A magyar polgári eljárásjog középpontjában a felek felelős pervitele és a bíróság aktív pervezetése áll. Ezt a kiegyensúlyozott szereposztást a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által rögzített alapelvek és a részletes eljárási szabályok biztosítják. Jelen cikk áttekinti a peres eljárás legfontosabb elemeit, kiemelve azokat a pontokat, ahol az új kódex szemléletváltása a korábbi szabályozáshoz képest legmarkánsabban megjelenik.
- Az alapelvek rendszere és gyakorlati érvényesülése
- A bírósági szervezetrendszer és hatáskörök
- A felek, képviselők és a pertársaságok modern felfogása
- A keresetlevél és a perfelvétel jelentősége
- Bizonyítási szabályok: a magánszakértői vélemény előretörése
- Határozatok, jogerő és a fellebbezés új keretei
- Perelhúzódás elleni garanciák
- Költségviselés és költségkedvezmények
- Segít a Szerzi
Az alapelvek rendszere és gyakorlati érvényesülése
A rendelkezési elv szerint a felek szabadon indíthatnak pert, módosíthatják kérelmeiket, és akár el is állhatnak az eljárástól, a bíróság pedig – néhány törvényben nevesített kivételtől eltekintve – ezekhez kötve van. Az aktív bírósági közrehatás azonban ellensúlyozza a túlzott formalizmust: a bírák kötelesek felhívni a figyelmet a jogi keretekre, a bizonyítási terhek viselésére, illetve a lehetséges eljárási következményekre. E kettősség biztosítja, hogy a per ne váljon pusztán a felek „játékszerévé”, ugyanakkor tiszteletben tartsa az autonómiájukat.
A perkoncentráció elve új megvilágításba helyezte a hatékonyság fogalmát. A törvényhozói akarat célja az volt, hogy a bizonyítási indítványok zöme már a perfelvételi szakban rendelkezésre álljon, s így az érdemi tárgyalás valóban az ügy eldöntésére, ne pedig további tényfeltárásra szolgáljon. Ennek nyomatékosítása érdekében a Pp. szigorúbb határidőket, valamint az elkésett nyilatkozatok és bizonyítékok mellőzését írja elő, megteremtve a gyors, egy- vagy két-tárgyalásos ügyvitel elvi lehetőségét.
A nyilvánosság és a fegyveregyenlőség alkotmányos garanciáit a Pp. új szemlélettel fejlesztette tovább. A sajtó jelenlétének szabályozásakor például részletesen meghatározza, mikor készíthető kép- és hangfelvétel a tárgyaláson; ezzel egyszerre védi a magánszférát és biztosítja a közérdeklődésre számot tartó eljárások transzparenciáját.
A bírósági szervezetrendszer és hatáskörök
A négyfokozatú bírósági struktúra – járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria – jogalkalmazási szempontból kettős célt szolgál. Egyrészt lehetővé teszi a jogorvoslati láncolat zárt felépítését, másrészt – az ítélőtáblák beiktatásával – levegőhöz juttatja a Kúriát, amely így az egységes ítélkezési gyakorlat alakítására koncentrálhat. A szervezetrendszer stabilitását a hatásköri szabályok erősítik: a járásbíróságok a 30 millió forintot meg nem haladó, illetve a személyi állapotot érintő perek elsőfokú fórumai, míg a törvényszékek látják el az összetettebb gazdasági, iparjogvédelmi és közérdekű pereket.
A pertárgyérték rögzítése már a keresetlevélben kötelező; ennek hibás megjelölése hatásköri tévedéshez, adott esetben a keresetlevél visszautasításához vezethet. A jogalkotó ezzel ösztönzi a felperest, hogy már az induláskor pontos, megalapozott igénnyel álljon elő, s ne a per folyamán „tájékozódjon” saját követelésének mértékéről.
A felek, képviselők és a pertársaságok modern felfogása
A Pp. világosan elkülöníti a perbeli jogképességet a cselekvőképességtől. Utóbbi hiánya – például kiskorú vagy gondnokság alatt álló fél esetén – már nem jelenti automatikusan az ügygondnok kirendelését; a bíróság mérlegeli, hogy az akadály leküzdésére elegendő-e a támogató modellt biztosító gyámhatósági rendszer.
A törvényes és meghatalmazotti képviselet újraszabályozása – különösen a kötelező elektronikus ügyintézés előírásával – korszerűsíti a pervitelt. A kötelező jogi képviselet ugyanakkor szűkebb körre korlátozódik: járásbírósági szinten és a munkaügyi perekben továbbra is elegendő az ügyfél saját fellépése, ami speciális fogyasztói vagy munkavállalói jogvitákban arányosítja a perbeli terheket.
A pertársaság fajtái – kényszerű és célszerűségi – lényegében megfelelnek a korábbi Pp. kategóriáinak, de a törvény új elhatároló szabályokkal csökkenti az értelmezési bizonytalanságot. Külön figyelmet érdemel az alperesi keresethez csatlakozás jogintézménye: ha a kényszerű pertárs egyik tagja nem vitatja a keresetet, gyorsabban megszüntethető az ellene irányuló eljárás, csökkentve a bíróság munkaterhét és a per költségeit.
