Hibás a megvett termék? Előfordult már, hogy megvásárolt egy terméket, amely nem felelt meg az elvárt minőségnek? Ilyenkor számos jogi eszköz van a kezében, amely segítségére lehet. Ebben a cikkben megtudhatja, hogy mi történik akkor, ha az eladó hibásan teljesíti az adásvételi szerződést, illetve megismerheti, hogy hogyan érvényesítheti az ehhez kapcsolódó szavatossági, jótállási vagy kártérítési igényeit.
- Hibás teljesítés adásvételnél-milyen feltételeknek kell megfelelnie az árunak?
- A hibás teljesítés vélelme-ha fogyasztóként köti meg az adásvételi szerződést
- Kellékszavatossági igények
- A dolog kicserélése vagy kijavítása-az első lépcső
- A vételár arányos leszállítása, kijavíttatás vagy elállás- a második lépcső
- Mire kell odafigyelni a kellékszavatosság jogosultjának, azaz a vevőnek
- Termékszavatosság
- Jótállás
- Kártérítési igény
- Hogy nézhet ez ki a gyakorlatban?-Egy kis ismétlés
- Egyszerűen a Szerzivel!
Hibás teljesítés adásvételnél-milyen feltételeknek kell megfelelnie az árunak?
Az eladó hibásan teljesít, ha az általa eladott termék a teljesítés időpontjában nem felel meg az adásvételi szerződésben vagy jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Kivételt képez ez alól, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő a hibát az adásvételi szerződés megkötésekor felismerte, vagy fel kellett volna ismernie. Fontos, hogy a hiba okának már az adásvételi szerződés létrejöttekor fenn kell állnia.
A Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) is rendelkezik arról, hogy a szolgáltatásnak milyen minőségűnek kell lennie. Eszerint alkalmasnak kell lennie az általánosan megszokott céljának betöltésére, vagyis:
- Alkalmasnak kell lennie a vevő által meghatározott célra, ha ezt a célt az eladóval közölte.
- Alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre az azonos rendeltetésű dolgok is alkalmasak.
- Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, amellyel az azonos rendeltetésű dolgok is rendelkeznek, és ami a vevő által is joggal elvárható. Figyelembe kell venni az árucikk előállítójának az áru tulajdonságaira vonatkozó kijelentéseit (például egy használati utasításban).
- Rendelkeznie kell az eladó által adott leírásban ismertetett vagy a vevőnek bemutatott mintára jellemző tulajdonsággal.
- Természetesen jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek is meg kell felelnie. A kötelező szabványban és más normában meghatározott követelmények az adásvételi szerződés részévé válnak automatikusan, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.
- Ha a felek nem állapodtak meg a fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgy minőségében, akkor az eladónak a forgalomban szokásos jó minőségű dolgot kell szolgáltatnia.
A hibás teljesítés vélelme-ha fogyasztóként köti meg az adásvételi szerződést
Ha fogyasztóként vásárol egy vállalkozástól, és a termék hibásnak bizonyul miután már megvette, jó hír, hogy a jogszabály az Ön védelmét próbálja biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés teljesítését követő 6 hónapon belül észlelt hibák esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítésnél is megvolt. Kivételt jelent, ha ez a feltételezés nem összeegyeztethető a dolog természetével vagy a hiba jellegével. Ez azt jelenti, hogy főszabályként nem a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba nem az ő hibájából keletkezett, hanem a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy ő hibátlan árut adott át.
Kellékszavatossági igények
Olyan szerződés esetében, amely alapján a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak (adásvétel esetén az eladó az áruval, a vevő a vételárral), a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ez alapján a hibás áru miatt különböző eszközökhöz folyamodhat a vevő, amelyek az alábbiak:
- a dolog kicserélése
- a dolog kijavítása
- a vételár arányos leszállítása
- saját maga vagy harmadik személy általi kijavítás az eladó költségére
- elállás az adásvételi szerződéstől
Elsősorban a vevő választhat, hogy számára melyik lenne a legkedvezőbb, sőt át is térhet az egyikről a másikra, viszont ilyenkor az áttéréssel okozott költséget köteles megtérítenie az eladónak. Kivétel ez alól, ha az áttérésre az eladó adott okot, vagy az áttérés indokolt volt (például nyilvánvalóvá vált a dolog kijavíthatatlansága). Ki kell emelni azonban, hogy a szavatossági igények érvényesítése egy kétlépcsős folyamat, amely azt jelenti, hogy a második lépcsőbe tartozó igényeket (a vételár arányos leszállítása, a kijavítási költségigény, az elállás) meghatározott esetekben lehet érvényesíteni.
