A szerzői jog jelentősége a digitális technológia fejlődésével párhuzamosan nő. Ennek oka, hogy a tartalmak könnyű másolhatósága és terjeszthetősége miatt a szerzői jogi védelem alkalmazása és érvényesítése különösen kihívásokkal jár, hiszen az online platformokon gyorsan és széles körben terjedhetnek a tartalmak, ami megkívánja a jogalkotók folyamatos alkalmazkodását és a szabályozás korszerűsítését. A szerzői jog védi az irodalmi, művészeti és egyéb szellemi alkotásokat, biztosítva a szerzők személyiségi és vagyoni jogait, valamint lehetővé téve számukra, hogy alkotásaikból bevételhez jussanak. [sztnh.gov.hu]
De mi is pontosan az a szerzői mű, amelyet a szerzői jog véd? Milyen alkotások tartoznak ide, és milyen feltételeknek kell megfelelniük? Továbbá, szükséges-e a művek regisztrálása ahhoz, hogy védelemben részesüljenek, vagy a védelem automatikusan keletkezik? És vajon mennyire kell egy műnek egyedinek lennie ahhoz, hogy szerzői jogi oltalom alá essen? Mindezen kérdésekre keressük a kérdést ebben a cikkünkben.
Szerzői jog jelentése
A szerzői jog – ahogy az elnevezésből is látjuk – a szerzők alkotásit védi, legyen szó egy versről, filmről, zenéről, tudományos írásról vagy könyvről. Ezáltal mindenki tiszteletben tartja mások munkáját, ezzel is ösztönözve a szerzőket. Hiszen gondoljunk csak bele, ki szeretné azt, hogy egy versét, vagy egy könyvét valaki szóról-szóra lemásolja, majd a saját neve alatt adja ki? Nyilvánvalóan senki. A szellemi alkotásokat is jogszabály védelmezi, amely Magyarországon az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról.
Miket (nem) véd?
A törvényszöveg példálózóan említ irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ami azt jelenti, hogy a felsoroltakon kívül még vannak alkotások, amelyeket szerzői jog véd. Nézzünk néhány példát:
- szépirodalmi, szakirodalmi művek,
- színművek, zeneművek,
- rajzok, festések, fotóművészeti alkotások,
- műszaki létesítmény terve, építészeti alkotás és annak terve,
- jelmez, díszlet és azok terve.
A szerzői jog azonban nem védi a(z):
- jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, a bírósági vagy hatósági határozatokat, a hatósági vagy más hivatalos közleményeket és ügyiratokat,
- sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre,
- ötleteket, elveket, elgondolásokat, eljárásokat, működési módszereket vagy matematikai műveleteket. [jogado.hu]
Keletkezése
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Amennyiben az általános közerkölcs szerint ízléstelen vagy csúnya egy festmény, attól függetlenül szerzői jogi védelem alatt áll.
A szerzői jog a szerzőt illeti meg, aki a művet megalkotta. Még akkor is, ha más szerző művének átdolgozásáról, fordításáról van szó, ha eredeti, egyéni jellege van és az eredeti szerző jogait nem sérti. Ha egy művet többen alkottak meg, akkor a szerzői jog a szerzőket együttesen és egyenlő arányban illeti őket. Ha a megalkotott mű nem választható el, akkor szerzőtársaknak hívjuk a szerzőket, társszerők művei pedig önállóan is felhasználhatóak. Szerzői jogsértés esetén bármelyik szerzőtárs felléphet. [jogado.hu, kjj.hu]
A szerzői jogi védelmet a mű létrejötte alapozza meg, tehát már csak a tény, hogy egy mesét, verset írtunk szerzői jogok védelmezik, akkor is ha nem vagyunk elismert írók, költők, és nincs szükség a “levédetésére” sem. Sőt, ha ez soha nem lát napvilágot, csak egy névtelen Word dokumentumban, egy titkos naplóban marad, akkor is megilleti a szerzői jogi védelem.
Amennyiben egy művet név nélkül vagy álnéven (felvett néven) hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat – az igazi szerző fellépéséig- az gyakorolja, aki nyilvánosságra hozta.
Szerző jogai
A szerzői jogokat a személyhez fűződő és a vagyoni jogok alkotják. [jogado.hu]
Személyhez fűződő jogok
Nyilvánosságra hozatal: A szerző dönti el, hogy nyilvánosságra hozható-e a mű. A szerző halála után fellelt művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta, kivéve, ha a szerző vagy jogutódja ennek ellenkezőjéről nyilatkozatot nem tett.
Név feltüntetése: A szerzőt megilleti az a jogsoultság, hogy a művénél szerzőként tüntessék fel a nevét, átdolgozáson vagy feldolgozáson is. Eldöntheti, hogy név nélkül vagy felvett néven hozzák nyilvánosságra a művét.
Mű egységének védelme: Bárminemű visszaélés, eltorzítás, megváltoztatása a műnek a szerző személyhez fűződő jogát sérti.
Vagyoni jogok
A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. [jogado.hu]
Többszörözés joga: A szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy művét bármilyen módon, akár időlegesen is rögzítse vagy másolatot készítsen róla, illetve erre másnak engedélyt adjon. A többszörözés különféle formái – például nyomtatás, hang- és képfelvétel, digitális tárolás – mind a szerző engedélyéhez kötöttek. [jogado.hu]
Terjesztés joga: A szerzőnek kizárólagos joga van műve terjesztésére, vagyis annak forgalomba hozatalára, eladására, bérbeadására, illetve behozatalára kereskedelmi céllal. Ez a jog kiterjed a nyilvánosságnak történő kölcsönzésre is, például könyvtári haszonkölcsönzés esetén, ahol a szerző megfelelő díjazásra jogosult.
