Válóper kisokos – mire számíthatunk a bíróság előtt?

Az alábbi cikkünkben a válással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze, amelyekről úgy véljük, hogy minden érintett számára hasznosak lehetnek. Ez a jogi eljárás rendkívül megterhelő lehet mindkét fél számára, ugyanis életünk egyik legfontosabb döntését kísérheti, ezért nagyon fontos, hogy pontosan tisztában legyünk a szabályaival és lehetséges következményeivel.

A válás menete

Mielőtt a legfontosabb szabályok és fogalmak ismertetésébe belekezdenénk, tekintsük át röviden, hogy melyek azok a lépések, amelyek az elhatározástól egészen a házasság felbontásáig vezetnek.

Elhatározás

A válás folyamatának első lépése nem kifejezetten jogi természetű, inkább érzelmi töltettel bír. Mielőtt bármibe is belevágnánk, nagyon fontos, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: valóban elérkezett a kapcsolatunk vége? Tényleg nem szeretnénk már a helyrehozásáért küzdeni? [1,2,3,4,5,6]

,,(…) könnyebb egy válópert úgy végigcsinálni, hogyha elfogadjuk, hogy a házasságunk végérvényesen megmenthetetlen.” [7]

A válókereset benyújtása

A második lépés a bontókereset benyújtása. Erre azért van szükség, mert Magyarországon csak a bíróság közreműködésével lehet hivatalosan megszüntetni a házasságot, amely házassági bontóperrel (vagy ismertebb nevén: válóperrel) történik. [8,9,10,11,12]

A keresetlevélnek többek között tartalmaznia kell:

• a házasság felbontására irányuló határozott kérelmet,
• a házasság megkötésére vonatkozó adatokat,
• a házasságból született gyermekek születési adatait,
• az életközösség fennállásának időtartamát,
• valamint mellékletként a fenti tényeket igazoló okiratokat (a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatait, a közös megegyezést). [13,14]

A keresetlevelet bármelyik házasfél benyújthatja a bíróságra, akár jogi képviselőjén keresztül is. Az a fél, aki előterjesztette a keresetlevelet, felperesként, házastársa alperesként fog a perben részt venni. [15]

A bontóper menete

A keresetlevél benyújtását követően az alábbiak szerint folytatódik az eljárás:

1. A bíróság kitűzi a tárgyalás időpontját és erről a feleket értesíti.
2. Az első tárgyaláson meghallgatja a feleket.
3. A bíróság kísérletet tesz a békítésre és az egyezség megkötésére.
4. Amennyiben ez sikertelen volt, bizonyítást folytat le (meghallgatja a tanúkat, értékeli a szakértő véleményét, megtekinti a benyújtott okiratokat). [16,17,18]

Az eljáró bíróság

A keresetlevelet az illetékes bírósághoz kell benyújtani. Az ügyünkre az a bíróság fog illetékességgel rendelkezni, amelynek a területén található az alperes utolsó ismert lakóhelye, de a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróság is eljárhat. [19,20,21,22,23]

A házasság felbontásának következményei

A házasság felbontása számos következménnyel jár, amelyek nemcsak jogi, hanem érzelmi és pénzügyi kérdéseket is felvethetnek. Az alábbiakban a jogi hatásait gyűjtöttük össze:

1. A felek személyi állapota megváltozik: férjezett vagy nős helyett elvált lesz.
2. A válást követően ismételten új házasságot köthetnek.
3. Nem lesznek egymás törvényes örökösei.
4. Házastársi tartást követelhetnek. [24,25,26,27]

Közös megegyezéses vs. tényállásos bontás

A válóper menetét nagyban befolyásolja az, hogy a felek véleménye mennyiben egyezik a magáról a válásról, valamint a házasságuk felbontását érintő legfontosabb kérdésekről. Ebből a szempontból kétféle bontópert különböztethetünk meg: a közös megegyezéses és a tényállásos bontást. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a fogalmak.

