A végrendelet elkészítése fokozott odafigyelést kíván, mivel a végrendelkező abban a dokumentumban dönt élete munkájáról, keresményéről, az összegyűjtött ingó és ingatlan vagyonáról. Mindenről tehát, amit nem lehet a túlvilágra vinni. Nagyon sok esetben konfliktus forrása a családokban, mivel nem mindegy hogy ki, miből és mennyit kap. Ugyanis mindenki szeretné a saját részét. A végrendelet készítésére vonatkozó szabályok segítenek ezek békés rendezésében.
Ajánljuk az alábbi cikket azoknak, akik végrendelet elkészítése előtt állnak, vagy azoknak, akik egy már meglévő végrendeletet szeretnének értelmezni. Ebben a cikkben közérthetően és a lehető legegyszerűbben mutatjuk be a végrendelkezés szabályait.
A Magyar Közjegyzői Kamara működteti a Végrendeletek Országos Nyilvántartását (VONY), és ennek adatai alapján egyre többen készítenek végrendeletet, főleg azok, akik már nem első házasságukban élnek, és a házasságukból gyermekük is született. Sőt az adatok alapján a közös végrendeletet készítők száma is hirtelen megnőtt. [teol.hu]
A következőkben minden részletre kitérünk, ami átvezet a jogszerű végrendelkezés folyamatán.
Kiben lehet bízni?
A Pécsi Törvényszék 2021-ben hozott jogerős ítéletet, amely alapján a vádlottat csalás bűntette miatt börtönbüntetésre ítélték és eltiltották a jegyzői foglalkozás gyakorlásától. A tényállás szerint a vádlott jegyzőként dolgozott és egy helyi lakos felkereste őt végrendelkezési szándékkal. Mivel a sértett özvegy, sőt hozzátartozóival nem tartja a kapcsolatot, ezért úgy döntött, hogy az önkormányzatra szeretné hagyni minden vagyonát. Azt kérte a sértett, hogy abban az esetben, ha egészségi állapota megromolna, a helyi szociális otthonban helyezzék el. A sértett szóba hozta, hogy közjegyzői okiratba kellene foglalni, mire a vádlott saját szolgáltatását felajánlotta, miszerint ő is tud ilyet készíteni.
Tehát készített is egy végrendelet nevű okiratot, amelyben a sértett kívánságával ellentétben nem az önkormányzatot, hanem saját magát tette örökössé. A sértett aláírta a dokumentumot, majd még 5 millió forintos megtakarítását is megszerezte. A megtakarítást a vádlott elmondása szerint egyébként ugyanúgy a községi önkormányzatra szerette volna hagyni, hogy azt a gondozási központ támogatására és felújítására fordítsa. Az összeget végül visszaadta a sértettnek, ezáltal a kár megtérült. [birosag.hu]
Ebben a történetben is jól kirajzolódik, hogy nagy jelentősége van annak, ha mi magunk is tudunk néhány fontos jogi ügylet részletéről, mivel így kevésbé vagyunk átverésnek kitéve. Az idős embereknél pedig ez a veszély csak fokozódik. Ezért az idősebb családtagjai védelmében is érdemes ezekről tájékozódni.
Hogyan kezdjünk neki?
Fontos, hogy tisztázzuk az alapokat. Az örökléssel kapcsolatos szabályok a Polgári Törvénykönyv (röviden Ptk.) hetedik könyvében találhatóak. Örökölni végintézkedés (például végrendelet) vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó végintézkedésben rendelkezett, akkor az öröklés rendje azon alapszik. Tehát ha nem szeretne az örökhagyó személyesen beleszólni az öröklésbe akkor az törvény szerint zajlik.
Ma Magyarországon él a végrendelkezési szabadság, azaz az örökhagyó maga dönti el, hogy mi legyen a vagyonának (vagy annak egy részének) a sorsa. Ahhoz, hogy végrendelet legyen egy okirat a következő szükséges:
- az örökhagyó halála esetére szóljon,
- vagyoni rendelkezést tartalmazzon és
- külsőleg az örökhagyótól származónak látszódjon. [net.jogtar.hu]
A végrendelet lehet közvégrendelet vagy írásbeli magánvégrendelet. Szóban végrendelkezni csak a Ptk.-ban meghatározott esetekben lehet. Nézzük meg a végrendeletek fajtáit közelebbről.
