Az elmúlt napokban az Országgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot, amely módosítja a fogyasztói minőség személyi körét. A törvénymódosítás várhatóan ősszel lép hatályba, ami a következőt jelenti majd a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (továbbiakban: KKV) számára.
- Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A "szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró" fogalom részletes magyarázata
- Az üzleti tevékenység köre és a főtevékenység kapcsolata
- Gyakorlati példák a "körön kívüli" eljárásra
- A békéltető testületi gyakorlatból származó értelmezés
- Fontos megkülönböztetések
- A gyakorlati alkalmazás nehézségei
- A KKV (mikro-, kis- és középvállalkozás) fogalma és meghatározása
- A KKV minősítés feltételei
- Online tanácsadás a Szerzivel
2025 őszétől a magyar KKV-k – amikor szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívül járnak el – fogyasztónak minősülnek, és élhetnek a fogyasztókat megillető jogokkal. Ez jelentős előrelépés a vállalkozások szerződéses jogvédelmében, különösen az általános felhasználású termékek és szolgáltatások beszerzése esetén, és csökkentheti a piaci kiszolgáltatottságukat
A KKV-k a módosítás alapján magánszemélyek mintájára fogyasztónak fognak minősülni, de csak korlátozott módon. Ez alatt a kellékszavatosság, termékszavatosság és jogszavatosság tárgyköreit kell érteni. Amikor egy KKV nem a saját üzleti tevékenységi körében jár el (pl. egy ingatlanközvetítő ügyvédi szoftvert vásárol), akkor a fogyasztókra vonatkozó kedvező szabályok illetik meg.
Ez azt jelenti, hogy azokat a szabályokat, amelyeket a fogyasztók (vagyis azok, akik nem a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körében járnak el) védelmére hoztak, azokra a vállalkozásokra is alkalmazni kell, amelyek a törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek. Ez azt biztosítja, hogy bizonyos fogyasztóvédelmi előírások a KKV-kat is megilletik majd, nem csak a magánszemély fogyasztókat.
Amikor egy KKV nem a saját üzleti tevékenységi körében jár el, akkor a fogyasztókra vonatkozó kedvező szabályok illetik meg, amennyiben vállalkozással kötött szerződést.
Kellékszavatosság főbb pontjai:
- Fogyasztói vélelem hibás teljesítés esetén
- Ha a fogyasztó (vagy KKV) a teljesítést követő hat hónapon belül hibát észlel, azt vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor fennállt. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
- Elévülési idő meghosszabbítása
- A kellékszavatossági igény érvényesítésére két év áll rendelkezésre a teljesítés időpontjától számítva (korábban ez egy év volt).
- Fogyasztó hátrányára történő eltérés tilalma
- A kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályoktól a fogyasztó (vagy KKV) hátrányára szerződésben eltérni nem lehet; az ilyen kikötés semmis.
- Önálló javítás tilalma
- KKV-k sem javíthatják ki önállóan a hibát, és nem javíttathatják ki azt mással a kötelezett költségére, ingó áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén.
Termékszavatosság főbb pontjai:
- Gyártói felelősség
- A KKV-k is követelhetik a gyártótól a hibás termék kijavítását vagy kicserélését, ha a termék nem felel meg a forgalomba hozatalakor érvényes minőségi követelményeknek vagy a gyártó által adott leírásnak.
- A hibát a felfedezéstől számított két hónapon belül kell bejelenteni a gyártónak; ez késedelem nélkül közölt hibának minősül.
Még egyszer kiemeljük, hogy a KKV-kat kizárólag a kellékszavatosság, jótállás, termékszavatosság körében illeti meg a fogyasztói minőség. Mivel az elállási jog általános, és nem hibás teljesítéshez kapcsolódó fogyasztói jog, így feltehető, hogy az online rendelések esetén érvényesülő 14 napos elállási jogot nem szerezték meg a KKV-k. [e-ingatlanugyvedek.hu]
A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatót viszont pl. alkalmazni kell.
19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények szabályait mostantól bizonyos esetekben a KKV-kra is alkalmazni kell.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásokra is.
- Ha egy KKV nem a saját üzleti tevékenysége körében jár el – például egy ingatlanközvetítő cég kávégépet vagy nyomtatót vásárol, amely nem tartozik a fő tevékenységi köréhez, akkor az ilyen szerződéses jogviszonyban fogyasztónak minősül, és megilletik a fogyasztóvédelmi szabályok.
- A változás célja: Olyan ügyletek esetén biztosítani védelmet a KKV-knak, amelyekhez nem feltétlenül rendelkeznek speciális szakértelemmel vagy jártassággal, szemben fő üzleti tevékenységükkel. Sőt, amennyiben végfelhasználói minőségben járnak el, azaz nem lesznek viszonteladók vagy forgalmazók, ezt is hozzá kell értenünk.
A "szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró" fogalom részletes magyarázata
A jogszabályváltozás kulcseleme a „szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró” kifejezés helyes értelmezése. Ez határozza meg ugyanis, hogy mikor minősül egy KKV fogyasztónak az új szabályozás szerint.