Nyilvános előadás joga: A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja vagy erre másnak engedélyt adjon. Előadásnak számít a mű érzékelhetővé tétele akár élőben (pl. szavalás, koncert), akár technikai eszközök útján (pl. vetítés, hangszórós lejátszás). Nyilvános előadásnak az minősül, amely nem kizárólag a felhasználó családi vagy ismerősi körében történik.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga: A szerző kizárólagos joga, hogy művét sugárzással vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítse, illetve erre másnak engedélyt adjon. Sugárzásnak minősül a művek rádión, televízión, műholdon vagy akár kódolt formában való továbbítása is, akkor is, ha azt csak kódoldóval lehet fogni.
Az átdolgozás joga: A szerzőnek kizárólagos joga van műve átdolgozására, illetve arra, hogy másnak ehhez engedélyt adjon. Az átdolgozás fogalmába beletartozik például a mű fordítása, színpadi vagy zenei feldolgozása, filmre adaptálása, valamint minden olyan módosítás, amely új művet hoz létre az eredeti alapján.
Munkaviszonyban (vagy más jogviszonyban) létrehozott mű: Ha egy művet a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettségeként készít el, akkor – eltérő megállapodás hiányában – a mű átadásával a vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg.
Védelmi idő: Az szerzőt életében és ezt követően a szerző halálától számított 70 év. Ha egy művet a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettségeként készít el, akkor – eltérő megállapodás hiányában – a mű átadásával a vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg. [njt.hu]
Szabad felhasználás
A szabad felhasználás körében díjmentesen, a szerző engedélye nélkül fel lehet használni a műveket. Csak azok a művek tartoznak ide, amelyek nyilvánosságra hozottak. És ebben az esetben is csak úgy lehet felhasználni, hogy közben a szerző jogait ne sértse a felhasználó és indokolatlanul ne sértse a szerző jogos érdekeit.
A szabad felhasználás esetén is meg kell jelölni a forrást és a mű szerzőjét és felhasználni csak a cél által indokolt terjedelemben lehet.
A szabad felhasználás azt jelenti, hogy:
- Bárki idézheti a mű részletét.
- Bárki felhasználhatja kritika, paródia, stílusutánza, gúny kifejezése útján.
- Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, feltéve, hogy a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fért hozzá.
- Könyvként kiadott mű egyes részei az iskolai oktatás céljára a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők.
- Nyilvánosan tartott előadások valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók.
- Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.
- A mű nem üzletszerű felhasználása, ha az kizárólag fogyatékossággal élő személyek javára, fogyatékosságukkal közvetlen összefüggésben történik, és nem haladja meg a fogyatékosság által indokolt mértéket.
Szerzői jogi vita a gyakorlatban
A per alapja egy szerzői jogi vita volt egy divattervező (felperes) és egy divatesemény szervezője (alperes) között. A felperes 2020-ban együttműködést ajánlott az alperesnek, amelyhez néhány, általa tervezett női ruha és kalap fotóját is elküldte. Az alperes végül nem fogadta el az ajánlatot, de a felperes által küldött fotókat (amelyeken a felperes alkotásai szerepeltek) 2020 augusztusától 2021 szeptemberéig a saját weboldalán, Facebook-oldalán, illetve plakátokon, az esemény népszerűsítése céljából nyilvánosságra hozta – a felperes engedélye és a neve feltüntetése nélkül.
A felperes keresetében kérte szerzői minőségének elismerését, a szerzői névfeltüntetéshez fűződő joga, illetve a mű nyilvánossághoz közvetítésére vonatkozó vagyoni jog megsértésének megállapítását, továbbá eltiltást a további jogsértéstől, nyilvános elégtételt, vagyoni kompenzációt és sérelemdíjat. Az alperes nem vitatta, hogy engedély nélkül használta fel a fotókat, de azt állította, hogy a ruhák és a kalap nem minősülnek szerzői műnek, mert nem rendelkeznek egyéni, eredeti jelleggel.
A per központi kérdése az volt, hogy a felperes által tervezett és a fotón ábrázolt ruha és kalap szerzői műnek minősülnek-e, vagyis rendelkeznek-e a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni, eredeti jelleggel. Ennek hiányában ugyanis a felhasználásuk nem minősül szerzői jogsértésnek. A Szakértői Testület véleménye alapján nem mutatnak fel olyan egyéni, kreatív megoldást, amely a szerzői jogi védelem alapja lehetne. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a Kúria szerint sem mutatnak fel kellő alkotói szabadságot, eredetiséget, hanem inkább a divatiparra jellemző ötletek, technikai és ergonómiai kötöttségek eredményei. A Kúria szerint a felperes nem bizonyította, hogy alkotásai szerzői műnek minősülnek, így az alperes nem követett el szerzői jogsértést. [kuria-birosag.hu]
A Szerzi segít!
Nagyon sok részletre kell tehát figyelmet fordítani. Amennyiben kérdése merül fel szerzői -vagy egyéb- jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban, keresse a Szerzi oldalán regisztrált megbízható ügyvédek egyikét. Online jogi tanácsadás keretében kérdéseire választ kaphat. Ne habozzon, érdemes minden lehetséges negatív következményt megelőzni!
