokkal operáló gyár vagy laboratórium juthat eszünkbe, azonban a valóságban ez egy nagyon tág kategória, ahová az autók, de még a buszmegállók is beletartoznak. Mivel a mindennapjainkban körülvesznek minket a különféle veszélyes üzemek, nem árt tisztában lenni a rájuk vonatkozó kárfelelősségi szabályokkal.
- Kő, mint rendellenesség?
- A deliktuális felelősség általános szabályai
- A károkozás általános tilalma és a jogellenesség
- A felelősség általános szabálya és a mentesülés
- Előreláthatóság és a kártérítés terjedelme
- Többek közös károkozása
- Károsulti közrehatás
- A veszélyes üzemi felelősség
- A veszélyes üzemi felelősség alapja
- Ki az üzembentartó?
- Mentesülés a felelősség alól
- Károsulti közrehatás speciális szabályai
- Veszélyes üzemek találkozása
- Elévülés
- Segít a Szerzi
Ez a cikk részletesen bemutatja a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályrendszerét, majd áttér a fokozott veszéllyel járó tevékenységekre vonatkozó, jóval szigorúbb, objektív felelősségi alakzatra.
Kő, mint rendellenesség?
Az alábbi eset fő kérdése az volt, hogy köteles-e megtéríteni a kárt az, akinek járművének kerekéről felpattanó kő törte be egy másik jármű szélvédőjét. [BH 2000.8.348]
A felperes egy főúton haladt gépkocsijával, amikor egy tehergépkocsi kerekéről felpattanó kő betörte a szélvédőjét. A felperes kártérítési pert indított a tehergépkocsi felelősségbiztosítója (az alperes) ellen, követelve szélvédőcsere költségét és annak kamatait.
Az első- és másodfokú bíróság a felperesnek adott igazat. Kimondták, hogy bár a károkozás egyik jármű vezetőjének sem volt felróható, a kár a tehergépkocsi – mint veszélyes üzem – működési körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ezért az alperes biztosító köteles a kárt megtéríteni.
Az ügy végül egészen a Legfelsőbb Bíróságig (a mai nevén Kúria) jutott, amely ítéletét az alábbi érvelésre alapozta.
- A rendellenesség fogalma nem korlátozható magára a járműre; abba beletartozik az általa használt útszakasz és az ott lévő kő is.
- Egy úton heverő kő önmagában nem jelent balesetveszélyt.
- Azonban, amikor egy nagy tömegű, sebességgel haladó gépkocsi kereke áthalad rajta, a jármű a saját mozgási energiáját adja át a kőnek. Ettől a kő károkozásra alkalmassá válik.
Ebből pedig az következik, hogy a kőfelverődés a tehergépkocsi működési körében jelentkező rendellenesség. A kárt tehát a tehergépkocsi biztosítójának kell viselnie. [jogkodex.hu]
A deliktuális felelősség általános szabályai
A polgári jogi jogviszonyok alapelve, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Aki ezt a magatartásmércét megsérti, annak magatartása felróható. Fontos azonban, hogy ez a felróhatósági mérce differenciált, így más elvárások fogalmazódnak meg például egy laikussal és egy szakemberrel szemben.
A károkozás általános tilalma és a jogellenesség
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tiltja a jogellenes károkozást. Főszabály szerint minden károkozás tilos, azaz jogellenes. A polgári jogban tehát a magatartást annak okozata, a bekövetkezett kár teszi jogellenessé. Ebből kifolyólag a jogellenesség külön bizonyítására nincs szükség. [lexikon.uni-nke.hu]
A Ptk. taxatív felsorolással határozza meg azokat a kivételeket, amikor a károkozás mégsem jogellenes. Nem minősül jogellenesnek a károkozás az alábbi esetekben.
A károsult beleegyezése
Nem jogellenes a károkozás, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozza. Tipikus példája ennek a sport. A sportesemény során elszenvedett sérülés – még játékszabály-sértés esetén is – a kockázati körön belül marad, és a beleegyezés kizárja a jogellenességet. Ha azonban a játékos kifejezetten a sérülés okozásának célzatával fejt ki a szabályokat durván sértő magatartást, az már kártérítési felelősséggel jár.
