Albérlet kézikönyv: milyen jogai és kötelezettségei vannak a bérlőnek?

Mi a lakásbérleti szerződés?

A lakásbérleti szerződés egy olyan megállapodás, amely a lakás tulajdonosa és a bérlő között jön létre, abból a célból, hogy szabályozza a bérlő lakáshasználatának körülményeit. Érdemes lehet megjegyezni, hogy természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor az érintett lakásnak több tulajdonosa van, ilyenkor az összes tulajdonos bérbeadóként fog szerepelni a szerződésben. [1,2,3,4,5]

A lakásbérletre vonatkozó legfontosabb szabályokat két jogszabályban találhatjuk meg:

• a Polgári Törvénykönyv bérleti szerződésekre vonatkozó rendelkezései között,
• valamint a Lakástörvényben. [6,7,8,9]

Az albérlet kapcsán kötött megállapodásokra a törvény főként diszpozitív szabályokat fogalmaz meg. A diszpozitív szó első pillantásra meglehetősen elvontnak és megfoghatatlannak tűnő jogi szakkifejezés lehet, amelyet a legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az ilyen szabályoktól a szerződő felek egyező akaratukkal eltérhetnek, és a szerződésben saját céljaik és érdekeik szerint szabályozhatják a bérleti jogviszonyuk tartalmát. Ez nagyfokú rugalmasságot jelent, és egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy mindenki a saját egyéni körülményei és boldogulása szerint alakítsa ki ezt a jogviszonyt. Természetesen erre nincs minden esetben lehetőség, hiszen bizonyos esetekben a törvény tiltja az eltérést, például a szerződés felmondásának joga nem zárható ki érvényesen a lakásbérleti szerződésben. [10,11,12,13,14]

Mit tartalmazzon a lakásbérleti szerződés?

A lakásbérleti szerződés tartalmának meghatározásakor a legfontosabb kérdés az, hogy milyen rendelkezések felvételével biztosíthatjuk a legteljesebben a bérlő és a bérbeadó jogainak érvényesülését. Egy jól és körültekintően megírt lakásbérleti szerződés a következő 5 tartalmi elemet tartalmazza:

A felek személye

A bérleti szerződés első pontja általában a szerződő felek azonosítását tartalmazza, pontosan meghatározva, hogy kik között jön létre a jogviszony. Ennek érdekében érdemes rögzítenünk a bérlő és a bérbeadó

• nevét,
• címét,
• születési adatait,
• anyja nevét,
• lakcímét,
• személyi azonosítóját,
• valamint elérhetőségét (pl. telefonszám, e-mail cím). [15,16,17,18]

Nagyon fontos, hogy az azonosítás pontos és a valóságnak megfelelő legyen, hiszen csak így lehetünk tisztában azzal, hogy pontosan ki is az a személy, akivel a szerződést megkötjük. Ennek alapvetően két szempontból van különösen nagy jelentősége:

1. Egy albérlet esetén pontosan tudnunk kell, hogy ki az a személy, aki bérlőként vagy bérbeadóként velünk szemben áll, hiszen ő az, akit a lakásbérlettel összefüggő jogok és kötelezettségek megilletnek.
2. Amennyiben a jogviszony nem a megállapodásban foglaltak szerint alakul és jogvita kerekedik, csak az azonosító adatok ismeretében tudunk eljárást kezdeményezni, illetve a hivatalos iratok kézbesítése sem történhet meg ennek hiányában.