Ha a jogosult, azaz a vevő nem él a választás jogával, akkor az eladó dönthet úgy, hogy kicseréli vagy kijavítja a dolgot. Mérlegelheti ilyenkor, hogy melyik megoldás járna neki kevesebb költséggel, de köteles figyelembe venni azt, hogy melyik okoz a legkevesebb kényelmetlenséget a jogosultnak.
Ha bíróság elő kerül az ügy, akkor a bíróság eltérhet a keresetben megjelölt kellékszavatossági igénytől, de nem kötelezheti a feleket olyanra, amely ellen mindegyikőjük tiltakozott.
A dolog kicserélése vagy kijavítása-az első lépcső
Kicserélésre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha rendelkezésre áll egy másik ugyanolyan árú.
Kijavítás lényege, hogy az eladó olyan állapotba hozza a dolgot, hogy az megfeleljen a követelményeknek. Előfordulhat, hogy a kijavítás mégsem teszi lehetővé azt, hogy a dolog teljesen hibátlan legyen, ilyenkor nem kizárt, hogy a vevő árleszállítást is igényeljen.
Kicserélés vagy kijavítás abban az esetben választható, ha fizikailag eleve lehetséges, valamint ha nem jár az eladónak aránytalan többletköltséggel. Az arányosság vizsgálatánál a termék hibátlan állapotában képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, a kellékszavatossági igény teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet kell figyelembe venni.
A kicserélés vagy kijavítást lehetőleg megfelelő határidőn belül kell elvégezni. Például egy fogyasztó és vállalkozás között létrejött adásvételi szerződés esetén törekednie kell a vállalkozásnak arra, hogy a kicserélést vagy a javítást 15 napon belül elvégezze. [njt.hu]
A vételár arányos leszállítása, kijavíttatás vagy elállás- a második lépcső
Fontos, hogy az ár leszállítására, kijavíttatásra vagy az adásvételi szerződéstől való elállásra akkor kerülhet sor, ha:
- az eladó elutasította a termék kicserélését vagy a hiba kijavítását
- a kicserélésre vagy a kijavításra vonatkozó feltételeket az eladó nem tudja teljesíteni
- a vevőnek a kicseréléshez vagy a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt
Megjegyzendő, hogy amennyiben az eladó eleve vitatja az áru hibás voltát, akkor a bírói gyakorlat úgy tekinti, mintha elutasította volna a kicserélést vagy a kijavítást. A vevő maga is kijavíttathatja vagy kijavíthatja a hibát az eladó költségére, amennyiben ő nem teszi meg. Fontos, hogy fogyasztó és vállalkozás között ingó dologra, digitális tartalom vagy szolgáltatásra irányuló adásvétel esetén maga a fogyasztó nem javíthatja vagy javíttathatja ki a hibát.
Az árleszállítási igény az adásvételi szerződésben meghatározott ár arányos leszállítását jelenti. Tehát itt mindig az adásvételi szerződésben feltüntettet árat kell alapul venni, nem pedig az aktuális forgalmi értéket. Tehát nem az aktuális forgalmi értékhez képest kell csökkenteni, hanem a szerződésben megjelölt vételárhoz kell viszonyítani az arányos árleszállítást.
Ha a vevőnek már nem fűződik érdeke a hiba természetbeni orvoslására, valamint nem kívánja megtartani a hibás dolgot az árleszállítás ellenére sem, akkor az adásvételtől elállhat. Azaz egyoldalú nyilatkozatával a szerződés a megkötésére visszamenőleg megszűnik, tehát a már teljesített szolgáltatások (például a vételár, a dolog átadása) visszajárnak. Tehát ilyenkor a vevőnek vissza kell adnia a dolgot, kivéve akkor, ha az eladó magatartása ezt nem teszi lehetővé. A vevőnek nem kell megtérítenie ilyenkor a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést. Fontos kiemelni, hogy jelentéktelen hiba miatt nem állhat el a vevő az adásvételi szerződéstől.
