A vállalkozási szerződés a polgári jog egyik meghatározó szerződéstípusa, amely alapvetően egy adott eredmény elérésére irányul. A szerződés keretében a vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy saját költségén és felelősségére elvégzi a meghatározott munkát, a megrendelő pedig vállalja a szolgáltatás átvételét és az ellenérték megfizetését. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a vállalkozási szerződés működését, jellemzőit, a szerződő felek kötelezettségeit, a teljesítés szabályait, valamint a szerződés megszüntetésének lehetőségeit.
- Mit tehet a megrendelő, ha a vállalkozó másra költi az anyagköltséget?
- A vállalkozási szerződés jogi sajátosságai
- Vállalkozói díj
- Mikor érdemes még várni, és mikor érdemes elállni a szerződéstől?
- A szerződés legfontosabb elemei
- Gyakorlati példák a vállalkozási szerződésre
- Milyen buktatókra kell figyelni?
- Segít a Szerzi
Mit tehet a megrendelő, ha a vállalkozó másra költi az anyagköltséget?
Egy szerződés teljesítése során a felek kölcsönös bizalommal és szerződéses garanciákkal igyekeznek biztosítani a projekt sikeres lebonyolítását. De mi történik akkor, ha a vállalkozó az előlegként kapott anyagköltséget másra fordítja, emiatt késik a teljesítés, és láthatóan arra vár, hogy egy másik szerződésből érkező pénzből pótolja az anyagokat? Mikor jön el az a pont, amikor a megrendelőnek mérlegelnie kell, hogy tovább várjon vagy inkább elálljon a szerződéstől?
A szerződéses háttér: kötbér, határidő és előlegkezelés
A fenti helyzet tipikus példája annak, amikor egy vállalkozási szerződés teljesítése pénzügyi bizonytalanságba ütközik. A szerződés – ahogyan a kérdésből is kiderül – tartalmaz kötbért a késedelem esetére, valamint egy végső határidőt, amely után a teljesítés már nem várható el. Azonban a szerződés önmagában nem oldja meg azt a problémát, ha a vállalkozó likviditási gondok miatt az előleget nem az anyagok beszerzésére fordítja, hanem más célra.
A vállalkozási szerződés jogi sajátosságai
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a vállalkozási szerződés főbb jellemzői:
- Eredménykötelem: A vállalkozó nem csupán a munkavégzésre köteles, hanem arra, hogy a szerződésben meghatározott eredményt elérje.
- Ellenszolgáltatás: A megrendelő fizetési kötelezettséggel tartozik az elért eredményért, az előre megállapodott díj alapján.
- Felelősség: A vállalkozó felelősséggel tartozik az eredmény minőségéért és a szerződésben vállalt határidők betartásáért.
- Alvállalkozók bevonása: A vállalkozó bizonyos esetekben alvállalkozókat is igénybe vehet, de ennek feltételei szerződésben szabályozandók.
A vállalkozási szerződés fogalma és jellemzői
A vállalkozási szerződés egy olyan megállapodás, amelyben az egyik fél (a vállalkozó) vállalja, hogy meghatározott eredményt hoz létre, míg a másik fél (a megrendelő) kötelezettséget vállal ennek ellenértékeként díjat fizetni.
A vállalkozási szerződés lényege tehát, hogy a vállalkozó meghatározott eredményt köteles létrehozni, amely eredmény lehet egy új dolog megalkotása (pl. egy épület felépítése), egy meglévő dolog módosítása, javítása vagy karbantartása (pl. egy lakásfelújítás).
A szerződés legfontosabb jellemzői:
- Eredménykötelem: A vállalkozónak nem pusztán tevékenységet kell végeznie, hanem egy konkrét eredményt kell elérnie.
- Önállóság: A vállalkozó saját szakértelmére, eszközeire és döntéshozatali jogkörére támaszkodva végzi a munkát.
- Kockázatviselés: A vállalkozó viseli a munka elvégzésével járó kockázatokat, így ha nem teljesíti a szerződést, nem jogosult a díjazásra.
- Szerződés szerinti díjazás: A vállalkozási szerződés egyik alapvető eleme a vállalkozói díj, amelyet a megrendelő az elvégzett munkáért köteles megfizetni.
- Jótállás és szavatosság: A vállalkozó köteles biztosítani, hogy az általa létrehozott eredmény megfelelő minőségű legyen, és a szerződésben meghatározott ideig felelősséget vállal érte.
A szerződő felek kötelezettségei
A vállalkozási szerződés két fő szereplője a vállalkozó és a megrendelő. Mindkét félnek meghatározott jogai és kötelezettségei vannak, amelyeket a szerződés pontosan rögzít.
A vállalkozó kötelezettségei
- A szerződésben meghatározott eredmény létrehozása és határidőre történő átadása.
- A munka elvégzése során a szakmai előírások betartása.
- A megfelelő anyagok és eszközök biztosítása (kivéve, ha a szerződés ettől eltérően rendelkezik).
- A munka minőségéért való felelősségvállalás, beleértve a jótállást és szavatosságot.
- A szerződés teljesítése során felmerülő problémák időben történő jelzése a megrendelő felé.
A megrendelő kötelezettségei
- A vállalkozó számára a szükséges feltételek és munkaterület biztosítása.
- Az előírt vállalkozói díj megfizetése a szerződésben rögzített módon.
- Az elvégzett munka átvétele, amennyiben az megfelel a szerződésben foglaltaknak.
- Az együttműködés biztosítása, ideértve a szükséges információk és dokumentációk átadását.
A megrendelő utasítási joga
A főszabály, hogy a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Az utasítás kiterjed a megrendelt mű tulajdonságaira, azaz arra, hogy a vállalkozó MIT állítson elő. Az utasítás nem terjed ki arra, hogy HOGYAN állítsa elő. A megrendelő laikus, a vállalkozó szakember, ezért speciális törvényi rendelkezés az, hogy: ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasítása szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja.
