Az életünkben előbb vagy utóbb eljutunk arra a pontra, amikor elgondolkozunk azon, hogy mi is lesz anyagi javainkkal miután eltávozunk ebből a világból. Ilyenkor felmerülhet bennünk a végrendelkezés lehetősége, azonban érdemes arra is gondolni, hogy a végrendelet egy szigorú alaki feltételekhez kötött okirat, amelynek szabályaival jó tisztában lenni.
Ez az összefoglaló segít eligazodni a végrendeletek sokszor bonyolult világában. Legyen szó a közjegyző előtt tett közvégrendeletről, a saját kezűleg írt magánvégrendeletről vagy a házastársak számára fenntartott közös végakaratról, a törvény szigorú alaki követelményeket támaszt. Egy apró formai hiba akár a teljes végintézkedés érvénytelenségét okozhatja. Ismerje meg a legfontosabb szabályokat, hogy öröksége valóban az Ön akarata szerint szálljon tovább!
Visszavonható-e a közös végrendelet a házastárs halála után?
Az ügy alapja egy házaspár 2014-ben tett közös végrendelete, amelyben egymást általános örökösökké, a felpereseket pedig helyettes örökösökké (akik abban az esetben örökölnek, ha az örökös az öröklésből kiesik) jelölték meg. Az okiratban kifejezetten kikötötték, hogy a végrendelet egyoldalúan nem vonható vissza. A házastárs 2019-es halála után a túlélő fél (az örökhagyó) új, egyéni végrendeletet alkotott. Ebben az eredeti helyettes örökösök egyike mellett az alpereseket nevezte örökösökké, és korábbi intézkedéseit hatálytalannak nyilvánította. [jogkodex.hu]
Az örökhagyó 2020-as halálát követően jogvita alakult ki. A felperesek az új végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérték, arra hivatkozva, hogy a közös végrendeletben kikötött visszavonási tilalom a túlélő házastársat is köti. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy a közös végrendelet egyoldalú visszavonásának tilalma csak mindkét fél életében fennálló korlát, a házastárs halálával ez a tilalom megszűnt.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Érvelése szerint az egyoldalú visszavonás tilalma nyelvtani értelmezés alapján csak a végrendelkezők életében értelmezhető, így a túlélő házastárs visszanyeri végrendelkezési szabadságát.
Ezzel szemben a másodfokú bíróság megállapította az új végrendelet érvénytelenségét. Kifejtette, hogy a közös végrendelet lényege az egymásra tekintettel történő rendelkezés. Ha a felek kizárták az egyoldalú visszavonást, ez a korlát az egyik fél halála után is fennmarad, különben sérülne az elhunyt házastárs végakarata.
Az ügy végül a Kúriáig jutott, amely a másodfokú bíróság döntését tartotta helyesnek. Határozatában kiemelte a családjogi és az öröklési jogi szabályok szoros összefüggését.
- Vagyonjogi háttér: A közös végrendelet a házastársi élet- és vagyonközösségen alapul (habár nem csak a vagyonközösség körébe tartozó vagyontárgy lehet a közös végrendelet tárgya).
- A tilalom jellege: A Ptk. lehetővé teszi az egyoldalú visszavonás kizárását. A Kúria szerint ez a tilalom nem szűnik meg a házastárs halálával. Az egyoldalúság itt azt is jelenti, hogy a túlélő nem változtathatja meg a közös döntést, ha az együttes visszavonás (a másik fél halála miatt) már nem lehetséges.
- A végakarat védelme: Az örökhagyó és házastársa abban a tudatban tettek egymás javára juttatást, hogy a vagyon végső soron a közösen megjelölt helyettes örökösökhöz kerül. Az egyoldalú módosítás megengedése ezt a bizalmi viszonyt és az elhunyt akaratát tenné semmissé.
A Kúria tehát elvi tartalommal mondta ki, hogy ha a házastársak a közös végrendeletben kizárták az egyoldalú visszavonást, a túlélő házastárs halála után sem tehet a közös végrendelettel ellentétes, új végintézkedést. [BH 2023.9.218.]