Mire kell odafigyelni a kellékszavatosság jogosultjának, azaz a vevőnek
A hiba késedelem nélküli közlése
A jogosult köteles késedelem nélkül közölni az eladóval, hogy hibát fedezett fel a termékben. Fogyasztó és vállalkozás között megint eltérő szabályozást vélhetünk felfedezni, amely kedvezőbb a fogyasztó számára. Ugyanis ebben az esetben, ha a vevő 2 hónapon belül közli a hibát, akkor késedelem nélkülinek kell tekinteni a közlést. Ha a közlésre mégis késedelmesen került sor, akkor a vevőnek meg kell térítenie a késedelemmel okozott kárt.
Az igény elévülése
A kellékszavatossági igények is elévülnek egy idő után. Ez azt jelenti, hogy a vevő az elévülési idő leteltét követően már nem érvényesítheti az igényeit a bíróság előtt. Az elévülést mindig a követelés esedékessé válástól számítjuk, azaz ebben az esetben, a szolgáltatás teljesítésétől.
- Főszabály szerint az elévülési idő 1 év.
- Fogyasztó és vállalkozás között létrejött adásvételi szerződés esetében azonban 2 év. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, akkor a 2 évnél rövidebb időintervallumban is megállapodhatnak a felek, de ekkor sem lehet rövidebb az elévülési idő 1 évnél.
- Ingatlannál megint csak hosszabb az elévülési idő, vagyis 5 év. Az elévülési időbe azonban nem számít bele a kijavítási idő.
Előfordul, hogy a hibajelenség a teljes egészében nem mutatkozik meg, annak oka rejtve marad, ekkor beszélünk rejtett hibáról. Ezt azonban, ahogyan azt az elnevezése is jól érzékelteti, nehéz felismerni. Ezért egy rejtett hiba esetén a vevő menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse kellékszavatossági igényét, ennek folytán azt mondjuk, hogy ilyenkor nyugszik az elévülés. Ezt azt jelenti, hogy akkor folytatódik az elévülés, ha a vevő felismer minden olyan a hibából eredő körülményt, amely alapján meg tudja határozni kellékszavatossági igényét. Nem számít bele az elévülésbe a kijavítás vagy kicserélés ideje sem.
Ha a jogosult nem érvényesítette az elévülési időn belül az igényét, akkor ugyanabból az adásvételi szerződésből eredő követeléssel szemben szavatossági kifogásként még érvényesítheti. Ilyenkor ez azonban ez a perbeli védekezésen túl nem terjeszkedhet, tehát csak a kereset elutasítására irányulhat, de marasztalásra nem. [kuria-birosag.hu]
Ki viseli a költségeket?
Főszabályként a kötelezett viseli a szavatossági igények teljesítésével járó költségeket. Azonban gyakran előfordul, hogy maga a jogosult is hozzájárul mulasztásával a dolog meghibásodásához (például a gázkazán éves ellenőrzéséről megfeledkezik). Ilyenkor a közrehatással arányosan a jogosult viseli a költségeket.
Termékszavatosság
A fogyasztó és vállalkozás között kötött adásvételi szerződés esetén a vevő követelheti a gyártótól
- A hiba kijavítását, vagy
- Amennyiben a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor kicserélést
A Ptk. itt külön rendelkezik arról, hogy akkor hibás a termék, ha nem felel meg a gyártó által a forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban lévő tulajdonságokkal. [szerzi.hu]
Mikor mentesülhet a gyártó?
A gyártó alatt érteni kell a termék előállítóját és forgalmazóját.
Akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy:
- A terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta
- A termék forgalomba hozatalakor elérhető technológiával, tudományos álláspontok alapján nem volt felismerhető a hiba
- A termék hibáját jogszabály vagy hatósági előírás alkalmazása okozta
Mire kell figyelni?
Itt is fontos, hogy a hibát azonnal közöljük. Mivel termékszavatosságról fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi szerződés esetén beszélhetünk, ezen esetben is a 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkülinek kell tekinteni. A késedelemből eredő kárt szintén a vevőnek kell megtérítenie.
Meddig áll fenn a gyártó kötelezettsége?
Az adásvételi szerződés megkötésétől számított 2 évig terheli a gyártót ez a kötelezettség. Ha a vevő ezt az időpontot elmulasztja, akkor az jogvesztéssel jár, tehát onnantól kezdve bíróságon sem lehet érvényesíteni, valamint teljesítést sem követelhet a gyártótól. Tehát ilyenkor az eladó a gyártóval szemben lép fel, nem az eladóval szemben. A gyártó és a vevő között közvetlen kötelmi viszony keletkezik, ezt követően (tehát a termékszavatossági igény érvényesítése után) a termékszavatossági igényre nézve kellékszavatossági helytállás terheli a gyártót.
