Kit köteles az ember eltartani? Úgy gondolhatjuk, hogy a kiskorú gyermekét és az idős, beteg szüleit biztosan. De mi a helyzet a nagykorú gyermekkel, a volt házastárssal vagy a testvérrel? Mit mond mindezekre a jog?
- Érdemtelen az egyetemista?
- A rokontartás közös szabályai és általános feltételei
- A jogosultság feltételei
- Az érdemtelenség fogalma
- A tartási képesség
- A tartásra kötelezettek köre és a sorrendiség
- Speciális tartási formák
- A jogosultsági sorrend
- A tartás mértékének meghatározása
- A teljesítés módja
- A kiskorú gyermek tartása
- A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
- Segít a Szerzi
A rokontartás intézménye a magyar családjog egyik legfontosabb, erkölcsi alapokon nyugvó jogintézménye, amely a családtagok közötti szolidaritást és egymás iránti felelősségvállalást jogi kötelezettséggé emeli. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza a tartási kötelezettség feltételeit, a jogosultak és kötelezettek körét, valamint a tartás mértékének meghatározását. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a rokontartás közös szabályait, valamint a kiskorú és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának speciális rendelkezéseit.
Érdemtelen az egyetemista?
Az alábbi ügy középpontjában a továbbtanuló nagykorú gyermek tartására való érdemtelenségének kérdése áll, különös tekintettel a szülővel való kapcsolattartás teljes elmaradására. [jogkodex.hu]
A szülők 2011-ben váltak el, amikor a közös gyermek 17 éves volt, és az anyánál (alperes) helyezték el. Az apa (felperes) havi 50 000 forint gyermektartásdíj megfizetését vállalta. Bár a viszony korábban harmonikus volt, a gyermek és az apa kapcsolata 2012 nyarától fokozatosan megromlott. Ennek hátterében a gyermek szerint az apa sértő megjegyzései, a pályaválasztásának kritizálása és a féltestvérével való összehasonlítás állt.
A gyermek 2013-as érettségije és egyetemi felvétele után a kapcsolat gyakorlatilag megszakadt. A gyermek – ígérete ellenére – nem hívta fel apját, és az elkövetkező években semmilyen formában nem kereste őt. Az apa 2016-ban kérte a bíróságtól a tartásdíj megszüntetését, érdemtelenségre hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Úgy ítélte meg, hogy az apa magatartása közrehatott a viszony megromlásában, így a gyermek passzivitása nem róható fel kizárólagosan a jogosultnak. Ezzel szemben a másodfokú bíróság megváltoztatta a döntést, és megszüntette a tartásfizetési kötelezettséget.
Az ügy végül eljutott a Kúriáig, amely a másodfokú bíróság ítéletével értett egyet, így azt hatályában fenntartotta. Döntését az alábbi szempontokra alapozta:
- A „kellő indok” fogalma: A Ptk. értelmében a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra, ha a kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A Kúria szerint kellő indoknak csak olyan valós és súlyos érdeksérelem tekinthető, amely objektíven igazolja a teljes elhidegülést. A szubjektív sérelmek (pl. az apa kritikus megjegyzései vagy egy ünnepségtől való távolmaradása) nem adnak alapot évekig tartó némaságra.
- Fokozott elvárhatóság: A nagykorú gyermek már rendelkezik azzal a belátási képességgel, hogy felismerje, hogy a tartás iránti igénye a családi kapcsolaton alapul. Nem várható el a szülőtől, hogy csupán fizetőeszköznek tekintsék, így a gyermeknek is törekednie kell a kapcsolatnak megfelelő magatartásra.
- A kezdeményezés felelőssége: A Kúria hangsúlyozta, hogy a kapcsolat felvétele és fenntartása – különösen hosszabb idő eltelte után – elsősorban attól a nagykorú gyermektől várható el, aki a szülőjétől ingyenes tartást igényel.
- Bizonyítási teher: Míg az apának a kapcsolat hiányát kellett bizonyítania (ami megtörtént), az anyának (alperesnek) kellett volna bizonyítania a kellő indokot a kimentéshez. Mivel a felhozott okok nem minősültek elégségesnek a kapcsolat négy évig tartó teljes elutasítására, az érdemtelenség megállapítható volt.
