A költségvetési csalás, számlázási csalás hazai gyakorlata mindazokat érintheti, akik vállalkozást vezetnek vagy akár csak egy-egy gazdasági döntésért felelnek. Ez a bűncselekmény ugyanis nem csupán a nagyvállalatokat, állami intézményeket, hanem egyéni vállalkozókat és kisebb cégeket is érinthet, sokszor anélkül, hogy az érintettek valóban tudnák, hogy melyik lépés minősül jogsértőnek. A valóságban a költségvetési csalás nem csak bonyolult csalási hálózatokban, „számlagyárak” működésében ölt testet, hanem a hétköznapi gazdasági ügyletek során is megjelenhet — akár „ártatlannak” tűnő hibák, mulasztások formájában.
A mindennapokban nem mindig egyértelmű, hogy egy-egy döntés vagy adminisztrációs hiba éppen belecsúszik-e már a költségvetési csalás kategóriájába. Egy hiányosan kitöltött bevallás, egy szabálytalanul igénybe vett kedvezmény, vagy akár egy, a valóságtól elszakadt számla elfogadása is komoly jogi következményeket hordozhat. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen mindenki azzal, milyen élethelyzetek minősülhetnek költségvetési csalásnak a gyakorlatban — hiszen a felelősség sok esetben azon múlik, mennyire vagyunk tudatosak a mindennapi működés során.
Hogyan jelenhet meg a számlázási csalás a gyakorlatban?
A költségvetési csalás hátterében gyakran a magasabb profit elérésének vágya áll. Sok esetben tudatos szervezett bűnözés, számlagyárak, láncolatos ügyletek is szerepet játszanak, amelyek célja az állami bevételek szisztematikus megcsapolása. Éppen ezért tekinti a jogalkotó bűncselekménynek, hiszen a közös kiadásokhoz mindenki köteles arányosan hozzájárulni, a szabályokat kijátszók viszont sértik a társadalmi szolidaritást, sőt, a tisztességesen működő vállalkozásokat is versenyhátrányba hozzák. A büntetőjog így védi a gazdasági élet tisztaságát és az állami bevételek biztonságát.
A költségvetési csalás a költségvetést károsító bűncselekmények közé tartozik, tényállásait a Büntető Törvénykönyv 396. szakasza tartalmazza. Életbeli példákkal nézzük, mi minősül költségvetési csalásnak!
Megtévesztés
Akkor beszélhetünk fizetési kötelezettség megsértéséről, ha valaki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást szándékosan tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja. Például, amikor az adófizetésre kötelezett személy elhallgatja, eltitkolja, hogy adóköteles jövedelme keletkezett.
Befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele
Valaki jogosulatlanul vesz igénybe kedvezményt, amely a költségvetési befizetési kötelezettséget csökkenti. Az igénybevétel jogtalan, ha a jogszabályban előírt vagy a jogszabály alapján kialakított pályázati feltételeknek nem felel meg. Például valaki a lakásépítési kedvezmény igénybevételének előfeltételül megkívánt saját erő tekintetében a pénzintézetet megtéveszti.
Költségvetési céltól eltérően felhasznált pénzeszközök
A költségvetésből biztosított pénzeszközök felhasználásának célját a létesítő aktus határozza meg. A magatartás akkor lesz tényállásszerű, ha a felhasználás az aktusban megfogalmazott szándék bármely elemétől eltér. Például egy önkormányzat az iskolafejlesztésre kapott pályázati pénzt rendezvényszervezésre használja.
Meg kell jegyezni, hogy a fent említett magatartások elkövetése csakis akkor lesz bűncselekmény, ha az egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekmény súlyát a vagyoni hátrány nagysága is befolyásolja. Alapesetben ezek 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek. Minősített eset, azaz súlyosabb büntetést kell kiszabni, ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. [adojogasz.hu]
Jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás
Ezen alakzatot az követi el, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket
- előállít,
- megszerez,
- tart,
- forgalomba hoz, vagy
- azzal kereskedik
és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Például valaki a háttérjogban megállapított feltétel hiányában főz pálinkát.
A jövedéki adókról szóló törvény (Jöt.) kifejti, hogy jövedéki terméknek minősül az energiatermék (pl. szén, gázolaj, üzemanyag célú benzin), a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány. [net.jogtar.hu, drkatonacsaba.hu]
Elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése
Ez az alakzat abban az esetben valósul meg, ha az elkövető az előírt elszámolási, számadási vagy az úgyszintén előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan tesz eleget, valótlan nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. Ezen fordulat tehát a költségvetésből már elnyert pénzeszközök felhasználásával, a támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesítésével összefüggésben előírt kötelezettségek megszegését önállóan rendeli büntetni. Például az építő kft. valótlanul állít ki olyan teljesítésről szóló igazolást, amely szerint a projekt (amelyhez támogatást vettek igénybe) teljes mértékben elkészült.
Számlázási csalás
A fiktív számla nem más, mint ami valótlan adatokat tartalmaz a dokumentált gazdasági eseményekre és/vagy az abban érintett felekre vonatkozóan. [roskaugyvediiroda.hu]
Számlázási csalás tipikus esetei
- Nem létező gazdasági eseményről állítanak ki számlát: például olyan szolgáltatás, amelyet valójában nem nyújtottak.