Jótállás
A jótállást sokan ismerik hétköznapi nevén, vagyis garanciaként. Ilyenkor vagy maga az eladó vállalja a jótállást, vagy jogszabály is kötelezheti rá. Első esetben a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban foglalt időtartam alatt és a benne szereplő feltételek szerint köteles helytállni az eladó. A másik eset, amikor jogszabály tartalmazza a feltételeket és a jótállás időtartamát, ami természetesen köti az eladót. Az eladó csak akkor mentesülhet a kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az adásvételi szerződés megkötését követően keletkezett. [kocsisszabougyved.hu]
A kötelező jótállás esete
Például ilyen kötelező jótállást teremt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet. [njt.hu] Az ebben foglalt rendelkezésektől nem lehet a fogyasztó hátrányára eltérni. A jótállás időtartamaként a rendelet 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két évet, 250 000 forint eladási ár felett három évet jelöl meg.
Ilyenkor a jótállási jegyet köteles a megszabott határidőn belül a vállalkozás a vevőnek átadni, de a vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve a fogyasztó részére történő átadására, ha a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50 000 forintot. Amennyiben rendelkezünk jótállási jeggyel, akkor ezzel érvényesíthetjük igényeinket. Ha a vállalkozás elmulasztotta odaadni, vagy egyáltalán nem is állított ki, akkor a jótállási igény ugyanúgy fenn áll. Ilyenkor a nyugta vagy a számla bemutatása igazolja a jogosultságunkat. [tudatosvasarlo.hu]
A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló IM rendelet ismerteti velünk az ilyennek számító tartós fogyasztási cikkeket. [net.jogtar.hu] Ilyenek például a háztartási készülékek, villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, gázkészülék, közlekedési eszközök, nyílászárók, elektronikus hírközlő végberendezés (ilyen a telefon is), információtechnikai eszközök, villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, sporteszközök, óra és ékszer stb.
Meddig érvényesíthető?
Önként a szerződésben vállalt jótállás esetén az azt létrehozó szerződésben megjelölt, kötelező jótállás esetén a jogszabályban meghatározott határidőn belül lehet érvényesíteni igényeinket. Ha a jótállásra kötelezett a jogosult felhívása ellenére sem tesz eleget a kötelezettségeinek megfelelő határidőn belül, akkor a felhívásban tűzött határidő elteltével 3 hónapig akkor is érvényesítheti igényeit a vevő a bíróság előtt, ha a jótállási idő egyébként már eltelt, viszont ennek az elmulasztása már jogvesztéssel jár.
Milyen igények érvényesíthetőek?
A jótállásból fakadó igények rendszerint megegyeznek a kellékszavatossággal, de a felek el is térhetnek ettől. A jótállás nem lép a jogosultnak a jogszabályból eredő más jogai helyére, az igények párhuzamos érvényesítése nem kizárt. Tehát ha érvényesíti a jótállási igényét, attól még érvényesítheti például kellékszavatossági igényét is, a kettő nem zárja ki egymást.
Kártérítési igény
Ezt a jogosult csak akkor érvényesítheti, ha az első lépcsőbe tartozó kellékszavatossági igényeknek (kijavítás vagy kicserélés) nem állnak fenn a feltételei. Tehát ha kijavításnak vagy a kicserélésnek nincs helye, az eladó nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, valamint ha a jogosultnak az ehhez fűződő érdeke megszűnt volna. A kártérítési igény érvényesítési határideje a kellékszavatossági igények elévülési idejéhez igazodik, de elévülést követően ugyanabból az adásvételi szerződésből eredő követelésekkel szemben kifogásként érvényesítheti továbbra is.
Hogy nézhet ez ki a gyakorlatban?-Egy kis ismétlés
“Sziasztok. Adott egy cipő, amit 2 hónapja vásároltam. Mind a két lábamnál felül teljesen szétment a szövet. Visszavittem ma a boltba, hogy adják vissza a pénzem, mert nagyon nem volt olcsó ez a cipő. A pénzemet nem akarják visszaadni, mondván, hogy nem rendeltetésszerűen használtam. Azt mondták, biztos az összes cipőm ilyen… Nagy erősködésre elküldik bevizsgáltatni, de biztosan nem fogják ezt kompenzálni nekem… ilyenkor fordulhatok a fogyasztóvédelemhez? Valakinek van ehhez hasonló tapasztalata?” [reddit.com]
-Írta egy reddit felhasználó
Természetesen az olyan megjegyzéseket, mint a “biztos az összes cipője ilyen” nem kell elfogadnunk. Igenis rendelkezésünkre állnak olyan jogi eszközök, amelyek segítségünkre lehetnek egy ilyen esetben. De mit tehetünk egy ilyen szituációban?
