Gondolkozott már azon, hogy jogilag mikor válik a gyermeke „felnőtté”? Képes egy 10 éves gyermek érvényes szerződést kötni? És mi a helyzet azzal a gyakori filmes jelenettel, amikor a főhős egy átbulizott éjszaka után házasan ébred? Vajon érvényes az a házasságkötés?
De tudja egyáltalán, mi a különbség a jogképesség (ami már a születésünk előtt elkezdődhet) és a cselekvőképesség között? Tisztában van vele, hogy a törvény pontosan kiket tekint korlátozottan cselekvőképesnek vagy épp cselekvőképtelennek? Cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba, és elmagyarázzuk ezeket az alapvető jogi fogalmakat, amelyek mindannyiunk életét áthatják.
Cselekvőképtelen volt az örökhagyó?
Az alábbi ügy központi kérdése az volt, hogy az örökhagyó cselekvőképes állapotban volt-e végrendelete megtételének időpontjában. A felperesek az örökhagyó unokatestvérének lányai, törvényes öröklésre jogosult rokonai voltak. [jogkodex.hu]
2013-ban az örökhagyónál a külvilág számára is nyilvánvaló mentális leépülés jelei mutatkoztak és egy későbbi diagnózis szerint Alzheimer kórban szenvedett. 2014. májusában az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében ingó és ingatlan vagyonának örököséül az alperest jelölte meg. Ezután nem sokkal a gyámhivatal ideiglenes gondnokot rendelt ki az örökhagyó részére, és keresetet nyújtott be a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére. Az igazságügyi elmeorvos szakértő nagymértékben csökkentnek találta az örökhagyó belátási képességét, akit a bíróság 2015. januárjában jogerős ítéletével cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezte. Az örökhagyó 2016. novemberében hunyt el.
A felperesek keresetükben az örökhagyó végrendelete érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó belátási képessége teljesen hiányzott. Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte, ugyanis álláspontja szerint az örökhagyó segítséggel ugyan, de belátási képessége birtokában élt a végrendelkezés időpontjában, és ő támogatta, segítette az örökhagyót. Vitatta, hogy a végrendelet érvénytelen lenne a felperesek által hivatkozott okokból.
Habár a keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság megállapította, hogy az örökhagyó írásbeli magánvégrendelete érvénytelen. Megállapította, hogy az örökhagyónak a végrendelkezéskor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. A tanúvallomások, a gyámhivatali jegyzőkönyvek és az orvosi feljegyzések egybehangzóan az örökhagyó súlyos mentális leépülését támasztották alá. [a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20897/2019/5. számú határozata]
A jogképesség
Minden ember jogképes, így jogai és kötelezettségei lehetnek. Ez azt jelenti, hogy minden ember polgári jogi jogviszonyok alanya lehet.
A jogképességünk általános, feltétlen és egyenlő.
- Általános, így minden egyes embert megillet, pusztán az emberi mivoltánál fogva.
- Feltétlen, tehát nem köthető semmilyen feltételhez, mint például értelmi fejlettség vagy vagyoni helyzet.
- Egyenlő, azaz mindenkinek egyenlő mértékben van jogképessége, emiatt nem értelmezhető az, hogy valakinek több vagy kevesebb jogképessége van, mint másnak.
Az ember jogképessége annyira alapvető, hogy nem lehet róla sem lemondani, sem pedig korlátozni. Bármilyen nyilatkozat, amellyel valaki erről lemondana, a törvény erejénél fogva semmis. [lexikon.uni-nke.hu]
A jogképesség kezdete
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a jogképességünk nem a születésünk pillanatában, hanem már korábban, a fogantatásunk időpontjában kezdődik. Ennek azonban van egy nagyon fontos feltétele, mégpedig az élveszületés.
Ezt hívják a magzat feltételes jogképességének. A gyakorlatban ez azért fontos, mert így a magzat például örökölhet, ha egy végrendeletben megnevezik. Azonban ezeket a jogokat ténylegesen csak akkor szerzi meg, ha élve jön világra. [njt.hu]
A fogamzás időpontja
A törvény egy megdönthető vélelmet állít fel a fogamzás időpontjával kapcsolatban. Eszerint az ellenkező bizonyításáig a fogantatás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni. Természetesen bizonyítani lehet, hogy ez más időpontban történt.
A magzat gyámja
Amennyiben a magzat – tehát még a születés előtt – olyan helyzetbe kerül, hogy jogai védelmére van szükség, a gyámhatóság gyámot rendelhet ki számára. Ilyen esetre példa lehet, hogyha egy végrendeletben az anyát és magzatot is örökösnek jelölték, így érdekellentét áll fent köztük. [Navratyil Zoltán: Az ember mint jogalany a 2013. évi V. törvény alapján]
A jogképesség megszűnése
A jogképességünk az életünk végéig tart, tehát a halállal szűnik meg. Innentől kezdve tehát az ember már nem lehet jogok és kötelezettségek alanya. A halál, mint jogi tény nem csak ebben a körben bír jelentőséggel, például a halál pillanatában áll be az öröklés.
Holttá nyilvánítás
Van egy olyan speciális eset, amikor a halál ténye bizonytalan, ez pedig az eltűnt személyek esete. Ha valaki eltűnik, és öt évig semmilyen életjelet nem ad magáról, a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja. Ezt kérheti az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá (pl. egy örökös).
A holtnak nyilvánítás egy vélelem, tehát az eltűnt személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. Ha a bíróság nem tudja megállapítani a halál pontos idejét, akkor az az eltűnést követő hónap 15. napja lesz.