Válás közös megegyezéssel

Ez a házasság felbontásának leggyorsabb módja, hiszen ilyenkor a felek már a kereset benyújtása előtt megegyeznek a legfontosabb kérdésekben. Ilyenkor a bíróság nem fogja vizsgálni, hogy milyen okok vezettek a házasság megromlásához, vagyis megkímélhetjük magunkat a magánéletünk részletes ismertetésének kellemetlenségeitől. [29,30,31,32]

Ez az eljárás a lehető legrövidebb út a házasság felbontásáig, ugyanis

,,(…) ha nincs közös gyermek, akár már az első tárgyaláson kimondja a bíróság a válást. Közös gyermek esetén pedig általában a második tárgyaláson, a közös megegyezés jóváhagyásával mondják ki a házasság felbontását.” [28]

Ahhoz, hogy a bíróság elfogadja a felek közös megegyezését, az alábbi kérdésekben konszenzusra kell jutniuk:

• A közös lakás használata.
• A szülői felügyeleti jog gyakorlása.
• A gyermektartás összege.
• A gyermekekkel való kapcsolattartás formája, gyakorisága.
• A házastársi tartás kérdése. [33,34,35]

Tényállásos bontás

A tényállásos (vagy ellenzéses) bontóper a hosszadalmasabb, körülményesebb módja a házasság megszüntetésének. Akkor kerülhet rá sor, ha

• a felek nem tudnak egyezségre jutni a fenti kérdésekben,
• vagy az egyik házasfél egyoldalúan kéri a házasság felbontását és a másik fél ellenzi azt. [36,37]

Ezekben az esetekben a bíróságnak az lesz a feladata, hogy feltárja, milyen okok vezettek a válóperig, és abban az esetben fogja felbontani a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. [38,39]

Fontos, hogy tényállásos bontás esetén – a közös megegyezésessel ellentétben – az alperes távolléte vagy egyet nem értése nem jelenti akadályát a házasság felbontásának. [40,41,42]

A házasság felbontásának költségei

A válás költségei több szempontból is felmerülhetnek, ezt a felek és az eljárás körülményei határozzák meg. A bírósági eljárás illetéke alapvetően 30 000 forint, amelyet a válókereset benyújtásakor kell megfizetni. Ezen felül számos egyéb tétel is felmerülhet, például

• az ügyvéd munkadíja,
• az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés költsége,
• utazási költségek,
• a mediátor díja,
• vagy a szakértői díj. [43,44]

Meddig tarthat egy bontóper?

Egy válóper hossza a felek hozzáállástól és körülményeitől függ, de – ahogy fentebb is említettük – a leggyorsabb módja a házasság felbontásának az, ha a hazástársak egyezségre tudnak jutni a legfontosabb kérdésekben. Közös megegyezéssel – közös kiskorú gyermek hiányában – akár az első tárgyaláson is kimondhatja a bíróság a házasság felbontását. Fontos, hogy ez kizárólag abban az esetben lehetőség, amennyiben nem származik gyermek a házasságból. A házasság felbontásáról szóló jogerős ítéletet követően, azonban kezdődik a házassági vagyonjogi per, másnéven a vagyonmegosztási per. Ez tehát a bontópertől külön álló perként kezelendő. [45,46,47,48,49,50,51]

A bontóper kisokosban a házasság felbontása kapcsán leggyakrabban felmerülő nehézségekre igyekeztünk válaszokat adni, azzal a céllal, hogy az érintettek alaposabban megérthessék és átláthassák az eljárást. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy minden házasság és minden válás egyedi, így természetesen felmerülhetnek olyan kérdések, amelyeket ez a cikk nem érint. Ebben az esetben javasoljuk a Szerzi online jogi tanácsadás szolgáltatásának igénybevételét, ahol akár 20 percen belül személyre szabott válaszokat kaphat a platformon regisztrált ügyvédektől.