Közvégrendelet
Közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni, kizárólag személyesen. Alakilag csak akkor érvényes, ha a közjegyzői okiratokra vonatkozó kellékek megtalálhatóak benne, pl.: közjegyzői iroda elnevezése, közjegyző székhelye stb. Fontos megemlíteni, hogy vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van a végrendelkező, akkor kizárólag írásban csak közvégrendeletet tehet. Közvégrendeletet már a korlátozottan cselekvőképes kiskorú is tehet a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság jóváhagyása nélkül. [oroklesijog.hu]
Írásbeli magánvégrendelet
A végrendeletet olyan nyelven kell írni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni tud. Tehát, ha az örökhagyó tud angolul készítheti ezen a nyelven a végrendeletét. Az alapján, hogy hogyan készült, két fajtáját különböztetjük meg:
- Allográf végrendelet esetén más írta a végrendeletet vagy az örökhagyó gépelte. Ahhoz, hogy érvényes legyen kell két tanú, akiknek együttes jelenlétében az örökhagyó aláírja a végrendeletet, vagy ha már aláírta akkor sajátjaként kell elismerni a tanúk előtt.
- Holográf végrendeletnek nevezzük azt a végrendeletet, amelyet az örökhagyó saját kezűleg írt és aláírásával is ellátotta. [horvathdiana.hu]
Alaki érvényességi feltételek
Az alaki érvényességi feltételek megléte esetén lehet csak a végrendeletet érvényesnek tekinteni. Ezek a következők:
- A készítés ideje az okiratból kitűnik.
- Ha különálló lapokból áll, akkor folyamatos sorszámozással kell ellátni.
- A tanúk aláírták vagy közjegyzőnél a letétbe helyezés megtörtént, zárt vagy nyílt iratként.
Tanúk
A két tanú (ahogy elnevezésükből is látszik) arról tesznek tanúságot, hogy a végrendelet a végrendelkező akaratát rögzítette. Nem lehet tanú, aki:
- nem képes a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására,
- írástudatlan vagy kiskorú,
- cselekvőképtelen nagykorú vagy
- cselekvőképességében részlegesen korlátozott, amely kizárja a tanúként való közreműködést.
Nem feltétel, hogy a tanú tudja, hogy miként rendelkezett az örökhagyó a vagyonáról, de arról sem, hogy végrendelet tételénél működött közre. Ez az utóbbi kissé zavarosnak tűnhet, ugyanis miért írna alá valaki egy olyan dokumentumot, amiről nem tudja, hogy mit tartalmaz? Ha az örökhagyó juttatni szeretne a tanúknak (vagy egyiküknek) valamit az örökségből, akkor azt a részt sajátkezűleg kell megírnia és aláírnia, ugyanis ha ez nem teljesül, akkor érvénytelen a juttatás.
Tartalma
Az örökhagyó megnevezi az örököst/örökösöket. A Ptk. rögzíti az örökös fogalmát: “Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.” Tehát az is örökös aki egy részét kapja, de az is aki az egészet. Ha a hagyatékra, vagy valamilyen tárgyra több örököst is nevezett, de nincs megjelölve, hogy milyen arányban, akkor egyenlő részben illeti meg őket. Az örökhagyó kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes örököst vagy ha mást tesz meg örökössé, és ezt nem is kell indokolni. Ha az örökhagyó nem rendelkezett a vagyona egy részéről, akkor arra a részre a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
Az örökös kinevezhet helyettes örököst, arra az esetre, ha az örökös kiesne valamiért az öröklésből mást személyt nevez ki. Utóörököst kizárólag akkor nevezhet ki, ha az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra vagy ha az akit elsősorban örökösének nevezett meghalt mielőtt az örökséget megszerezhette volna.
Érvényessége
Ahhoz, hogy az írásbeli végrendelet érvényes legyen, megállapíthatónak kell lennie, hogy az az örökhagyótól származik és a halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Holográf végrendelet esetén nincs szükség tanúkra. Viszont ha allográf végrendeletről van szó, akkor két tanú szükséges, és azok együttes jelenléte, amikor az örökhagyó aláírja a végrendeletet vagy magáénak ismeri el a korábban aláírt aláírást. [birosag.hu]
Szóbeli végrendelet
A Ptk. nagyon szigorúan szabályozza a szóbeli végrendeletet, hiszen fokozott a bizonytalanság és a visszaélés lehetősége. A Ptk. csak abban az esetben engedi a szóbeli végrendelet tételét, amikor egy személy az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Például hirtelen, súlyos egészségromlás, az életét objektíve fenyegető közúti baleset, de hosszabb időn át tartó betegség is ide tartozik.