A végrendelet
A polgári jog szabályai lehetővé teszik, hogy vagyonunkról (vagy annak egy részéről) halálunk esetére végrendelettel szabadon rendelkezzünk. Ez a végrendelkezési szabadság a demokratikus államok egyik alapvető jogelve, amely a magántulajdonból és a tulajdonosi rendelkezési jogból fakad. Ezen szabadságnak egy fontos korlátja azonban a kötelesrész intézménye, amelyről információkat találhat ebben a cikkünkben.
A végrendelkezés olyan polgári jogi aktus, amely során kötelező a személyes eljárás, így a végrendelet tételét nem bízhatjuk másra (tehát a képviselet kizárt). Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételnek kell teljesülnie.
- Az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon.
- Külső megjelenése alapján az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
A végrendelet fajtái
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) elsődlegesen a közvégrendeletet és az írásbeli magánvégrendeletet nevesíti. Szóbeli végrendelkezésre kizárólag a törvényben meghatározott, rendkívüli körülmények fennállása esetén van mód.
Közvégrendelet
Közvégrendeletet kizárólag közjegyző előtt lehet tenni. Az alaki érvényességére a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályok irányadóak. [erthetojog.hu]
- Összeférhetetlenség: Nem tehető érvényes közvégrendelet olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
- Érvénytelen juttatás: Az a juttatás, amely a közreműködő személy (pl. közjegyző), vagy annak hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól érvénytelen.
- Illetékesség: Bármelyik közjegyzőnél tehető közvégrendelet, azonban a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik.
- Kötelező esetek: Kizárólag közvégrendeletet tehetnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, valamint a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorúak (ehhez nem kell törvényes képviselői vagy gyámhatósági jóváhagyás). Szintén csak így végrendelkezhetnek a vakok, az írástudatlanok, illetve az olvasásra vagy a nevük aláírására képtelen állapotban lévők.
Írásbeli magánvégrendelet
Ez az egyszerűbb végrendelkezési mód, mivel nem igényel közjegyzői közreműködést, sőt, akár tanúk nélkül is elkészíthető. Alapvető követelmény azonban, hogy a végrendelet kelte (a keletkezés ideje) egyértelműen kitűnjön az okiratból. [njt.hu]
Nyelvi követelmények
Az írásbeli magánvégrendelet csak olyan nyelven tehető meg érvényesen, amelyet a végrendelkező ért. A Ptk. szerint elegendő, ha a végrendelkező az adott nyelven olvasni, vagy írni tud:
- Saját kézzel írt végrendeletnél az írni tudás elvárt.
- Más által írt végrendeletnél az olvasni tudás a feltétel.
- A végrendelet akár holt nyelven (pl. latinul) is készülhet, ha a fenti feltételek teljesülnek.
A magánvégrendelet típusai
Az írásbeli magánvégrendeleten belül különbséget tesszünk aszerint, hogy azt az örökhagyó saját maga, vagy más írta.
Saját kezűleg írt és aláírt (holográf) végrendelet
Ha az örökhagyó az elejétől a végéig maga írja és aláírja a dokumentumot, az tanúk nélkül is érvényes.
Fontos, hogy a gépírással (számítógéppel, írógéppel) készült végrendelet akkor sem minősül saját kezűleg írtnak, ha azt a végrendelkező maga gépelte és írta alá. A gépelt szöveg eredete ugyanis utólag nem bizonyítható kétséget kizáróan. [birosag.hu]
Más által írt (allográf) végrendelet
Más által írtnak minősül minden olyan végrendelet, amelyet nem az örökhagyó írt kézzel (pl. gépelt vagy más által leírt szöveg). Ennek érvényességéhez:
- a végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia az okiratot, vagy ha már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak kell elismernie;
- a tanúknak szintén alá kell írniuk az okiratot, feltüntetve tanúi minőségüket.
Érvénytelenségi ok mind a saját, mind a más által írt végrendelet esetében, ha gyorsírással vagy egyéb, nem közönséges írásjelekkel készült.