- A gazdasági esemény a számlán szereplő felek között valósult meg, ám a számlakibocsátó csalárd magatartást tanúsított, és erről a számlát befogadó adózó tudott, de legalábbis tudnia kellett volna.
- A számlakibocsátó valójában nem is működik (számlagyárak), nincs bejelentett munkatársa, eszköze, telephelye, tehát nem adóalany.
- Fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul igényelnek vissza áfát vagy csökkentik adózó befizetési kötelezettségét. [arsboni.hu]
Pár hete a Nemzeti Adó-és Vámhivatal pénzügyi nyomozói egy több szinten működő ún. „számlagyáras” bűnszervezetet számoltak fel, amely valótlan tartalmú számlákat bocsátott ki különböző gazdasági eseményekről (pl. takarítószerek és gépjárműalkatrészek értékesítése, takarítási, hulladékgazdálkodási, díszletgyártási tevékenység), ezzel jogosulatlanul csökkentve a ténylegesen működő cégek áfafizetési kötelezettségét. A szervezet 2020. január 1-től mintegy 1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Az országos akció során közel 70 helyszínen tartottak kutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, és csaknem 700 millió forintnyi vagyont foglaltak le. A három fős irányító kör letartóztatását a bíróság elrendelte, ellenük különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik eljárás. [nav.gov.hu, ado.hu]
Számlagyárak működése és a számlázási csalás
A számlagyárak működési sémáját a következőképp kell elképzelni. A számlagyár és egy ügyfél között lezajlik egy fiktív ügylet, melyben a számlagyár, legyen ez (A), kiállít egy valótlan tartalmú számlát a megrendelő cég (B) felé, holott a termék vagy szolgáltatás valójában nem teljesült. Majd (B) megtéríti az egyébként nem teljesített szolgáltatás ellenértékét, azonban az ellenérték gyakran visszakerül a megrendelőhöz (B-hez), a számlagyár pedig csak a „jutalékot” tartja meg.
Így (B) jogosulatlanul vonja le az áfát, amellyel csökkenti tényleges áfa-fizetési kötelezettségét, nulla vagy minimális költséggel. (A) pedig nem fizeti be az áfát a NAV-nak, így a költségvetés tényleges bevételt veszít. Több köztes, gyakran fantomcég is beszállhat a körbe, hogy nehezebb legyen lekövetni a valós pénzmozgást és elrejtsék a csalás nyomait. [mersz.hu]
Tipikus hibák
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy már önmagában a jogellenes számla befogadása (könyvelése, adólevonás kezdeményezése) büntetőjogi következménnyel járhat, ha a cégvezető tudta a számla mögötti esemény valótlanságát. Az adóhatóság vizsgálja, mennyire volt ellenőrizhető a partner, milyen információk álltak rendelkezésre, történt-e körültekintő, „elvárható gondosság”.
Mire figyeljünk?
A számlázási csalás elkerülése érdekében az alábbi 5 kulcsfontosságú dologra érdemes figyelni:
- Partnerellenőrzés
Ellenőrizze a számlakibocsátó cég létezését, adószámát, székhelyét (ténylegesen ott működik-e, van-e cégtábla), vannak-e bejelentett munkavállalói vagy eszközei, a tevékenységhez szükséges tárgyi és személyi feltételei. - Gazdasági esemény valósága
Győződjön meg arról, hogy a számlán szereplő ügylet tényleg megtörtént: legyen szerződés, teljesítés-igazolás, szállítólevél, átadás-átvételi jegyzőkönyv, vagy egyéb igazoló dokumentum. - Számlarészletek és árak ellenőrzése
Legyen gyanús a piacinál feltűnően magasabb vagy alacsonyabb ár, a szokatlan számlaformátum vagy az azonos kézírású számlák; vizsgálja meg az ügylet ár-érték arányát és a számlák formai, tartalmi hitelességét. - Számla befogadási folyamat, belső szabályozás
Dolgozzon ki ellenőrzési folyamatot a beszállítók kiválasztására és a számlák befogadására (például referencia, szerződés megléte, ellenőrizhető kapcsolattartás, fizetési mód áttekintése). - Adóhatósági listák, céges előélet vizsgálata
Nézzen utána, hogy a NAV-nál vagy a Cégközlönyben milyen információk vannak a partnerről (eltiltás, adószám törlés, végrehajtás, Kockázatos Adózók Minősítése), és kérjen be további referenciákat.
Ezek együttes betartása jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy véletlenül, vagy tudtán kívül számlázási csalásba keveredjen. Mindig dokumentálja az ellenőrzési lépéseket, és ha kérdéses a gazdasági esemény valósága vagy a partner megbízhatósága, forduljon szakértőhöz vagy jogi tanácsadóhoz.
A Szerzi segít!
Bármilyen jogi kérdéssel, problémával forduljon a Szerzi oldalán regisztrált ügyvédek egyikéhez, amivel máris egy lépéssel közelebb került a probléma megoldásához. Online jogi tanácsadás keretében minden kérdésére választ kaphat. Emellett a Szerzi szerződésgenerátorával számos saját szerződést készíthet el pillanatok alatt, például ide kattintva rögtön elkészítheti saját, jogszabályokhoz aktualizált végrendeletét.
