A skandináv országokban és az angolszászoknál jellemzően magasabb a lakosság nyugdíjcélú megtakarítása, mint mondjuk a Kelet-Európai népesebb országokban. Magyarország sem kivétel ez alól. Bár az állampapír vásárlás egyre inkább elterjedtebb, ez koránt sem jelenti a tökéletes öngondoskodást. [hold.hu]
Ennek hátterében több tényező is áll. Az egyik legfontosabb az eltérő pénzügyi kultúra: míg a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban az öngondoskodás alapvető szemléletmód, addig Kelet-Európában a társadalom jelentős része még mindig erősen támaszkodik az állami ellátórendszerre. Azonban a gazdasági és demográfiai folyamatok miatt egyre világosabb, hogy a kizárólag állami nyugdíjra építő stratégia hosszú távon nem fenntartható.
Ez a fenntarthatósági kérdés nemcsak a nyugdíjjal kapcsolatos problémákra vonatkozik, hanem a gazdaság egyéb területein is megjelenik. Ahogyan a nyugdíjak jövője egyre inkább a személyes felelősségvállalásra épít, úgy a globális gazdaság változásai, például az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedése is újabb kihívások elé állítják a háztartásokat. A gazdasági folyamatok, mint például a kávé drágulása, jól példázzák, hogy a termelés és kereslet dinamikája miként befolyásolja a mindennapi életünket.
A legtöbb kávéfajta drágulása mögött alapvetően a nagy dél-amerikai kávétermelők, Brazília és Kolumbia egyre szélsőségesebb időjárási körülményei állnak, amelyek érdemben csökkentették a terméshozamot. E két ország adja a globális termelés közel felét. A termelés nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel, ami törvényszerűen drágulást eredményez. [theguardian.com, reuters.com]
Nem csak a kávé és a literes narancslé árára igaz ez a nagymértékű drágulás, hiszen idén januárban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly januárhoz képest, míg a decemberit 1,5 százalékkal haladták meg.
- Éves alapon az élelmiszerek ára 6 százalékkal,
- ezen belül a liszt 43, a tojás 25 százalékkal drágult.
- Az üzemanyagárak 11,8 százalékkal nőttek.
- A szezonális hatásokat kiküszöbölő maginfláció 5,8 százalékos volt.
- Az úgynevezett nyugdíjas infláció 5,3 százalékos volt, magasabb, mint az idei 3,2 százalékos nyugdíjemelés. [ksh.hu]
Mégiscsak van pénze az embereknek
A folyamatos áremelkedések és az inflációval járó vásárlóerő-veszteség mindenki számára érezhető hatással bír. Az árak növekedése miatt ugyanazért a pénzösszegért egyre kevesebb árut és szolgáltatást kapunk, ami hosszú távon jelentős pénzügyi bizonytalansághoz vezethet. Ezért is egyre fontosabb az, hogy a pénzünket ne hagyjuk veszíteni az értékéből, hanem olyan módon kezeljük, amely legalább megőrzi, de lehetőség szerint gyarapítja is a megtakarításainkat.
Na de mi a megoldás, mi az ami segíthet könnyebbé tenni ezeket a “kilengéseket”? A válasz a prudens, előretekintő pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás kapcsán szükséges felelősségvállalás. Nem várhatjuk örökké, hogy az állam oldja meg a magánéletünkben felmerülő összes problémát, ez ugyanis könnyen túlburjánzó állami irányítást eredményez. Ez pedig hosszú távon fojtogató hatású lesz.
A magyar társadalom jelentős része felismerte ezt a problémát már korábban, és éppen ezért kerül nap, mint nap elő a PMÁP (azaz Prémium Magyar Állampapír) és annak kamatainak kérdése.
“Az extrém magas, szinte kockázatmentes hozama (két év alatt több, mint 30%) miatt a lakossági állampapír-állománynak több mint 60 százalékát teszi ki a PMÁP (6600 milliárd forintot), valamint nagyjából félmillió embert érint közvetlenül az idei óriási kamatfizetés és lejárat. Ez 2025-ben nagyjából 3000 milliárd forintot tesz ki, melyből a februári és márciusi kifizetések közel 1350 milliárdot jelentenek.” [telex.hu]
Nem kis pénzekről van szó, ami azt is jelenti, hogy voltak bizony akik tudtak élni egy jó pénzügyi befektetéssel ezáltal gondoskodva vagyonuk értékállóságáról, hiszen az állam csúcskamatot fizet február 20-án, 21-én, 22-én és 23-án, amely hozzávetőlegesen 2200 milliárd forintot jelent. [24.hu]
Infláció elleni védelem
Ahogy a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás szerepe egyre nyilvánvalóbb, úgy válik kulcsfontosságúvá az infláció elleni védekezés is a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosításában. Az infláció ugyanis fokozatosan csökkenti pénzünk vásárlóerejét. Ezáltal ugyanakkora összegért kevesebbet viszünk haza a boltból, ami a mindennapi élet költségeit nyilvánvalóan emeli, miközben a megtakarítások értéke reálisan csökkenhet.