A szakmai tevékenység körén kívüli eljárás azt jelenti, hogy a vállalkozás olyan ügyletben vesz részt, amelyhez nem rendelkezik speciális szakértelemmel, műszaki ismerettel vagy tapasztalattal. Ez a fogalom nem új a magyar jogrendszerben – már korábban is alkalmazták a békéltető testületi eljárásokban [bekeltet.bkik.hu, hbmbekeltetes.hu]
A bírósági gyakorlat szerint a meghatározó szempont az, hogy „az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalattal, műszaki ismerettel ne rendelkezzék a fogyasztó”. [hbmbekeltetes.hu.]
Az üzleti tevékenység köre és a főtevékenység kapcsolata
Az üzleti tevékenység körének meghatározásában kulcsszerepet játszik a főtevékenység fogalma. A főtevékenységből minden vállalkozásnak csak egy lehet, ez „arra a tevékenységre utal, amelyből a legtöbb bevételre számít a működése során” és amely „a legnagyobb mértékben járul hozzá az összes hozzáadott értékhez.” [kitekinto.hu]
A tevékenységi kör meghatározása a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) alapján történik, amely a cégnyilvántartásban is rögzítésre kerül. [bplegal.hu]
Gyakorlati példák a "körön kívüli" eljárásra
Konkrét példa az új szabályozásból:
- Ruházati bolt biztonsági rendszert telepíttet.
- Építőanyag-kereskedés logisztikai szoftvert vásárol.
- Építőipari vállalkozás irodabútort rendel – ha nem a szakmai tevékenysége körébe tartozik.
- Kereskedelmi cég könyvelő szoftvert vásárol – ha nem tartozik a fő tevékenységéhez.
- Rendezvényszervező cég irodabútorokat rendel.
A békéltető testületi gyakorlatból származó értelmezés
A fogyasztóvédelmi törvény már korábban is tartalmazta ezt a fogalmat, és a békéltető testületi gyakorlat szerint a társaság akkor léphet fel fogyasztóként, ha a rendelt, kapott árut, szolgáltatást az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében vette igénybe. [bekeltet.bkik.hu]
A bírósági döntések alapján „a fogyasztói státusz egyik legfontosabb kritériuma, hogy a dolog megszerzése, birtoklása, használata” ne tartozzon a vállalkozás szokásos üzleti tevékenységéhez. [webaruhazkisokos.hu]
Fontos megkülönböztetések
Főtevékenység vs. melléktevékenység:
- A főtevékenység: a legnagyobb bevételt és hozzáadott értéket generáló tevékenység
- A melléktevékenységek: minden olyan tevékenység, ami nem főtevékenység.
- A körön kívüli eljárás nem csak a főtevékenységre, hanem az összes bejegyzett üzleti tevékenységre vonatkozik. [kitekinto.hu]
Szakmai vs. nem szakmai jelleg:
Az Európai Unió is elismeri, hogy „az áruk vagy szolgáltatások végfelhasználóként, általános hozzáférési feltételek alapján történő megvásárlásakor a fogyasztó és a vállalkozás – különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k – gyakran hasonló helyzetben vannak”. [eur-lex.europa.eu]
A gyakorlati alkalmazás nehézségei
A jogalkalmazás során „különös nehézséget okozhat különösen a kkv-k panaszosi minőségének megállapítása körében” annak eldöntése, hogy egy adott ügylet valóban a gazdasági tevékenységi körön kívül esik-e.
A döntés meghozatalánál figyelembe kell venni:
- A vállalkozás bejegyzett tevékenységi köreit (TEÁOR kódok szerint);
- Az adott beszerzés rendeltetését és célját;
- A vállalkozás szakmai tapasztalatát az adott területen. [hbmbekeltetes.hu]
A „szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró” fogalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy a KKV olyan területen köt szerződést vagy szerez be árut/szolgáltatást, amely nem tartozik a szokásos üzleti tevékenységéhez, és amelyhez nem rendelkezik speciális szakértelemmel. Ez biztosítja, hogy az olyan helyzetekben, ahol a KKV hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben van, mint egy átlagos fogyasztó, megkapja ugyanazt a védelmet.
A KKV (mikro-, kis- és középvállalkozás) fogalma és meghatározása
A KKV betűszó a mikro-, kis- és középvállalkozások összefoglaló elnevezése, amelyek meghatározását és támogatásuk kereteit Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény (KKV törvény) szabályozza. A törvény célja a KKV-k meghatározása, valamint fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják verseny- és foglalkoztatási képességük növekedését. [adoblog.hu.]
A KKV törvény három kategóriát különböztet meg a vállalkozások mérete szerint:
Mikrovállalkozás
- Foglalkoztatotti létszám: 9 főig
- Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg: legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás
- Foglalkoztatotti létszám: 10-49 főig
- Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg: legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozás
- Foglalkoztatotti létszám: 50-249 főig
- Éves nettó árbevétel: legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
- Mérlegfőösszeg: legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg [nkfih.gov.hu, adoblog.hu, adoklub.eu]
A KKV minősítés feltételei
A KKV kategóriába történő besoroláshoz a fent említett három gazdasági mutató közül tehát csak kettőnek kell megfelelnie a vállalkozásnak:
- A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell.
- Az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás (vagylagos feltétel).
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni
Online tanácsadás a Szerzivel
Ha további útmutatásra van szüksége vállalkozásával kapcsolatban, vagy más jogi kérdésben szeretne tanácsot kapni, a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére, hogy szakértői segítséget nyújtsanak.