A keresetlevél és a perfelvétel jelentősége
A 2018-ban hatályba lépett Pp. legnagyobb újítása a kétfázisú tárgyalási rendszer. A perfelvételi szak célja, hogy minden érdemi kérdés – tényállítások, bizonyítékok, jogalapok – rögzüljön, mielőtt a bíróság belép az érdemi tárgyalási szakba. Ennek biztosítéka a részletes tartalmi követelményeket előíró keresetlevél-modell, amely nem engedi, hogy a felperes „üres papírral” lépjen bíróság elé. A keresethez intézett felhívások (állítási vagy bizonyítási szükséghelyzet) is e koncentrációs igényt szolgálják, ugyanakkor nem jelentenek „szabadjegyet” a késedelmes előterjesztésekre: a határidők elmulasztása akár a bizonyíték mellőzéséhez vezethet.
Az írásbeli ellenkérelem kulcsszerepe ugyancsak felértékelődött. Az alperes 45 napos határidőt kap, hogy minden védekezését előterjessze, és ha ezt elmulasztja, a bíróság pervezetési intézkedéssel rögzíti a tényállást – ezzel gyakorlatilag kizárva a későbbi „meglepetés” kifogásokat.
Bizonyítási szabályok: a magánszakértői vélemény előretörése
A bizonyítási rendszer egyik legradikálisabb változása a magánszakértői vélemény hangsúlyosabbá válása. A fél saját költségén beszerzett szakvéleménye önálló bizonyítási eszközként jelenik meg, feltéve, hogy a felek közötti ellenőrizhetőségi garanciák – például az ellenfél előzetes tájékoztatása a helyszíni szemléről – érvényesülnek. Amennyiben a két magánszakértő véleménye között ellentét marad fenn, a bíróság rendelkezhet „szakértői párbaj” megtartásáról: a szakértők a tárgyaláson, a bíró által irányított keretek között vitatják meg álláspontjukat.
A kirendelt szakértő továbbra is létezik, ám elsősorban akkor, ha a felek által bemutatott magánszakvélemények aggályosak vagy egymásnak ellentmondanak. A cél az, hogy a bíróság szakmai meggyőződését elsődlegesen a felek által prezentált szakmai anyagok formálják, csökkentve az állami kirendelésű szakértői intézményre nehezedő terhet.
Határozatok, jogerő és a fellebbezés új keretei
Az ítélet továbbra is a per érdemi lezárásának fő eszköze, de a Pp. lehetővé teszi a rövidített indokolás alkalmazását, ha a felek lemondanak a fellebbezésről, az ügy egyszerű, vagy az ítélet jogelismerésen alapul. Ez jelentős adminisztratív könnyítést jelent olyan esetekben, ahol valójában nincs vitás szakmai kérdés.
A bírósági meghagyás intézménye a mulasztó alperes ellen gyors kereseti érvényesítést tesz lehetővé. A meghagyás struktúrája (rendelkező rész, ellentmondási záradék, indokolás mellőzése) a gyorsaságot szolgálja, de biztosítja, hogy az alperes ellentmondással elháríthassa a joghátrányt.
A fellebbezés továbbra is teljes körű felülbírálatot biztosít, ugyanakkor a Pp. rövid, 15 napos határidőt szab, és szűkíti a másodfokú végzések külön fellebbezésének körét. A „másodfok előtti felpuhítás” kifejezéseként a jogszabály lehetővé teszi, hogy az elsőfokú bíróság – saját határozatát felismerve – egyes tévedéseket a fellebbezés beérkezése után maga orvosoljon.
Perelhúzódás elleni garanciák
A Pp. kifejezetten nevesíti a kifogás az eljárás elhúzódása miatt jogintézményét, amelyet a fél a soronkívüliség biztosítása érdekében terjeszthet elő. A bíróságnak ilyen esetben 8 napon belül vizsgálnia kell, alapos-e a kifogás, és ha igen, 30 napon belül intézkedést kell hoznia. Ez a mechanizmus nem csupán elméleti: több ítélőtábla gyakorlata szerint a kifogás benyújtását követően ténylegesen felgyorsult a határidő-túllépéssel érintett ügyek kezelése, ami erősíti a közbizalmat az igazságszolgáltatás hatékonyságában.
Költségviselés és költségkedvezmények
A „vesztes fizet” elv változatlanul irányadó, de a Pp. részletesen szabályozza a részleges pernyertesség és a szükségtelen költségek eseteit. Külön érdemes kiemelni, hogy ha a felperes a perfelvételi szak után csökkenti követelését, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek minősül. A költségkedvezmények – költségfeljegyzési jog, költségmentesség – rendszere finomodott: a tárgyi kedvezmények mellett szélesebb körben kérhető személyes feljegyzési jog, ami a gazdaságilag rászoruló felek számára is reális pervitel-lehetőséget teremt.
Segít a Szerzi
Ha Ön jogi képviselőként szeretne naprakész, világos és gyakorlatias segítséget kapni a keresetlevél vagy ellenkérelem szerkesztéséhez, perfelvételi nyilatkozatok előkészítéséhez, vagy akár a bizonyítási stratégia megtervezéséhez, a Szerzi online jogi tanácsadása nagyszerű lehetőség erre.
Legyen szó jogi beadvány elkészítéséről, szakmai háttérelemzésről vagy a polgári eljárásjog ismeretéről peres képviseletről a Szerzi gyors, precíz és testreszabott megoldásokat kínál mindenki számára.