A védekezés legjobb módja az, ha a pénzügyi döntéseinket nem impulzívan, hanem alaposan átgondolva, előretekintő módon hozzuk meg. A prudens pénzügyi döntéshozatal nem csupán a pénz megtartásáról, hanem annak növeléséről és a személyes pénzügyi biztonságunk elősegítéséről is szól. Ezt segíthetik például az olyan pénzügyi eszközök, befektetések kiválasztása, amelyek a gazdasági környezethez igazodnak, és képesek megvédeni a pénzünket az infláció hatásaitól.
A pénzét érdemes nem pusztán “ülve” hagyni a bankszámlán, ahol a kamatok nem képesek lépést tartani az infláció mértékével, hanem olyan befektetésekbe helyezni, amelyek az infláció növekedésével párhuzamosan biztosítják a vásárlóerő fenntartását. Az ilyen típusú döntések segíthetnek abban, hogy a hosszú távú megtakarítások ne veszítsenek értéket, hanem képesek legyenek az inflációval szemben ellenállni.
Az infláció tehát nemcsak egy gazdasági jelenség, hanem egy folyamatos kihívás, amellyel szemben a pénzügyi tudatosság és az okos, előretekintő döntéshozatal adja meg a legjobb védelmet. Az inflációs időszakokban az inflációkövető állampapírok (például korábban a PMÁP) hatékonyabbak, mivel a kamatozásuk az infláció mértékéhez igazodik.
Infláció
- A jó infláció a béremelkedésből fakad. Magyarországon folyamatosan magas a béremelkedés, természetes, hogy inflációt von maga után, hiszen nagyobb lesz a lakosság vásárlóereje.
- A semleges infláció az, amikor emelkedik mondjuk az olaj vagy a tojás világpiaci ára. Ezzel az inflációval nem tudunk mit csinálni.
- És van a rossz infláció, ami fakad egyrészt abból, amikor a kormányzat megpróbálja a fenti hatásokat kiküszöbölni, és ezzel összekuszálja az önmagától működő piacgazdaságot, másrészt fakad a forintgyengülésből is. [hold.hu]
Felmerült a kérdés
“Mostanában elkezdtem gondolkodni a befektetéseken, és mivel a csapból is az állampapír folyik, ez is felmerült. A neten ugye sok infót találni, de azt szeretném kérdezni, hogy valaki aki benne van a témában és elfogulatlan össze tudná foglalni, hogy miről is van szó, mi a folyamata, ilyesmi?” [reddit.com]
A befektetések lényege nem csupán az, hogy a pénzünk több legyen, hanem hogy megőrizze az értékét. Az infláció miatt ugyanis a pénzünk folyamatosan veszít a vásárlóerejéből – ha csak tartjuk a számlán vagy otthon a fiókban, az idő múlásával kevesebbet ér majd. Ezért fontos, hogy olyan eszközökbe fektessünk, amelyek legalább az infláció mértékével növekednek, de ideális esetben reálhozamot is termelnek, azaz ténylegesen több pénzt érnek majd a jövőben.
Az állampapír egyike azoknak a befektetési formáknak, amelyekkel a pénzünket mozgásban tarthatjuk. Az állam kibocsátja, mi pedig kvázi kölcsönadjuk neki a megtakarításunkat, amelyet egy adott idő után kamatostul kapunk vissza. Azért vonzó, mert az állam garantálja a visszafizetést, ezért alacsony kockázatúnak számít. Az állampapír nem az egyetlen lehetőség – részvények, ingatlan, vállalati kötvények, befektetési alapok is léteznek –, de a kockázat-hozam aránya miatt sokan tekintik biztos pontnak a pénzügyi tervezésben.
Mire érdemes figyelni?
- Ne csak a hozamot nézze! Egy befektetésnél mindig mérlegelni kell a kockázatot és a likviditást is. Az állampapírok esetében például fontos, hogy milyen futamidőre köteleződik el, mert a pénz nem feltétlenül lesz azonnal hozzáférhető.
- A diverzifikáció elve. Egyetlen eszközben tartani a pénzt kockázatos lehet, ezért érdemes különböző befektetéseket kombinálni. Az állampapír jó alap, de mellette más eszközök is szóba jöhetnek.
- Infláció és reálhozam. Hiába magas a névleges kamat, ha az infláció elviszi a hozam nagy részét. Mindig az infláció feletti hozam számít.
