Az öröklés rendje első pillantásra egyértelműnek tűnik, ám az élet gyakran váratlan forgatókönyveket ír. Mi történik akkor, ha az örökös nem éli túl az örökhagyót, vagy éppen méltatlanná válik az öröklésre?
A kiesés mögött sorsfordító helyzetek állnak, a tragikus közös balesetektől kezdve a tudatos lemondáson át egészen a végrendeleti kitagadásig. Ebben a cikkben tisztázzuk, pontosan ki és miért eshet ki az öröklésből, és mi lesz ilyenkor a hagyaték sorsa.
A kiesés általános jogkövetkezményei
A kiesés szabályai az egész öröklési jogra vonatkoznak, tehát egyaránt érvényesülnek a végrendeleti és a törvényes öröklés körében. A kiesés jogkövetkezményei – a lemondás bizonyos eseteit kivéve – relatív hatályúak, azaz csak arra a személyre vonatkoznak, akire nézve a kiesés oka fennáll.
Ha egy örökös kiesik, a hagyaték sorsa az alábbiak szerint alakulhat.
- Végrendeleti öröklés esetén a kiesett örökös helyébe a helyettes örökös lép, aki az örökhagyó által, erre az esetre megnevezett személy.
- Ha a végrendelet így rendelkezik, növedékjognak lehet helye, ami azt jelenti, hogy a hagyatéknak ugyanarra a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik.
- Helyettes örökös és növedékjog hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül.
- Ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, a kiesett törvényes örökös helyébe a törvény szerinti sorrendben őt követő személy lép és örököl.
Az egyes kiesési okok
A Ptk. pontosan meghatározza a kiesési okokat. Így kiesik az öröklésből:
- aki nem éli túl az örökhagyót;
- aki az öröklésre érdemtelen;
- akit az örökhagyó az öröklésből kizárt;
- akit az örökhagyó kitagadott;
- aki lemondott az öröklésről;
- aki az örökséget visszautasította;
- aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg. [mokk.hu]
Ezeken felül – kizárólag a törvényes öröklés esetén – kiesik az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. [njt.hu]
Az örökös halála
Az öröklés legalapvetőbb feltétele, hogy az örökös túlélje az örökhagyót. Ezért nyilvánvalóan kiesési ok, ha ez nem történik meg. Ez a megfogalmazás magában foglalja a természetes személyek halálát (illetve a holtnak nyilvánítást, halál tényének megállapítását), valamint a végintézkedésben örökösként nevezhető jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok örökhagyó halála előtti megszűnését is.
A közös veszélyhelyzet szabálya
A mai világunkban sajnálatosan növekszik a balesetek száma, amelyek következtében gyakran egy család több tagja is életét veszti. Egy ilyen esetben a halál beálltának sorrendje öröklési jog szempontjából kulcsfontosságú lenne, azonban az roppant nehezen bizonyítható. Az erre vonatkozó szabályozás régóta kérdéseket vet fel, amit mi sem bizonyít jobban, hogy már a római jogban is létezett egy olyan szabály, amely vélelmezte a közös veszélyhelyzetben meghaltak halálának a sorrendjét. Ez volt a „praesumptio de commorientibus”, vagyis közös veszélyben elhaltakra vonatkozó vélelem.
A Ptk. nem állít fel vélelmet, hanem egy megdönthetetlen szabályt rögzít, miszerint a közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyeket az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek kell tekinteni.
Ez a szabály tehát az alábbiakra terjed ki:
- Balesetek: pl. közúti, vízi, háztartási, sportbalesetek.
- Hasonló veszélyhelyzetek: pl. hőlégballon, csónak, súlyos járvány, rendkívüli időjárási viszonyok, tűzijáték.
A halálesetek között legalább szoros időbeli kapcsolatnak kell lennie, ami nem feltétlenül jelent egyidejűséget. Szükségtelen a bizonyítás akkor, ha a halálról később, de egyszerre szerzünk tudomást. A szabály akkor is alkalmazandó, ha biztosan tudható a halál sorrendje (pl. az egyik áldozat röviddel túléli a balesetet, de a kórházba szállítás közben meghal).