Fontos, hogy attól, hogy az életét fenyegető rendkívüli helyzet fenn áll egymagában nem indokolja a szóbeli végrendelkezést. Ehhez az is kell hogy írásbeli végrendelet tételére ne legyen lehetőség. [kocsisszabougyved.hu]
Akkor érvényes, ha két tanú jelenlétében, az általuk értett nyelven végakaratát teljeskörűen szóban elmondja és kijelenti, hogy ez az ő végrendelete. Ha ezek a feltételek nem állnak fent, a szóbeli végrendelet nem érvényes.
Akkor hatálytalan, ha a feltételek már nem állnak fent és ezután 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet az örökhagyó. [Ptk. 7:45. §]
Közös végrendelet
Közös végrendelet alatt a Ptk. nem két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezését érti, ez ugyanis érvénytelen. Közös végrendelet az a házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete. Ez akkor érvényes, ha:
- az okiratot az egyik végrendelkező saját kezűleg maga írja és aláírja, majd a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is tükrözi és ezt aláírja,
- az okiratot más írja, majd a végrendelkező és a tanúk együttes jelenlétben aláírják az okiratot vagy nyilatkoznak arról, hogy az aláírás a sajátjuk, vagy
- közvégrendeletet tettek.
Ahogy már korábban említettük, itt is kell a folyamatos sorszámozás és minden oldalon a végrendelkezők és a tanúk aláírása, ha az okirat több lapból áll. Ez a végrendelet hatálytalanná válik, ha később a házastársak között az életközösség megszakadt, és az öröklésig nem állott helyre. Hatálytalan a végrendelet, ha gyermekük születik, kivéve, ha eltérően rendelkeztek erről az esetről a közös végrendeletben.
A közös végrendeletet nem lehet egyoldalúan visszavonni, ha arról a másik felet nem értesítették vagy a végrendeletben ezt a lehetőséget kizárták. Fontos tehát, hogy abban az esetben lehet visszavonni, ha az előző feltételek fennállnak. Sőt, ha az egyik fél érvényesen vonja vissza végrendeletét, a másiké attól hatályos marad. Ez alól egy kivétel van, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.
Kiesés az öröklésből
A Ptk. szabályozza azt az esetet is, ha egy személy kiesik az öröklésből. Nyilvánvaló, hogy aki hamarabb hal meg, mint az örökhagyó, az nem örökölhet. Abban az esetben, ha például közös balesetben halnak meg, akkor mindegyik személyt kiesettnek kell tekinteni, és nem számít az, hogy ki halt meg hamarabb. Továbbá az is kiesik az öröklésből, aki;
- Érdemtelen öröklésre: az válik érdemtelenné, aki az örökhagyó életére tör, megakadályozta az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását, meghiúsította a végakarat érvényesítését, vagy ezeket megkísérelte. Ezt abban az esetben nem kell figyelembe venni, ha az örökhagyó megbocsátotta.
- Lemondott az öröklésről: ezt írásban kell megtenni és az örökség egészéről vagy egy részéről is lemondhat, de csak abban az aesetben, ha törvény alapján jogosult lenne az öröklésre.
- Visszautasította az örökséget.
- Ki lett zárva: ebben az esetben az örökhagyó az örökös helyett mást nevez örökösének.
- Kitagadták: ekkor köteles az indokolás az örökhagyótól, de ezek az okok csak a Ptk.-ban meghatározott okok lehetnek kizárólag.
- Külön élő házastárs kiesése az öröklésből: em örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Hogyan segíthet a Szerzi?
A Szerzi megkönnyíti a végrendeletírást is, hiszen jogszabályokhoz aktualizált végrendelet-generátorral percek alatt készítheti el saját végrendeletét. Minimalizálhatja a hibák számát és maximalizálhatja a nyugodt percekét.
Emellett a Szerzi platformján regisztrált megbízható ügyvédekkel is felveheti a kapcsolatot, ehhez csak regisztrációra van szükség. Online jogi tanácsadás keretében minden kérdésére választ kaphat videó- vagy chat beszélgetés keretén belül, és nem kell utazással és várakozással tölteni értékes idejét.
