A gazdasági jog egyik legizgalmasabb és legdinamikusabban fejlődő területe a versenyjog. Bár elsőre távolinak tűnhet, valójában mindennapi életünk számos pontján találkozunk vele – legyen szó akár a boltok polcain sorakozó termékek választékáról, az árak alakulásáról vagy éppen a szolgáltatások minőségéről. A versenyjog célja, hogy biztosítsa a tisztességes piaci versenyt, megvédje a fogyasztók érdekeit, és ösztönözze az innovációt. Ez a cikk közérthetően, de szakmai alapossággal mutatja be a versenyjog lényegét, főbb kategóriáit, gyakorlati jelentőségét, valamint a magyar és európai szabályozás főbb pontjait.
Mi az a versenyjog?
A versenyjog a gazdasági jog egyik ága, amely a piaci verseny védelmével, a versenytorzító magatartások tilalmával, illetve a fogyasztók megkárosításának megelőzésével foglalkozik. A verseny ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítő vállalatok versengenek az ügyfelek megnyeréséért például az árak és a minőség terén. A versenyjog alapvető célja, hogy a piac szereplői – vállalkozások, szolgáltatók – tisztességes eszközökkel, egyenlő feltételek mellett versenyezzenek egymással. Ez nem csupán a vállalkozások számára fontos, hanem minden fogyasztónak is, hiszen a verseny ösztönzi a jobb árakat, a magasabb minőséget és az innovációt.
A hazai versenyjogi szabályozás az 1996.évi LVII. törvényben (röviden: Tpvt.) található, amely rögzíti, hogy a gazdasági verseny tisztasága nemcsak a vállalkozások fejlődését, hanem a társadalom egészének jólétét is szolgálja. Ezért közérdek, hogy az állam olyan jogszabályokat alkosson, amelyek megakadályozzák a versenyt torzító vagy korlátozó piaci magatartásokat. A cél az, hogy a tisztességesen működő cégek és a fogyasztók is biztonságban legyenek, és a piaci verseny szabad, átlátható és hatékony maradjon. Ennek érdekében a versenyjog tiltja az összejátszást, a versenyt akadályozó megállapodásokat és az erőfölénnyel való visszaélést, illetve szabályozza a vállalkozások összefonódását.
A versenyfelügyeleti feladatokat Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal végzi. Feladatai közé tartozik még a magyar és EU versenyszabályok alkalmazása, versenypártolás és a versenykultúra fejlesztése. Mindezt a köz érdekében végzi, hogy megteremtse a hosszútávú fogyasztói jólétet. [gvh.hu]
Kategóriái
Versenyjogi szempontból az alábbi kategorizálásra van lehetőség, amelyben a tiltott magatartások szerepelnek.
- Tisztességtelen verseny tilalma: tilos gazdasági tevékenységet – különösen a megrendelők, vevők törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon – folytatni. Ide tartozik a:
- hírnévsértés: tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs hírnevét, hitelképességét sérteni/veszélyeztetni.
- bojkott: tilos bárkit arra biztatni, hogy másokkal ne kössön üzletet, vagy szüntesse meg a meglévő gazdasági kapcsolatát, mindezt tisztességtelen felhívás keretei között.
- jellegbitorlás: tilos az áru, szolgáltatás illetve név, árujelző, megjelölés másolása.
- tilos összehasonlító reklám: tilos olyan összehasonlító reklámot közzétenni, amelyben a vállalkozás a versenytársát vagy annak áruját úgy említi meg, hogy az megtévesztő, sértő, vagy tisztességtelen előnyt jelent számára. Az összehasonlító reklám lényege, hogy a versenytárs termékére utal annak érdekében, hogy a saját kínálata előnyeinek kiemelése folytán a potenciális fogyasztók tapasztalat nélkül a reklámozott terméket válasszák.