Ki lehet tanú?
A Ptk. szerint nem lehet tanú az:
- aki nem képes a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására,
- aki kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését,
- aki írástudatlan.
A tanúnak nem kell ismernie a végrendelet tartalmát. Lényeges szabály azonban, hogy a tanú vagy más közreműködő (a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget) és ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha:
- A végrendelet ezen részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy
- A végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. [njt.hu]
Végrendelkezés jogi személy részére
Ezen felül, ha jogi személynek szeretnénk juttatást rendelni, nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Amennyiben ilyen személy közreműködőként vesz részt a végrendelet elkészítésében, a jogi személynek rendelt juttatás érvénytelen.
Letétbe helyezés
Lehetőség van a saját kezűleg vagy más által írt magánvégrendeletet közjegyzőnél letétbe helyezni (nyílt vagy zárt iratként). Ekkor a végrendelkező kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát tartalmazza, amiről jegyzőkönyv és elismervény készül.
Szóbeli végrendelet
Elsőre talán furcsán hangzik, de lehetőség van arra, hogy igazán kivételes esetekben az örökhagyó szóban végrendelkezzen. A szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha az örökhagyó életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Az érvényességhez továbbá két tanú együttes jelenléte szükséges, akik előtt a végrendelkező a tanúk által értett nyelven (akár jelnyelven) előadja végakaratát. [drandirko.hu]
Közös végrendelet
A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy főszabály szerint érvénytelen az olyan végrendelkezés, amelyben két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalja végakaratát. E tilalom alól azonban létezik egy jelentős kivétel. A házastársak ugyanis az életközösség fennállása alatt érvényesen tehetnek közös végrendeletet. Ez történhet közvégrendeleti formában, vagy írásbeli magánvégrendeletként is.
Alaki követelmények
A közös végrendelet érvényességéhez szigorú formai feltételeknek kell teljesülniük.
- Saját kézzel írt végrendelet: Ebben az esetben elegendő, ha az okiratot az egyik házastárs elejétől a végéig maga írja és aláírja. A másik félnek ugyanazon az okiraton egy saját kezűleg írt nyilatkozatban kell kijelentenie, hogy az irat az ő végakaratát is tartalmazza, majd ezt alá kell írnia. Több különálló lap esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni, és minden lapot a másik félnek is alá kell írnia.
- Más által írt végrendelet: A házastársaknak egymás és a tanúk együttes jelenlétében kell aláírniuk az okiratot, vagy elismerniük az aláírásukat sajátjukként. Több lap esetén itt is kötelező a folyamatos sorszámozás, és minden egyes lapot alá kell írnia mindkét végrendelkezőnek és mindkét tanúnak is. [njt.hu]
A végrendelet hatálytalansága
A közös végrendelet azonban bizonyos élethelyzetek bekövetkeztekor automatikusan hatálytalanná válik.
- Ha a házastársak között az életközösség megszakad, és az az öröklés megnyílásáig nem áll helyre.
- Ha a végrendelet tétele után a feleknek (vagy egyiküknek) gyermeke születik, illetve ha örökbefogadásra kerül sor (hacsak a végrendelet másként nem rendelkezik).
Visszavonás
Az egyoldalú visszavonás csak akkor érvényes, ha azt a végrendelet nem zárta ki, és a másik felet erről értesítették. Ha az egyik fél érvényesen vonja vissza rendelkezését, a másik fél végakarata hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.
Segít a Szerzi
A végrendelet elkészítése nem feltétlenül egyszerű feladat és sok helyen lehet olyan hibát véteni, amely érvénytelenséget okozhat. Éppen ezért érdemes jogász segítségét kérni, hogy biztosan érvényesen tudjunk végrendelkezni.
Érdemes továbbá igénybe venni a Szerzi végrendelet generátorát. Nincs más teendőnk, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti számunkra a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akaratunk teljesülését.
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban esetleg bármely más jogi témában, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében.
