Vettünk valamit, amire már régóta fájt a fogunk, ám amikor használni kezdtük, mégsem úgy működött, ahogy kellene? Esetleg már a termék kicsomagolásánál rájöttünk, hogy ez nem az, amit szerettünk volna? Valószínűleg mindannyiunknak volt már hasonló élménye és az online vásárlás térnyerésének következtében valószínűleg a közeljövőben sem fognak csökkeni a hasonló esetek. De mit is tehetünk egy ilyen balul sült adásvételi szerződés megkötése után?
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha egy adásvétel keretében megszerzett termék mégsem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Tisztázzuk a kellékszavatosság, termékszavatosság, illetve jótállás fogalmak jelentését, továbbá megtudhatja, hogy milyen különbségekkel érvényesíthetőek a szavatossági jogaink, ha nem valamilyen vállalkozástól, hanem magánszemélytől vásároltunk.
Az óvodai ágyak esete
Az alábbi esetben egy online rendelés során szolgáltatott az eladó nem megfelelő termékeket, amelyből végül komoly jogvita kerekedett. [fulopugyved.com]
Egy óvoda internetes katalógusból rendelt gyermekágyakat, mert azok kialakítása és méretei teljesen megfeleltek a már meglévő, jól bevált ágyaknak. Az eladó azonban ettől jelentősen eltérő termékeket szállított le, amelyek az óvoda céljaira nem voltak alkalmasak. Bár az eladó először ígéretet tett az ágyak átalakítására, végül nem végezte el azt. Hivatkozott arra, hogy az általa szolgáltatott ágyak, ugyan valóban nem felelnek meg a katalógusban foglalt paramétereknek, azonban azoknál lényegesen jobb minőségűek. Az óvoda felszólította az eladót az ágyak kicserélésére, azonban az eladó ezt kifejezetten megtagadta. Így az óvoda közölte, hogy eláll a szerződéstől, és visszakérte a vételárat. A vételár visszafizetését azonban az eladó megtagadta, így az ügy bíróság elé került.
A bíróság kimondta, hogy az internetes katalógus alapján történt rendelés minta szerinti vételnek minősül. Ha az eladó nem a mintának megfelelő terméket szállítja, az hibás teljesítés. Irreleváns az a tény, ha a szállított termék egyébként „jobb minőségű”, mert a vevőnek a konkrét minta szerinti termékre szólt a megrendelése. Az eladó nem bizonyította, hogy a vevő elfogadta volna az eltérést, így a bíróság jogosnak ítélte meg a szerződéstől való elállást és kötelezte az eladót a vételár visszafizetésére.
Az adásvételi szerződésről általánosságban
Amikor a felek célja az, hogy egy vagyontárgy tulajdonjogát ellenérték fejében átruházzák, jellemzően adásvételi szerződést kötnek. Ennek a szerződésnek két fő szereplője van: az eladó, akinek kötelessége a tulajdonjog átruházása, és a vevő, aki a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. [tudastar.money.hu]
Az adásvételi szerződés megkötéséhez – az ingatlanokra vonatkozó kivételtől eltekintve – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem ír elő külön alaki követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás létrejöhet szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is. Ilyen hétköznapi példa például a bolti vásárlás: nem történik sem írásos, sem szóbeli megállapodás, mégis szerződés jön létre. Az üzlet azzal, hogy kihelyezi az árut és feltünteti az árat, míg a vevő azzal, hogy a terméket a kosárba teszi és a pénztárhoz viszi, ráutaló magatartással fejezi ki a szerződéses szándékát.
Ingatlanok esetében azonban az adásvételi szerződést kötelező írásba foglalni. Ráadásul a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges, hogy a szerződést ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba foglaljuk. [drujvary.hu]
Bár más esetekben a Ptk. nem követeli meg az írásos formát, nagyobb értékű ingó dolgok – például egy autó – adásvételekor mindenképpen célszerű írásos szerződést kötni. A gépjárművek adásvételéről részletesebben is olvashat ebben a cikkünkben.