A Kúria tehát kimondta, hogy a továbbtanuló nagykorú gyermek passzivitása és teljes közömbössége, amennyiben azt nem a kötelezett súlyosan felróható magatartása váltotta ki, megalapozza a tartásdíjfizetési kötelezettség megszüntetését. [EH 2019.09.P3]
A rokontartás közös szabályai és általános feltételei
A rokontartás általános feltételrendszere három pilléren nyugszik: a jogosult (önhibáján kívüli) rászorultságán, az érdemességén és a kötelezett tartási képességén.
A jogosultság feltételei
Tartásra az a rokon jogosult, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak nincs megfelelő jövedelme például kora, egészségi állapota vagy munkaképtelensége miatt. Fontos kitétel az önhiba hiánya, így aki nem is törekszik munkaszerzésre, az nem tarthat igényt tartásra.
A jogosultság további feltétele a szubszidiaritás, azaz a tartási igény csak akkor érvényesíthető a rokonnal szemben, ha a jogosultnak nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa. [njt.hu]
Az érdemtelenség fogalma
A Ptk. nevesíti az érdemtelenség eseteit a nagykorú jogosultak vonatkozásában. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki:
- a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít (pl. bűncselekményt követ el ellene) vagy
- olyan életvitelt folytat (pl. bűnöző életmód, alkoholizmus),
amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el.
A bíróságnak mérlegelnie kell a felek kapcsolatának jellegét és a kötelezett magatartását is. Fordított esetben, ha a szülő teljesítette tartási és nevelési kötelezettségét, a gyermek csak kirívóan súlyos szülői magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére. [csaladjogasz-mediator.hu]
A tartási képesség
A tartási kötelezettség nem korlátlan. Nem köteles mást eltartani az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartási sorrendben a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. A tartás feltétele tehát a kötelezett teljesítőképessége, azaz hogy jövedelméből vagy vagyonából a tartás kiteljen.
A tartásra kötelezettek köre és a sorrendiség
A tartási kötelezettség főszabály szerint az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben. A törvény szigorú sorrendet állít fel a kötelezettek között:
- Elsődleges kötelezettek: A szülő a gyermekével, és a nagykorú gyermek a rászoruló szülőjével szemben.
- Távolabbi rokonok: Ha nincs kötelezhető szülő, a tartás a távolabbi felmenőkre (pl. nagyszülő) hárul. Ha nincs gyermek, a távolabbi leszármazók (pl. unoka) kötelesek a tartásra.
- A leszármazás rendje: A jogosulthoz közelebb álló rokon kötelezettsége megelőzi a távolabbiét.
A tartásra szoruló személy azonban nem hivatkozhat saját érdemtelenségére azért, hogy a sorrendben előrébb álló rokon helyett egy távolabbi, esetleg tehetősebb rokontól követeljen tartást.
Ahogyan már fent is említettük a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs tartási kötelezettsége minden egyenesági rokon tartási kötelezettségét megelőzi, így csak akkor érvényesíthető a tartási igény a fentiekkel szemben, ha a jogosultnak nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa. [csaladesjog.hu]
Speciális tartási formák
A törvény négy kivételes esetet ismer, amikor nem egyenesági rokonok között áll fenn a kötelezettség:
- Testvértartás: A nagykorú testvér köteles eltartani kiskorú testvérét, ha nincs tartásra kötelezhető egyenesági rokon, és a tartás nem veszélyezteti saját vagy családja megélhetését.
- Mostohagyermek tartása: A házastárs köteles eltartani a vele közös háztartásban élő, a beleegyezésével oda hozott kiskorú mostohagyermeket. Ez azonban nem érinti a különélő vér szerinti szülő tartási kötelezettségét.
- Mostohaszülő tartása: A mostohagyermek akkor köteles eltartani rászoruló mostohaszülőjét, ha az hosszabb időn át gondoskodott róla.
- Nevelőszülő tartása: A nevelt gyermek köteles eltartani azt a személyt, aki őt saját háztartásában hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül gondozta (és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője). [Barzó Tímea – Lábady Tamás – Navratyil Zoltán – Csehi Zoltán – Kenderes Andrea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján.]
A jogosultsági sorrend
Ha egy kötelezett több jogosult eltartására lenne köteles, de teljesítőképessége véges, a törvény az alábbi jogosultsági sorrendet állítja fel:
- Kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket megelőzi.