A Kúria azonban a közös kiváltó ok hiányában nem találta megállapíthatónak a közös veszélyhelyzetet, amikor két örökhagyó rövid időn belül úgy halt meg, hogy az egyik örökhagyó a hirtelen fellépő rosszulléte miatt nem tudott segítséget nyújtani a másiknak. [BH 2020.11.327]
A szabály alkalmazása nem szűkül le a hozzátartozókra, hanem kiterjed mindazokra, akik egymással öröklési jogi kapcsolatban állnak, így az örökhagyó és a végrendeleti örökös esetében is alkalmazandó. [jogkodex.hu]
Érdemtelenség az öröklésre
Az érdemtelenség súlyos ok, amely kizárja a hagyatékból való részesülést. Érdemtelen az öröklésre:
- aki az örökhagyó életére tört;
- aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
- aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
A bírói gyakorlat alapján az érdemtelenség szempontjából kizárólag a hagyaték megnyílását megelőző magatartások vehetők figyelembe. [oroklesijog.hu]
A megbocsátás és az érdemtelenség érvényesítése
Az örökhagyó joga a megbocsátásra korlátozás nélkül érvényesül. Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha a magatartást – bárki ellen is irányult az – az örökhagyó vagy a sértett fél megbocsátotta. A megbocsátás elenyészteti a kiesési okot akkor is, ha a többi érintett (pl. a törvényes örökösök) nem bocsátanak meg.
Az érdemtelenség hivatalból nem vizsgálható (sem a közjegyző, sem a bíróság nem veheti figyelembe automatikusan). Csak az hivatkozhat rá, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy valamilyen teher alól mentesülne. Hatálya tehát kizárólag az érintettek viszonylatában érvényesül.
Speciális szabály vonatkozik a vagyonkezelésre, ugyanis aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, törvényes képviselőként (szülőként, gyámként, gondnokként) nem jogosult a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyonra a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Kizárás
A kizárás tulajdonképpen nem más, mint negatív örökösnevezés. Az örökhagyó tehát arról rendelkezik, hogy ki ne örököljön utána. A végintézkedési szabadság részét képezi az is, hogy a törvényes örökös is kizárható az öröklésből. Ebből is következik, hogy a kizárást nem kell indokolni.
A kizárást az örökhagyó megteheti közvetlenül, illetve mellőzéssel. A közvetlen kizárás annyit tesz, hogy az örökhagyó a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozatával zárja ki a törvényes örököst, míg a mellőzés annyit jelent, hogy más személyt nevez örökössé. Ezen akaratot tehát a végrendeletben kell megfogalmazni.
Fontos azonban, hogy a kötelesrészre jogosult csak a kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből zárható ki (arról, hogy mi is az a kötelesrész, részletesen írtunk ebben a cikkünkben).
Kitagadás
Amennyiben valakit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagad, annak nem jár kötelesrész. Ebből az is következik, hogy csak kötelesrészre jogosult tagadható ki az öröklésből. Egyből látható, hogy a kitagadás úgymond „durvább” a kizárásnál, hiszen ebben az esetben a kitagadott semmilyen arányban nem részesedik a hagyatékból.
Ennek megfelelően azonban – a kizárással ellentétben – a kitagadást minden esetben meg kell indokolni, mégpedig magában a végintézkedésben. Ennek keretében meg kell nevezni a kitagadás alapjául szolgáló magatartást vagy más körülményt, illetve az ehhez kapcsolódó törvényben meghatározott kitagadási okot. [kozjegyzotkeresek.hu]
Kitagadási okok
A Ptk. felsorolja azokat az okokat, amiért a kötelesrészre jogosult kitagadható. Ezek alapján bármely kötelesrészre jogosult kitagadható amennyiben:
- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (itt tehát a fentebb említett érdemtelenségi okok irányadóak);
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- erkölcstelen életmódot folytat;
- végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki;
- a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Ezeken felül vannak olyan kitagadási okok, amelyek csak bizonyos személyekkel szemben állhatnak fent. Így a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja. Továbbá a szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. A házastársat pedig a házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is ki lehet tagadni. [njt.hu]
Megbocsátás
Ahogyan az érdemtelenség esetében, ebben a körben is nagyon fontos szerepe van a megbocsátásnak. Amennyiben az örökhagyó a végintézkedése előtt megbocsátja a kitagadás okát, azonban a végintézkedésében mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Ilyen esetben a kötelesrészre jogosultat úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből, vagyis kötelesrészre tarthat igényt.
Akkor, ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után bocsátotta meg, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. Ekkor a kötelesrészre jogosult öröklési jogi helyzete kétféle lehet. Amennyiben a végrendelet csak a kitagadást tartalmazta, a kötelesrészre jogosult nemcsak a kötelesrészt igényelheti, hanem a törvényes öröklés szabályai szerint korlátozás nélkül örököl. Viszont, ha a végrendeletben az örökhagyó a kitagadás mellett más örököst is megnevezett, a kötelesrészre jogosult – mellőzéssel – kizártnak minősül és csak a kötelesrészét igényelheti.