- Bizonylat előkeresése
Először is érdemes megtartani a vásárlásról szóló bizonylatot (legyen az számla vagy nyugta), hiszen ezzel tudja igazolni a vásárlás megtörténtét, az időpontját stb. - Hiba bejelentése a boltban
Szóban vagy írásban jelezheti (célszerű írásban), hogy a cipő hibás, és szavatossági igényt kíván érvényesíteni. Minőségi kifogással élhet, azaz gyártói hibára hivatkozhat. Online vásárláskor azonban 14 napos indokolás nélküli elállással élhet. Tehát nem mindegy, hogy fizikai boltban vagy online vásároltuk a terméket. Kérheti a jegyzőkönyv felvételét. A hibát a lehető leghamarabb jelezni kell. Kellék- és termékszavatosságnál fogyasztó és vállalkozás között 2 hónapon belül történő jelzést késedelem nélkülinek kell tekinteni. - Jegyzőkönyv átvétele
A bolt köteles ezt kiállítani, és másolatát átadni. Ha nem teszik meg, az már önmagában jogsértő. Ezt a jegyzőkönyvet 3 évig meg kell tartania a vállalkozásnak. - A vállalkozás reakciója
A bolt el is küldheti akár a cipőt szakértői vizsgálatra. Mivel a hiba 6 hónapon belül jelentkezett, nekik kell bizonyítani, hogy nem gyártási hibáról van szó. Természetesen igyekeznünk kell rendeltetésszerűen használni a dolgot, de 6 hónapon belül maradva még nem nekünk kell bizonyítanunk, hogy nem a mi magatartásunk miatt keletkezett a hiba. - Válasz legfeljebb 5 munkanapon belül
Ha azonnal nem tudnak reagálni az érvényesíteni kívánt igényre, akkor 5 munkanapon belül kötelesek értesíteni a vásárlót. Ha nem teszik meg, az újabb jogsértés. [njt.hu] - Ha elutasítják az igényt
Az igény elutasítását követően a fogyasztó a vármegyei kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testülethez is fordulhat. A célja a jogvita bíróságon kívüli elrendezése és az egyezség létrejötte a felek között. Ha az egyezség nem jön létre, a jogszabályok alapján hoz döntést. Ez egy ingyenesen igénybe vehető, gyors és hatékony eljárás. [bekeltet.bkik.hu] [szerzi.hu] - Ha nincs reakció
Ilyenkor fordulhat a fogyasztóvédelemhez, azaz az illetékes kormányhivatalnál eljárást indíthat. Fontos, hogy mind a békéltető testülethez, mind a fogyasztóvédelemhez való fordulás előtt a vállalkozással kell megkísérelni a vita rendezését. A fogyasztóvédelem vizsgálja, ha nem kapott választ a fogyasztó, megtévesztő tájékoztatást adott a cég a fogyasztó valamely jogosultságával kapcsolatban, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), de eljár jótállás és szavatosság kérdésében is. A fogyasztóvédelemnél az ügyfélkapun keresztül is lehet panaszt tenni, de fordulhat személyesen az illetékes kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályához is. [szerzi.hu] - Végső esetben: bíróság
Ha a békéltető testület és a fogyasztóvédelem sem hoz eredményt, lehetőség van polgári peres eljárásra is — de ez már költségesebb és időigényesebb.
Egyszerűen a Szerzivel!
Ha nem biztos abban, hogy hogyan és mikor érvényesítheti a jogait, akkor érdemes egy jogásszal felvenni a kapcsolatot. Szerencsére a Szerzivel ezt könnyedén megteheti. A Szerzi online jogi tanácsadása keretén belül ellenőrzött és megbízható ügyvédek közreműködésével megtalálhatja a számára megfelelő jogi segítséget.
A Szerzi oldalán megtalálható szerződésgenerátorral azonnal létrehozhatja saját adásvételi szerződését. Csupán pár kattintás és kész is! Nincs hibázási lehetőség, hiszen a szerződésgenerátor lépésről lépésre segíti önt kérdéssekkel, amelyeket csak meg kell válaszolnia. Köthet adásvételi szerződést ingó dologra, de akár gépjárműre is.