Hibás teljesítés
Ahhoz, hogy megnézhessük, hogy milyen jogok is illetnek meg bennünket akkor, ha az általunk vásárolt termék nem megfelelő, először mindenképpen szükséges a hibás teljesítés fogalmának magyarázata.
A Ptk. értelmében a kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Azonban a szolgáltatás tárgyában fennálló hiba nem alapozza meg a hibás teljesítést abban az esetben, ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a azt akkor ismernie kellett.
A Ptk. használja a hibás teljesítés vélelmének intézményét, amely szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig azt kell vélelmezni, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által észlelt hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt. Ez alól kivételt képez, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével nem egyeztethető össze. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén a vállalkozás feladata azt bizonyítani, hogy a hiba azt követően keletkezett, hogy a fogyasztó a szolgáltatás tárgyát átvette. [fogyasztobarat.hu]
E tekintetben vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Ennek az ellenkezőjeként állapítja meg a Ptk. a fogyasztó fogalmát, amely szerint a fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. [njt.hu]
Milyen jogaim vannak?
Az alábbiakban bemutatjuk azokat a jogintézményeket, amelyek segítségül lehetnek az Ön számára egy ilyen kellemetlen helyzetben.
Kellékszavatosság
A kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság minden olyan szerződéses viszonyban fennáll, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak, tehát amelyekben nem ingyenes szolgáltatásról van szó. Erre klasszikusan az adásvétel a legjobb példa, ajándékozás esetén nincsen kellékszavatosság. Ez tehát a legalapvetőbb szavatossági jog, amely törvény erejénél fogva fennáll, még a magánszemélyek között köttetett szerződések esetében is. [legitimo.hu]
Az eladó szavatossági felelőssége kizárólag olyan hibák esetén áll fenn, amelyek oka már a termék átadásának időpontjában is jelen volt, még ha a hiba akkor nem is volt felismerhető. Az eladó ezen felelőssége objektív jellegű, vagyis nem függ attól, hogy tudott-e az adott hibáról vagy sem.
Mit kérhetünk?
A kellékszavatossági jogok érvényesítése két lépcsőben történik. Az első körben kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk. Amennyiben ezt a kötelezett nem vállalta, ennek eleget tenni nem tud vagy megszűnt az ehhez fűződő érdekünk, akkor következhet a második lépcsőfok. Ekkor már kérhetjük az ellenszolgáltatás (vételár) arányos leszállítását, a hibát saját magunk is kijavíthatjuk, illetve kijavíttathatjuk a kötelezett költségére, továbbá el is állhatunk a szerződéstől. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Ptk. értelmében jelentéktelen hiba miatt nem gyakorolható az elállás. Azt, hogy mi számít jelentéktelennek, a bíróság esetről esetre ítéli meg. [fogyasztobarat.hu]
Termékszavatosság
A termékszavatosság nem a termék eladójával, hanem annak a gyártójával szemben ruházza fel jogokkal a vásárlót, abban az esetben, ha a termék hibás. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Fontos megjegyezni, hogy e tekintetben a termék forgalmazója is gyártónak minősül, tehát nem kell a vietnámi előállítót felkeresnünk, amennyiben e jogunkat szeretnénk érvényesíteni.
Különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy ez az igény csak a fogyasztókat illeti meg, méghozzá akkor, ha vállalkozástól vásárolnak ingó dolgot. Tehát amennyiben magánszemélytől veszünk bármit is, ezen igény érvényesítése nem jöhet szóba. [erthetojog.hu]
Mit kérhetünk?
A kellékszavatossághoz képest e téren szűkebb a mozgásterünk. Ugyanis ilyenkor csak a hibás termék kijavítását, illetve kicserélését követelhetjük a gyártótól.