- A gyermek megelőzi a házastársat és volt élettársat.
- A házastárs/volt házastárs/volt élettárs megelőzi a szülőt.
- A szülők megelőzik a többi rokont.
- A többi rokon között a leszármazó megelőzi a felmenőt, a közelebbi a távolabbit.
A bíróság azonban kérelemre, indokolt esetben a tartásra való jogosultság sorrendjétől eltérhet.
Fontos, hogy a Ptk. nem tesz különbséget a sorrendben aszerint, hogy a tartásra jogosult gyermek/szülő a tartásra kötelezett vér szerinti rokona-e. Így
- a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve
- a vér szerinti szülő és – ha a feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő és a nevelőszülő
egy sorban jogosultak tartásra.
Tehát ha valakinek például két vér szerinti és egy mostohagyermeke van, akik mindannyian kiskorúak, a tartási kötelezettsége mindhárom gyermek felé azonos. [njt.hu]
A tartás mértékének meghatározása
A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. Az indokolt szükségletek körébe a megélhetés indokolt költségei tartoznak (élelem, ruházat, gyógyszer), de a fényűző igények nem.
Ez leszármazóknál magában foglalja a nevelés és a szükséges taníttatás költségeit, illetve idős kor, betegség, fogyatékosság vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon esetében pedig a gondozás és ápolás költségeit, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokat is.
- Tartáskiegészítés: ha a jogosult csak részben rászoruló, vagy az elsődleges kötelezett nem tud teljes tartást nyújtani, a sorban következő rokontól tartáskiegészítés kérhető.
- Maximális mérték: az összes tartási igény a kötelezett jövedelmének 50%-át nem haladhatja meg.
A teljesítés módja
A tartás elsősorban pénzben (ez a tartásdíj) teljesítendő. A bíróság csak indokolt esetben, a felek tiltakozásának hiányában rendelhet el más módot (pl. természetbeni tartás). A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és lehetőség van az éves fogyasztói árindexszel történő automatikus módosítására. [legitimo.hu]
A kiskorú gyermek tartása
A szülők kiskorú gyermekük iránti tartási kötelezettsége a rokontartás legszigorúbb formája.
A rászorultság vélelme
A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a középfokú tanulmányokat folytató gyermek 20. életévének betöltéséig is fennállhat. A kiskorú továbbá soha nem tekinthető érdemtelennek a tartásra. [jogaszvilag.hu]
Fokozott helytállási kötelezettség
A szülő a kiskorú gyermekét a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles eltartani. Ez alól csak akkor mentesül, ha a gyermek szükségleteit saját keresménye vagy vagyona fedezi, vagy ha van más tartásra kötelezhető egyenesági rokon.
A gyermektartásdíj módja és mértéke
Főszabály szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (ez a gyermektartásdíj).
A bíróság a tartásdíjat gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában határozza meg. A meghatározásnál figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit (nevelés, taníttatás, egészségügy), a gyermek saját jövedelmét, a szülők jövedelmét, a háztartásban eltartott más gyermekeket és a kapott családtámogatási ellátásokat.
A szülők megállapodhatnak a tartási kötelezettség egyszeri juttatással (vagyontárgy vagy pénzösszeg) történő teljesítésében is, ha azt a gyámhatóság vagy a bíróság jóváhagyja.
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
A munkaképes nagykorú gyermek tartása speciális feltételekhez kötött, mivel itt a tanulmányok folytatása indokolja a munkavállalás elmaradását.
Jogosultsági feltételek:
- Szükséges tanulmányok: az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok.
- Tájékoztatási kötelezettség: a gyermeknek haladéktalanul tájékoztatnia kell a szülőt továbbtanulási szándékáról.
- Tanulmányi fegyelem: a gyermeknek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen eleget kell tennie.
- Kapcsolattartás: a nagykorú gyermek akkor is érdemtelen a tartásra, ha a szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
A szülő nem köteles a gyermek tartására, ha az saját vagy kiskorú gyermeke tartását veszélyeztetné. A tartási kötelezettség a 25. életév betöltése után már csak rendkívül indokolt esetben áll fenn. [e-justice.europa.eu]
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a rokontartással kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