- versenyeztetés tisztaságának megsértése: sokféleképpen történhet, a bíróságoknak kell a konkrét tényállás alapján eldönteni, hogy sérelmet szenvedett-e a verseny tisztasága vagy sem. [parlament.hu]
- Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: tilos az üzletfelek (megrendelő, vevő, igénybevevő, felhasználó) megtévesztése. Üzletfelek megtévesztéséről akkor beszélünk, ha egy vállalkozás – vagy annak képviseletében bárki – az áru vagy szolgáltatás értékesítése során félrevezető módon kommunikál. Ez megtörténhet valótlan állításokkal, de akkor is, ha a közölt információ igaz, csak úgy tálalják, hogy az félrevezető legyen. Ugyancsak megtévesztő lehet, ha a vállalkozás elhallgat fontos információkat, vagy azokat zavarosan, félreérthetően, túl későn adja át. Különösen lényeges információnak számít például a termék összetétele, mennyisége, eredete, mikor és hogyan készült, hogyan szerezhető be vagy szállítható, hogyan kell használni, mire alkalmas, milyen eredmény várható tőle, tesztelése.
- A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma: tilos minden olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás vállalkozások között, amely a gazdasági verseny korlátozására, torzítására vagy megakadályozására irányul, vagy ilyen hatással jár. Ezeket szokás kartelleknek nevezni melyeknek árfelhajtó hatása van, emellett szűkül a termékkínálat, romlik a minőség és csorbát szenvedhet az innováció. Ilyen tiltott megállapodás például, amelyben a piacra lépést akadályozzák, ellenőrzik vagy korlátozzák az előállítást, forgalmazást vagy a befektetést, illetve ha a piac felosztására, értékesítésből való kizárásra törekednek. Ezen megállapodások esetén kártérítési kötelezettség terheli a vállalkozásokat, bírságot szabnak ki, de akár büntetőjogi jogkövetkezményei is lehetnek. [real.mtak.hu]
- A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: Gazdasági erőfölényben van az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől túlnyomórészt függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Fontos, hogy önmagában az erőfölény nem tilos – tehát nem baj, ha egy cég sikeres vagy nagy –, viszont tilos visszaélni vele. A törvény csak néhány tipikus visszaélést sorol fel. [lexikon.uni-nke.hu]
Ide sorolható a tisztességtelen árképzés (indokolatlanul magas vagy alacsony árak megállapítása), üzleti kapcsolatok indokolatlan megtagadása (amikor egy cég nem hajlandó szerződést kötni ésszerű indok nélkül), üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése (azonos ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása) vagy a versenytársak kiszorítása a piacról (túl alacsony árak alkalmazásával, amelyek nem a jobb hatékonyságból fakadnak).
Összefonódás
Az összefonódás a versenyjogban nem tiltott magatartás, hanem kontrollált. Összefonódásra három mód létezik.
- Fúzió: két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik.
- Irányításszerzés: egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett.
- Közös vállalkozás: Több, egymástól független vállalkozás közösen alapít egy olyan új vállalkozást, amelyet ők irányítanak, és amely hosszú távon képes önálló gazdasági szereplőként működni, a vállalkozás minden lényeges funkcióját ellátva. [antk.uni-nke.hu]
Az összefonódás tényét a GVH-nak kell bejelenteni, de csak akkor, ha:
- az érintett vállalkozáscsoportok és tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a húszmilliárd forintot meghaladja ÉS
- ezek között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd-ötszázmillió forint felett van. [jogikar.uni-miskolc.hu]
A GVH csak akkor tagadja meg az összefonódás engedélyezését, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.
Gyakorlati jelentősége
A GVH oldalán korábbi döntéseket és dokumentumokat találhatunk, amelyek között találhatóak olyan példák, amelyek a tilalmazott kategóriába tartoznak, ezáltal a versenyjog fontosságát erősítik.
Fényterápiás lámpa
A Gazdasági Versenyhivatal fényterápiás lámpa magyarországi forgalmazója ellen indított vizsgálatot. A cég reklámjaiban azt állította, hogy a lámpa különféle betegségek – például bőrproblémák, reumatikus panaszok, sebek – kezelésére alkalmas, sőt, gyógyhatással bír. Ezeket a hatásokat azonban nem tudta hiteles, tudományos bizonyítékokkal alátámasztani.