Vállalkozói díj
Két formája van a vállalkozói díjnak:
- Átalánydíj: a vállalkozó az átalánydíjra + pótmunka ellenértékre jogosult (a többletmunka ellenértékére NEM) De! a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségre igényt tarthat, ami a szerződéskötéskor nem volt előrelátható!
- Tételes elszámolás: ebben az esetben a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Az összes költséget a vállalkozó előlegezi, készültségi fokhoz igazodó arányos díjra nem jogosult a vállalkozó.
Többletmunka és pótmunka
- Többletmunka: Ha a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen olyan feladatok elvégzése, amelyek az eredeti szerződésben nem szerepeltek, a vállalkozó jogosult a többletköltségek megtérítésére.
- Pótmunka: Ha a megrendelő utólag módosítani szeretné az eredeti megállapodást, és ennek következtében új munkálatok elvégzése szükséges, az külön megállapodás tárgyát képezi.
A teljesítés igazolása és az átvétel folyamata
- A vállalkozó a munka befejezését követően köteles átadni az eredményt a megrendelőnek.
- Az átvétel történhet formális eljárás keretében (pl. műszaki átadás-átvétel) vagy egyszerű jóváhagyással.
- A megrendelő jogosult a teljesítés ellenőrzésére és az esetleges hibák kifogásolására.
A szolgáltatás átadás-átvétele:
Akkor kerül rá sor, ha a tevékenység eredménye valamilyen dologban testesül meg. Irányadóak rá az adott szakma, üzletág szokásos eljárási szabályai. A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.
Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó 8 rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt, mint tisztességtelen kikötést a vállalkozó megtámadhatja.
Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.
Ha a szerzoődés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.
Mikor érdemes még várni, és mikor érdemes elállni a szerződéstől?
A megrendelő számára a legnagyobb kérdés az időtényező: ha a vállalkozó késedelme még kezelhető és a teljesítés belátható időn belül várható, a szerződés fenntartása lehet ésszerű. Ha azonban a csúszás oka az, hogy a vállalkozó az előleget másra költötte, és nem tudja pótolni az anyagokat, akkor a késedelem tartóssá válhat, amely már a szerződés megszűntetését is indokolhatja.
A szerződés megszüntetésének módjai
A vállalkozási szerződés megszüntetése több módon történhet:
- Közös megegyezés: Ha mindkét fél úgy dönt, hogy nem kívánja tovább fenntartani a szerződést.
- Elállás: Ha a teljesítés lehetetlenné válik vagy jogszabályi akadály merül fel.
- Felmondás: A megrendelő egyoldalúan megszüntetheti a szerződést, azonban a vállalkozó jogosult az addigi munkájának megfelelő díjazásra.
- Határidő lejárta: Ha a szerződés időhöz kötött és a teljesítési határidő letelik.
- Szerződésszegés esetén: Ha bármelyik fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a másik fél kártérítést követelhet.
A szerződés legfontosabb elemei
Egy jól megírt vállalkozási szerződés elengedhetetlen a jogi biztonság és a felek közötti egyértelmű megállapodás érdekében. A következő elemeknek mindenképpen szerepelniük kell benne:
- A szerződő felek adatai: Pontosan meg kell határozni, hogy kik vesznek részt a szerződésben.
- A vállalkozás tárgya: Részletes leírás szükséges arról, hogy milyen eredményt kell elérni.
- Határidők és teljesítési feltételek: A vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, hogy mikorra kell elvégeznie a munkát.
- Díjazás és fizetési feltételek: A feleknek előre meg kell állapodniuk a vállalkozási díj összegében, valamint annak fizetési ütemezésében.
- Jótállás és szavatosság: A vállalkozónak bizonyos esetekben jótállást vagy szavatosságot kell vállalnia az elvégzett munkára.
- Felmondási és módosítási lehetőségek: A szerződésben rögzíteni kell a szerződés módosításának és megszüntetésének módját.
Gyakorlati példák a vállalkozási szerződésre
A vállalkozási szerződés számos területen alkalmazható, néhány gyakorlati példa:
- Építőipari szerződések: Egy házépítésnél a kivitelező vállalkozási szerződés keretében építi meg az ingatlant.
- Szoftverfejlesztés: Egy cég megbíz egy IT vállalkozót egy webalkalmazás létrehozására.
- Marketing szolgáltatások: Egy vállalkozó egy adott időszak alatt elkészíti és üzemelteti egy cég online kampányát.
Milyen buktatókra kell figyelni?
A vállalkozási szerződés megkötésekor érdemes előre felkészülni bizonyos problémákra:
- Pontatlan szerződés: Ha a szerződés nem egyértelmű, az későbbi jogvitákhoz vezethet.
- Határidők figyelmen kívül hagyása: A késedelmes teljesítés súlyos következményekkel járhat, például kötbér fizetésével.
- Nem megfelelő minőségű teljesítés: A vállalkozó köteles megfelelő minőségben elvégezni a munkát, ellenkező esetben a megrendelő szavatossági igényt érvényesíthet.
Segít a Szerzi
A vállalkozás szerződések teljesítése sokszor akadnak el valamilyen apró akadály miatt. Érdemes elkerülni ezeket az apró buktatókat azzal, hogy minél jobban felkészülünk a szerződésszegés esetére. A teljesítés elmaradása, a határidők elmulasztása sok kellemetlenséggel járhat.
Ha pillanatok alatt szeretné saját vállalkozási szerződését elkészíteni, akkor a Szerzi szerződés generátorával ezt biztonságosan megteheti.
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban esetleg bármely más jogi témában, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére.