De mi történik, ha a holtnak nyilvánított személy mégis előkerül? Ebben az esetben a holtnak nyilvánító határozat hatálytalanná válik, és az annak alapján beállt jogkövetkezmények (mint pl. az öröklés) semmisek lesznek. Ez alól azonban fontos kivétel, ha a hátramaradt házastárs időközben új házasságot kötött. Ekkor az új házasság érvényes marad, kivéve, ha annak megkötésekor valamelyik fél tudta, hogy a holtnak nyilvánítás körülményei nem álltak fent. [jogikar.uni-miskolc.hu]
A cselekvőképesség
Míg a jogképesség azt jelenti, hogy lehetnek jogaink és kötelezettségeink, a cselekvőképesség alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk-e önállóan jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. Aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
A törvény abból indul ki, hogy főszabályként minden ember cselekvőképes. A cselekvőképességet azonban a törvény – életkor – vagy a bíróság – mentális állapot alapján – korlátozhatja. [lexikon.uni-nke.hu]
A cselekvőképesség fokozatai
A polgári jog az alábbi három kategóriát különbözteti meg.
Cselekvőképesek
A cselekvőképességet az ember nagykorúvá – azaz 18 évessé – válásával éri el. Ez alól van egy kivétel, ugyanis egy bizonyos esetben a 16. életévét betöltött, de még 18. életévét el nem érő személy is lehet cselekvőképes.
Ugyanis a Ptk. szabályainak értelmében nagykorúvá válik az a 16. életévét betöltött kiskorú is, aki a gyámhatóság engedélyével házasságot köt. Ez a nagykorúság akkor is megmarad, ha a házasság később – de még a 18. életév betöltése előtt – megszűnik.
Azonban, ha a házasságot a bíróság a 18. életév betöltése előtt érvényteleníti, – például, mert azt a kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte – a nagykorúság megszűnik.
A teljes cselekvőképességgel rendelkező személy bármilyen jognyilatkozatot önállóan megtehet. [njt.hu]
Korlátozottan cselekvőképesek
Ez a kategória két csoportra oszlik.
- 14-18 év közötti kiskorúak, tehát aki a 14. életévét betöltötte, de a 18.-at még nem (és nem házasodott meg), az korlátozottan cselekvőképes.
- Nagykorúak, akiknek a bíróság részlegesen korlátozta a cselekvőképességét. Ha egy nagykorú mentális zavara miatt nem képes ügyei vitelére, a bíróság gondnokság alá helyezheti. A bíróságnak azonban pontosan meg kell határoznia azokat az ügycsoportokat, amelyekben a korlátozás fennáll. Minden más ügyben az illető cselekvőképes marad.
Korlátozottan cselekvőképes kiskorú
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – eltérő rendelkezés hiányában – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
Ezen főszabály alól kivételt jelentenek az alábbi esetek, amikor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül tehet jognyilatkozatot. Így:
- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja (pl.: közvégrendeleti formában végrendelkezhet);
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl.: ruhát vásárolhat);
- rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
- köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
- ajándékozhat a szokásos mértékben.
Cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Nagyon fontos, hogy ezen ügycsoportokon kívül teljes cselekvőképességgel bírnak.
Ezen főszabály alól is vannak a – korlátozottan cselekvőképes kiskorúakéhoz hasonlatos – kivételek. Így az ilyen személy még a korlátozással érintett ügycsoportokban is:
- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
- rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
- köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
- ajándékozhat a szokásos mértékben.
Cselekvőképtelenek
Ahogyan az előzőt, úgy ezt a kategóriát is két részre oszthatjuk.
- A 14. életévét be nem töltött kiskorúak.
- Azok a nagykorúak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, mert belátási képességük tartósan és teljeskörűen hiányzik.
A cselekvőképtelen kiskorú
Az ő jognyilatkozatuk főszabályként semmis. Helyettük és nevükben a törvényes képviselőjük (szülő vagy gyám) jár el.
Egyes ügyek azonban kivételt képeznek ezen szabály alól. Nem semmis ugyanis az általuk kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel (pl. egy 10 éves gyermek fagylaltot vesz).
Cselekvőképtelen nagykorú
A cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatára vonatkozó szabályok megegyeznek a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozókkal. Így az ő jognyilatkozatuk is főszabályként semmis, nevükben a gondnokuk jár el. Ezen semmisség alól kivételt jelent a már említett csekély jelentőségű, mindennapi életben tömegesen előforduló, különösebb megfontolást nem igénylő, teljesített szerződés. [njt.hu]
Relatív semmisség
A Ptk. húz egy fontos védelmi vonalat, a relatív semmisség szabályát. Ez azt jelenti, hogy ha egy nem teljes cselekvőképességgel rendelkező személy (akár kiskorú vagy nagykorú) szerződése ezen állapotából fakadóan lesz érvénytelen, arra kizárólag az ő érdekében lehet hivatkozni. A másik, cselekvőképes fél nem bújhat ki a szerződés alól arra hivatkozva, hogy „egy kiskorúval/gondnokolttal üzleteltem”. Ez biztosítja, hogy a korlátozás valóban a védelmet szolgálja, és ne váljon visszaélés eszközévé. [jogikar.uni-miskolc.hu]
Cselekvőképtelen állapot
Ez egy speciális eset, ugyanis olyan számítanak ideiglenesen cselekvőképtelennek, akik egyébként cselekvőképesek. Azonban a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van az illető (pl. súlyos alkoholos befolyásoltság, delírium, droghatás), hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Az ilyen személy által tett jognyilatkozat semmis, kivéve, ha annak tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. Ezen kivétel nem vonatkozik a végintézkedésre.
Éppen ezen szabály miatt nem képzelhető el az a gyakori filmes történés, amikor a főhős egy túl jól sikerült buli során megnősül, hiszen érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban volt.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