A GVH vizsgálata során elemezte többek között a reklámokban megfogalmazott egészségügyi állítások megalapozottságát és a reklámkampány terjedelmét és intenzitását.
A vizsgálat eredményeként a GVH megállapította, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, mert a reklámokban szereplő állítások nem voltak igazoltak, így megtévesztették a fogyasztókat. A hatóság hangsúlyozta, hogy az egészségre vonatkozó állítások csak akkor alkalmazhatók, ha azok tudományosan igazoltak, ellenkező esetben a fogyasztók döntési szabadságát tisztességtelenül befolyásolják.
A jogkövetkezményként a GVH bírságot szabott ki a Kft.-re, és kötelezte a jogsértő reklámok leállítására. Az ügy jól példázza, hogy a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés a fogyasztók védelmét szolgálja, és a reklámok valóságtartalmának ellenőrzése kiemelten fontos a joggyakorlatban. [gvh.hu]
Magyar Telekom
A Gazdasági Versenyhivatal 2005-ben megállapította, hogy a Magyar Telekom jogsértést követett el, amikor a „kék” és „zöld” számok nyújtotta szolgáltatások biztosításához szükséges hálózati hozzáférési szerződéseiben a nagykereskedelmi díjait indokolatlanul magas szinten állapította meg két versenytársa számára. Ez a díjpolitika jelentősen megnehezítette a versenytársak piaci működését, hiszen számukra aránytalanul magas költségeket eredményezett. A GVH ezért 35 millió forintos bírságot szabott ki a társaságra, és kötelezte arra, hogy a partnerekkel kezdjen érdemi tárgyalásokat a díjak méltányosabb kialakítása érdekében. Az ügy rávilágít arra, hogy egy piacvezető vállalat nem élhet vissza erőfölényével, és nem alkalmazhat olyan feltételeket, amelyek a versenytársakat indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák. [gvh.hu]
Európai szabályozás
Az EU-ban a versenyjog alapját a Szerződés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikke képezi. Ezek tiltják a versenykorlátozó megállapodásokat és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága látja el a versenyhatósági feladatokat, amely határokon átnyúló ügyekben is eljárhat. [eur-lex.europa.eu]
A versenyjog célja, hogy a belső piacok megfelelően működjenek, biztosítsa a hatékony versenyt, tehát mindenki egyenlő feltételek mellett versenyezzen a tagállamokban és a közös piacon is. A verseny piacra gyakorolt ösztönző hatása serkenti az innovációt és a hosszú távú gazdasági növekedést.
A legfontosabb uniós irányelvek közé tartozik a A 2005/29/EK irányelv, melynek I. melléklete, az ún. feketelista a minden körülmények között tiltott megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatokat sorolja fel. Ilyen gyakori, tiltott módszerek:
- a hamis „ingyenes” ajánlatok;
- a csalogató reklám;
- internetes keresési eredmények átláthatatlan rangsorolása;
- gyógyhatással kapcsolatos valótlan állítások;
- a „sötét” megoldások (pl. hamis online visszaszámolók);
- a hamis „különleges” ajánlatok;
- a piramisjáték (pilótajáték);
- hamis fogyasztói értékelések; [parlament.hu]
Segít a Szerzi!
A versenyjog világában eligazodni nem mindig egyszerű, de a tudatos és jogkövető piaci magatartás minden vállalkozás számára elengedhetetlen. A Szerzi platformja segít abban, hogy a jogi ügyek egyszerűen, gyorsan és biztonságosan intézhetők legyenek – legyen szó szerződéskötésről, jogi tanácsadásról vagy akár komplex versenyjogi kérdésekről. Érdemes kipróbálni a Szerzi szolgáltatásait, hiszen a jogi biztonság, az innováció és a versenyképesség kéz a kézben járnak a sikeres üzleti működéssel.