Klisének tűnhet, pedig van alapja. A befektetés nem luxus, hanem az egyik legjobb módja annak, hogy pénzügyi biztonságot teremtsen hosszú távon. Ha minden pénzét készpénzben vagy nulla kamatú számlán tartja, azzal valójában folyamatos veszteséget szenved el.
Bármilyen befektetésről legyen is szó, a legtöbbünkben felmerülnek kétségek és bizonytalanságok. Mi történik, ha valami előre nem látható helyzet áll elő, és örökre búcsút vehetünk a pénzünktől?
- Milyen céllal teszem félre az összeget?
- Rendelkezésre álló idő?
- Likviditási igény?
- Ki- és beszállás költségei?
- Kockázatvállalás?
- Milyen devizában költöm el?
- Mennyire bízom a forintban? [telex.hu]
Összességében a befektetés nem csak a gazdagok játéka – hanem egy olyan pénzügyi eszköz, amely mindenkinek szükséges, aki hosszú távon is szeretné megőrizni a pénze értékét. Az állampapír egy jó kiindulópont, de érdemes szélesebb körben is tájékozódni, és mindig tudatosan mérlegelni a lehetőségeket.
Mi az állampapír?
Az állampapír olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója az állam. Lényege, hogy a befektetők pénzt kölcsönöznek az államnak, amely azt meghatározott idő elteltével kamatokkal vagy hozammal együtt visszafizeti.
Az állampapír, vagy más néven államkötvény, egy olyan értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg, kibocsátója pedig az állam. Amikor állampapírt vásárolunk – magánszemélyként vagy cégként – tulajdonképpen egy kölcsönt adunk az államnak, amelyet ő az előre meghatározott futamidő végén visszafizet nekünk, közben pedig folyamatosan kamatozik.
Az állampapír és az államkötvény szinonimái egymásnak, mert minden állampapír egy kötvény, vagyis hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Hogy épp melyik elnevezést használják, az az értékpapír célpiacán és típusán múlik:
- Állampapírnak általában azokat hívják, amelyeket a lakosság számára értékesítenek,
- míg az államkötvényeket leginkább cégek, intézmények, szervezetek, jogi személyek vásárolják, ennek ellenére a lakosság is hozzájuthat.
A Magyar Államkötvények fontos tulajdonsága, hogy a kamaton kívül a vételi és az eladási árfolyammal is számolni kell, emiatt önmagában a kamat becsapós lehet, mert az árfolyamkülönbség függvényében a tényleges hozam nagyban eltérhet tőle. [money.hu]
A magyar állampapírhoz hasonlóan – kamatadó- és szocho-mentes. [money.hu]
Kockázatok és előnyök
Bár az állampapírok alacsony kockázatú befektetésnek számítanak, fontos figyelembe venni a következő tényezőket:
Előnyök:
- Biztonságos: mivel az államkincstár garantálja a visszafizetést.
- Kamatadó- és szocho-mentesség: ami jelentős adóelőnyt jelenthet más befektetésekhez képest.
- Elérhető kisbefektetők számára: már kisebb összegekkel is vásárolható.
Kockázatok:
- Inflációs kockázat, vagyis ha az infláció meghaladja a kamatozást, a befektetés reálértéke csökkenhet.
- Devizakockázat, mivel a forintban értékesített állampapírok esetében az esetleges forintgyengülés csökkentheti a befektetés értékét.
Az állampapír alapvetően egy stabil és kiszámítható befektetés lehet, különösen azok számára, akik alacsony kockázatú eszközben szeretnék tartani megtakarításaikat. Ugyanakkor a kockázatok mérlegelése és a gazdasági környezet figyelemmel kísérése elengedhetetlen a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához.
Érthetően az állampapírról
Amikor állampapírt vásárol, lényegében kölcsönt ad az államnak azzal az ígérettel, hogy a befektetett összeget az állam visszafizeti és ezen felül kap egy kis “extrát is”. Az állam ezt a pénzt a gazdaságba forgatja, ami növeli a GDP-t, és ezáltal az adóbevételeket is. Az így keletkező többletforrásból képes visszafizetni az adósságát.
Ha azonban az állam nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, az államcsődhöz vezet. Szükséges megjegyezni, hogy ez egy szélsőséges eset és a modern világban ehhez nagyon sok mindennek “el kell romlania”. A befektető kockázata tulajdonképpen ebből fakad, ugyanakkor Magyarországon az állampapírok kellő védettséget élveznek a gyakorlatban és jogi értelemben is, vagyis elvileg nem lehet kevesebb pénzt visszakapni, mint amennyit eredetileg befektettek. Már ami a nominális, tehát számszerű értékét jelenti a befektetett összegnek.