Jogos védelem
A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kár nem jogellenes, ha az elhárítás nem lépi túl a szükséges mértéket.
Ki kell emelni, hogy a jogos védelem polgári jogi és büntetőjogi fogalma nem esik egybe. A büntetőjogi jogos védelem szabályairól ebben a cikkünkben olvashat.
Szükséghelyzet
A szükséghelyzetben (más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély), azzal arányos mértékben okozott kár szintén jogszerű.
Így tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől nem kártérítést, hanem kártalanítást (a jogszerűen okozott kárért nem kártérítés, hanem kártalanítás jár) követelhet. Azonban az, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítési felelősséggel tartozik. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Jogszabály által megengedett magatartás
Jogszerű a károkozás, ha jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy más jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály kártalanításra kötelezi a károkozót.
A felelősség általános szabálya és a mentesülés
A Ptk. főszabályként kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károkozó abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A bizonyítás sikerének kockázata a károkozót terheli, így a bizonyítás kudarcát is ő viseli. Tehát ha a károkozó nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a felelőssége fennáll. [njt.hu]
Előreláthatóság és a kártérítés terjedelme
Nem állapítható meg okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
- A károkozónak nem kell a teljes oksági folyamatot előre látnia, csupán azt kell felismernie, hogy magatartása milyen jellegű és nagyságrendű kárt okozhat.
- Ekkor egy átlagosan gondos személy a mérce.
- Az előreláthatóság hiánya egy kifogás, amelyre a károkozónak kell hivatkoznia.
A kártérítési kötelezettség a teljes kártérítés elvén alapul, tehát a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni:
- a vagyonban beállott értékcsökkenést;
- az elmaradt vagyoni előnyt, amelyhez a károkozás hiányában bizonyítottan hozzájutott volna;
- a költségeket, amelyek a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükségesek.
Ki kell emelni, hogy érvényesül a káronszerzés tilalma, tehát a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével (a megmaradt vagyontárgy értéke, a vagyonba bekerült érték).
Többek közös károkozása
Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben főszabály szerint egyetemleges. Az egyetemleges kötelezettség esetén a jogosult bármelyik károkozótól követelheti a teljes kártérítést, és bármelyikük teljesítésével a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. Ebben az esetben a károkozók között elszámolási viszony keletkezik, így az a károkozó, aki a rá eső részt meghaladó mértékben teljesített, a többi károkozótól követelheti az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését.
A bíróság azonban mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények állnak fent. Ekkor a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában, ha pedig az sem állapítható meg, egyenlő arányban marasztalja.
A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában, ha pedig az sem állapítható meg, egyenlő arányban viselik. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Károsulti közrehatás
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli.
- Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni és kármegosztásnak van helye a károkozó és a károsult között.
- A megosztás elsődlegesen a magatartások felróhatósága arányában, másodlagosan a közrehatásuk arányában, végül – ha ez sem megállapíthatók – egyenlő arányban történik.
A veszélyes üzemi felelősség
Bizonyos tevékenységek önmagukban hordoznak egy olyan fokozott kockázatot, amely indokolja a szigorúbb, felróhatóságtól független (objektív) felelősséget.
A veszélyes üzemi felelősség alapja
A Ptk. rendelkezése szerint, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Ezt hívjuk veszélyes üzemi felelősségnek.
- A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz, vagy aki veszélyes állatot tart.
- A veszélyes üzemi felelősség köre folyamatosan bővül, ide tartozhat a géntechnológiai tevékenység, a köznevelési intézmények (óvoda, iskola) objektív felelőssége, a gépjármű, de akár egy távirányítású repülőgép-modell, vagy egy BKK megálló is.
Ki az üzembentartó?