Lemondás az öröklésről
A lemondás egy jövőbeli örökségről történő előzetes rendelkezés, amely az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult közötti írásbeli szerződés formájában jön létre. A lemondás vonatkozhat az örökség egészére vagy egy részére is. A lemondás történhet ingyenesen vagy visszterhesen (ellenszolgáltatás fejében) is.
A lemondásról szóló szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek között a megkötéskor már fennálljon a törvényes öröklést megalapozó kapcsolat (így például házasulók is megköthetik a házassági vagyonjogi megállapodás részeként). Azonban, ha a szerződő fél az örökhagyó halálával végül nem válik törvényes örökössé (pl. elmarad a házasságkötés), a szerződés nem fejthet ki joghatást. [kocsisszabougyved.hu]
A lemondás terjedelme
A felek a szerződési szabadság keretei között maguk rendelkeznek a lemondás terjedelméről. Amennyiben ők eltérően nem állapodnak meg, az alábbi szabályok irányadóak.
- A lemondás magában foglalja a kötelesrészről való lemondást is.
- Viszont, ha a lemondás kifejezetten csak a kötelesrészre vonatkozik, a lemondó más öröklési jogcímen továbbra is örökölhet.
- Kiterjed arra a vagyoni részre is, amivel a lemondó hányada utóbb egy másik örökös kiesése miatt megnövekszik.
- Kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett.
Létezik azonban egy fontos kivétel, amely értelmében a lemondás nem terjed ki a rendkívüli forrású és mértékű, az átlagos növekedést meghaladó vagyongyarapodásra, ha annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg. A bírói gyakorlat szerint nem minősül rendkívüli gyarapodásnak például a piaci áremelkedés, vagy a rendes gazdálkodással elért haszon.
A lemondás személyi hatálya
Főszabály szerint a lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki. Létezik azonban két kivétel, amikor a leszármazókra is kiterjed a lemondás.
- A megállapodás kifejezetten így szól.
- A lemondás a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében (vagyis kellő ellenszolgáltatás fejében) történt.
A lemondás szólhat meghatározott személy javára is. Ilyenkor a felek eltérő megállapodásának hiányában a lemondás csak arra az esetre szól (vagyis akkor hatályosul), ha a meghatározott személy az örökhagyó után ténylegesen örököl. Továbbá meg kell jegyezni, hogy ha az örökhagyó egyik leszármazója mond le az öröklésről, az – eltérő megállapodás hiányában – a többi leszármazó javára szolgál.
Fontos hangsúlyozni, hogy ha egy ilyen megállapodás után az örökhagyó mégis e személy javára végrendelkezik, az örököst kiesettnek kell tekinteni. Amennyiben pedig a felek a lemondás után azzal össze nem egyeztethető öröklési szerződést kötnek, az csak akkor hat ki a lemondásra, ha a jogszabályok alapján a lemondásról szóló szerződés módosításának minősül.
Az örökség visszautasítása
Az ipso iure öröklés elve alapján az öröklés a törvény erejénél fogva bekövetkezik, így az örökösnek nem kell külön elfogadó nyilatkozatot tennie. Annak érdekében azonban, hogy senki ne váljon akarata ellenére örökössé, a törvény biztosítja az örökség visszautasításának jogát.
Az örökös főszabályként bármikor élhet ezzel a joggal az öröklés megnyílása után. Az állam, mint törvényes örökös azonban kivételt jelent, ugyanis nem utasíthatja vissza a hagyatékot. Ezzel a szabállyal kerülhető el, hogy valamely hagyatéknak egyáltalán ne legyen örököse.
A visszautasítás egyoldalú, nem címzett nyilatkozat, amely szóban és írásban, a hagyatéki eljárásban vagy azon kívül is megtehető. A megtett visszautasító nyilatkozat főszabály szerint nem vonható vissza. A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett, illetve a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
A visszautasítás egy olyan relatív kiesési ok, amely csak a nyilatkozót érinti, aki a saját helyére nem jelölhet meg más örököst. A visszautasítás joga csak addig gyakorolható, amíg az örökös a hagyatékot kifejezetten vagy hallgatólagosan el nem fogadja, illetve amíg le nem mond a visszautasítás jogáról. [erthetojog.hu]
A részleges visszautasítás kivételessége
A visszautasítás főszabály szerint az egész hagyatékra vonatkozik. Kivételt képez azonban, ha az örökös végintézkedés és törvény alapján egyaránt örököl. Ilyenkor az egyik jogcímen szerzett rész önállóan is visszautasítható. Szintén külön visszautasítható a mezőgazdasági vagyon (föld, állatállomány, berendezések), ha az örökös nem hivatásszerű termelő. Ezen a vagyoncsoporton belül azonban az örökös már nem válogathat.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége a szerződésszegéssel kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére jogi kérdések megválaszolásában.