Jótállás
A jótállás a hétköznapi szóhasználatban garanciaként ismert. Az eladónak akkor van jótállási kötelezettsége, ha azt szerződésben kifejezetten vállalja, vagy azt jogszabály írja elő. Lényege, hogy a jótállás meghatározott időtartama alatt a kötelezett a szerződésben vagy jogszabályokban foglaltak szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. [tudatosvasarlo.hu]
De mivel is több ez, mint a kellékszavatosság? Az a tény, ami a jótállást egy fokozott felelősségvállalássá teszi, az nem más, mint a bizonyítási teher megfordulása. Hiszen amíg a kellékszavatosság esetén ugyanis a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt (a fent említett hibás teljesítési vélelem esetét leszámítva), addig jótállás esetén a jótállás kötelezettjének kell bizonyítania, hogy a hiba oka teljesítés után keletkezett.
Határidők
Habár ezek a jogok mind megilletnek bennünket, azonban nem élhetünk velük örökké. Éppen ezért fontos tudnunk, hogy milyen határidőkre kell figyelemmel lennünk. A következőkben ezeket mutatjuk be.
Kellékszavatosság
Amikor a terméken a hibát felfedeztük, azt késedelem nélkül kötelesek vagyunk közölni a kötelezettel. Abban az esetben, ha vállalkozástól vásároltunk valamit, a hiba felfedezésétől számított két hónapon belüli közlés késedelem nélkülinek számít. A közlés késedelméből eredő kárért nekünk kell felelnünk. Ilyen kár lehet például a hiba súlyosbodása és ezért a javítás költségeinek növekedése vagy a dolog időközbeni értékcsökkenése. [Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára]
Főszabály szerint a kellékszavatossági igény egy év alatt évül el. Ez alól kivételt képeznek a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések, ahol a fogyasztó kellékszavatossági igénye kettő év alatt évül el. Amennyiben fogyasztó használt dolgot vásárol vállalkozástól, a felek megállapodhatnak rövidebb elévülési időben is, azonban annak hossza így sem lehet egy évnél rövidebb idő. A másik kivételt azok a szerződések képezik, melyeknek tárgya ingatlan, hiszen ekkor a kellékszavatossági igény elévülésének ideje 5 év. [fogyasztovedelem.hu]
Termékszavatosság
Ebben a körben is irányadó az, hogy a hibát késedelem nélkül kell közölnünk, ahogyan az is, hogy a közlés késedelméből eredő kárért nekünk kell felelnünk. Mivel termékszavatosság eleve csak fogyasztó és vállalkozás viszonylatában jöhet szóba, ezért természetesen a hiba felfedezésétől számított két hónapon belüli közlés késedelem nélkülinek számít.
A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított kettő évig terheli. [fogyasztovedelem.hu]
Jótállás
A jótállási igényünket a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott határidőn belül tudjuk érvényesíteni.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a kötelező jótállás idejéről. Ennek értelmében bizonyos árucikkek esetén, amennyiben azok ára eléri a 10.000 forintot, de a 250.000 forintot nem haladja meg, a jótállási idő kettő év. A 250.000 forintnál drágább termékeknél pedig 3 év a kötelező jótállási idő.[kocsisszabougyved.hu]
Azt, hogy mely termékekre vonatkozik kötelező jótállás itt olvashatja el.
ÁSZF
Kiemelten fontos, főleg nagyobb értékű vásárlások esetén, hogy olvassuk el az adott vállalkozás általános szerződési feltételeit, hiszen így kaphatjuk meg a pontos képet arról, hogy pontosan hogyan is működik az adott helyzetben a hibás termékkel kapcsolatos dolgok rendezése.
Segít a Szerzi
A szavatossági, illetve jótállási igények érvényesítése – ahogyan azt a fenti esetben is láttuk – könnyen fajulhat komoly jogvitává. Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
Ha adásvételi szerződés szeretne készíteni, akkor próbálja ki a Szerzi oldalán az adásvételi szerződésgenerátort! A szerződés körülményeire adott válaszai, adatai alapján a rendszer automatikusan generálja Ön számára az egyedi megállapodását.