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának (üzembentartónak) az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Ha több üzembentartó van, őket közös károkozónak kell tekinteni. [njt.hu]
A Ptk. lehetővé teszi, hogy ne a tényleges használó legyen a felelősség alanya. Például a házastársak közös használatában álló gépkocsi esetén a felek közös üzembentartók, függetlenül attól, hogy melyikük a tulajdonos, vagy ki vezeti rendszeresen a járművet, mivel az üzemeltetés az egész család érdekében történik. Ezzel szemben a gépkocsi egy-egy alkalomra történő ingyenes átengedése nem alapozza meg a használó üzembentartói felelősségét.
Mentesülés a felelősség alól
A mentesülés feltételrendszere rendkívül szigorú. Az üzembentartó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
- a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő,
- amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A bírói gyakorlat szerit nem minősül a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esőnek (hiába elháríthatatlan), ha a buszsofőr szívrohamot kap, vagy ha az utas a mozgó vonat ajtaját kinyitja. Ezek belső okoknak számítanak, így az üzemeltető nem mentesül. [kocsisszabougyved.hu]
Károsulti közrehatás speciális szabályai
A veszélyes üzemi felelősség körében az üzembentartónak annyiban nem kell megtérítenie a kárt, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Ez egy külső, de elhárítható ok, ami részben mentesüléshez vezet, viszont nagyon fontos, hogy kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.
Például, ha a felek egyenlő mértékben részesei a károsodásnak, a kár nem 50-50%-ban oszlik meg, hanem a veszélyes üzemre terhesebben, például 70-30%-os arányban.
Különös védelem a vétőképteleneknek
Vétőképtelen az a személy, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartásának következményeit nem képes felmérni. Ha egy vétőképtelen személy (pl. egy óvodás gyermek) elhárítható magatartásával közrehatott a károkozásban, az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Az üzembentartó csak a vétőképtelen személy gondozójával szemben érvényesíthet megtérítési igényt. [njt.hu]
Veszélyes üzemek találkozása
Gyakran előfordul, hogy veszélyes üzemek okoznak kárt egymásnak (pl. két gépkocsi balesete). Ennek megítélésére speciális szabályok vonatkoznak.
- Az üzembentartók elsősorban felróhatóságuk arányában kötelesek az egymásnak okozott kárt megtéríteni.
- Ha a károkozás senkinek sem róható fel, a kárt az téríti meg, akinek tevékenységi körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség felmerült. A gépjármű működésének rendellenessége lehet például a kerék alól felpattanó kő, ahogyan azt a fenti esetben láttuk.
- Végül, ha a kár mindkét félnél rendellenességre vezethető vissza, vagy egyiknél sem állapítható meg ilyen, akkor – felróhatóság hiányában – mindenki a maga kárát viseli. Ha például ismeretlen személyek eltávolítják az „elsőbbségadás kötelező” táblát, és a vezetők a jobbkéz-szabályt alkalmazva ütköznek, egyiküknek sem róható fel a baleset, így mindenki maga viseli a kárát.
Ha a veszélyes üzemek kívülálló (harmadik) személynek okoznak kárt, akkor közös károkozónak minősülnek, és a károsult felé egyetemlegesen felelnek. Az üzembentartók egymás közötti viszonyában a kárt elsősorban felróhatóságuk arányában, másodsorban a rendellenességre figyelemmel viselik. Ha sem felróhatóság, sem rendellenesség nem állapítható meg, a kárt egyenlő arányban viselik (itt nem alkalmazható a „mindenki a maga kárát viseli” elv). [antk.uni-nke.hu]
Elévülés
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés az általánosnál rövidebb, 3 éves elévülési idő alatt évül el.
Azonban:
- ennek lejártát követően a károsult a kárigényét a rendes (5 éves) elévülési időn belül az általános kártérítési szabályok (amelyeket a cikk első felében tárgyaltunk) szerint még érvényesítheti;
- a 3 éves elévülés nem irányadó akkor, ha a kárt bűncselekménnyel okozták, mert ebben az esetben az elévülés a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséhez igazodik.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződésszegéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