Az államcsődig azonban hosszú út vezet. Ha mégis bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv, az államnak lehetősége van inflációval „felpuhítani” az adósságot. Mivel az állampapírok többsége forintalapú, az állam képes a tartozásait nominálisan kifizetni, de a pénz vásárlóértéke jelentősen csökkenhet, ami lényegében veszteséget jelent a befektetők számára. Magyarul ez azt jelenti, hogy korábban 5 kenyeret tudtunk megvenni 100 egységnyi pénzből abból később a romló gazdasági környezet miatt már csak 3-at tudunk megvenni.
Miért éri meg mégis az államnak kölcsönadni? Mert a jelenben pénzhez jut az államháztartás, amit fejlesztésekre tud költeni, de közben a visszafizetés problémája a jövő kérdése marad. Az, hogy ez a folyamat miként térül meg, előre nem látható – valójában senki sem tudja biztosan. Az állam lényegében a jövőtől vesz kölcsön azzal a reménnyel, hogy a gazdaság tovább növekszik, és a jövőbeli bevételek fedezni fogják a mostani eladósodást. [reddit.com]
Szükséges leszögezni, hogy ez a gondolatmenet egy egyszerűsített magyarázata annak, hogy az állampapírok hogyan működnek. Vegyük példának az infláció mint adósságkezelési eszköz nem új jelenség. Az állam úgy is teljesítheti a kötelezettségeit, hogy egyszerűen elértékteleníti a pénzt. Ez különösen a hazai befektetők számára veszélyes, mert a forint leértékelődése a megtakarításaik valós értékének csökkenését eredményezi.
Az állampapírok állami garanciájának jogi keretei
Az állampapírok olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket az állam bocsát ki, és amelyekre teljes körű állami garancia vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a befektetők által rendelkezésére bocsátott összeget a meghatározott kamatokkal együtt, a futamidő végén visszafizeti. E kötelezettség az állam adóbevételeiből vagy újabb kibocsátások révén teljesíthető, így az állam hagyományos értelemben vett csődje rendkívül valószínűtlen. [allamkincstar.gov.hu]
A lakossági állampapírok különös jelentőséggel bírnak, mivel ezeket elsősorban háztartások, azaz szavazópolgárok vásárolják. Ennek következtében politikailag sem lenne célszerű, hogy bármely kormány ne teljesítse a velük szemben fennálló kötelezettségeit, vagy ne tartsa be az állampapírokkal kapcsolatos ígéreteit. [investopedia.hu]
Az állampapírok biztonságos befektetésnek számítanak, hiszen maga az állam vállal garanciát a tőke és a kamatok maradéktalan visszafizetésére. Ez a garancia értékhatártól függetlenül érvényes, és az állammal szembeni követelések nem évülnek el. [allamkincstar.gov.hu]
Fontos megjegyezni, hogy az állampapírokra nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája, mivel az kizárólag a bankbetétekre terjed ki. Az állampapírok esetében a befektetés biztonságát közvetlenül az állami garancia szavatolja. [economx.hu]
Amennyiben azonban bankoknál vagy brókercégeknél vásároljuk meg az állampapírokat, a befektetésünket nem közvetlen állami garancia védi. Ebben az esetben a Befektető-védelmi Alap (BEVA) nyújt védelmet, amelynek kártalanítási összeghatára személyenként és intézményenként legfeljebb 100 000 euró vagyis hozzávetőleg 40 millió forintnál nem fizet ki magasabb összeget, bármekkora kár is ért bennünket. Fontos kiemelni, hogy a BEVA védelme nem terjed ki az értékpapírok piaci értékének változásából eredő veszteségekre, hanem kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni az ügyfél értékpapírjait. [mnb.hu]
Az állampapírok jogi háttere
Az állampapírok kibocsátását és forgalmazását szigorú jogszabályok szabályozzák. Az alábbiakban a legfontosabb jogi kereteket ismertetjük. Az állampapírok kibocsátásának jogszabályi alapjai is van, ami köti az államot a működése tekintetében.
Az állampapírok kibocsátása Magyarországon a következő törvények és jogszabályok szerint történik:
- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról: Meghatározza az állam finanszírozási lehetőségeit és az államadósság-kezelési szabályokat.
- 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról: Szabályozza az értékpapírok kibocsátását és forgalmazását.
- Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szabályzatai: Meghatározzák az állampapírok kibocsátásának és forgalmazásának részleteit.
“A kockázatvállalás nyilván nagyobb ingadozást szül rövidtávon, ami sokaknak nem tetszik, de aki kockázatot vállal, annak hosszabb távon magasabb hozam a jutalma. A rövid távú ingadozás okozta szorongásért cserébe a megtakarítók hosszabb távon nagyobb anyagi rugalmasságot kapnak.” [roadster.hu]
Segít a Szerzi!
Ha további segítségre van szüksége a állampapírok, a pénzügyi jog területén vagy egyéb gazdasági jog területén esetleg bármilyen más jogi kérdése merülne fel, forduljon a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik szívesen állnak rendelkezésére.
