A legtöbb ember számára eljön az az idő, amikor kedvesével hivatalosan is összeköti az életét. Ezt megelőzi a lázas esküvőtervezés, felmerül az a kérdés, hogy hol legyen, kiket hívjanak meg, avagy a kevésbé kedvelt morcos nagybácsit kihez ültessék. Vége az esküvőnek, a mézes heteknek is és végre az ifjú pár lecsendesedhet. Majd telnek múlnak az évek, és kiderül, hogy mégsem ő a nagy Ő. A válás mellett döntenek, zúgolódó érzelmi világgal és haraggal telik a válás folyamata. Amikor a házassági vagyonra. a pénzügyekre kerül a sor, még jobban veszélyeztetve érezik magukat a felek, hiszen a megélhetésről van szó.
Sok időt, energiát és pénzt spórolhatnak, ha a házasságkötéskor vagyonjogi szerződést is kötnek a felek. Érzékeny téma lehet, ugyanis ez a bizalmatlanságot sugallhat. Érdemes minél többet megtudni ezzel kapcsolatban, ahhoz, hogy meglássuk, hogy ez egyáltalán nem a gyanakvásról szól, sőt inkább tudatos pénzügyi döntés. Házassági vagyonjogi szerződéssel egyszerűen letisztázhatjuk, hogy a házasság előtt vagy az azalatt szerzett vagyonnak milyen sorsa lesz.
“Lelépési díj”
Az egyik internetes platformon kér segítséget az a hölgy, akinek a férje hűtlen volt hozzá, így el szeretne válni tőle. Van egy háza, amit még a házasságuk előtt vásárolt és aminek 100%-os tulajdonosa. A kérdése a következő: A férjének kell fizetnie 25%-ot, mint “lelépési” díj? [reddit.com]
Jogszabályokban nem találkozunk a “lelépési díj” kifejezéssel, de válások során mégis gyakran használják. A kérdező ezalatt arra kompenzációra gondolt, amit a másik házastársnak kell fizetnie. Abban az esetben, ha a ház (ami az egyik fél különvagyonába tartozik, jelen esetben a feleség különvagyonába) értéke a másik fél hozzájárulása miatt jelentősen és tartósan növekedett, akkor az értéknövekedésnek megfelelő tulajdoni hányadra tarthat igényt a fél. Ezt árnyalhatja az is, hogy esetleg együtt éltek abban a házban. Így tehát értéknövekedés következtében közös tulajdon jön létre (valamilyen arányban), és amikor a férjnek ki kell költöznie onnan, ahol a tulajdonrésze van, akkor ez a lelépési pénz jár neki.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk, hogy mi a célja a házassági vagyonjogi szerződésnek, vagy tudjuk használni, az alapvető fogalmakkal kell tisztában lennünk. Ebben a cikkben az alapokat, részleteket ismerheti meg, ha többet szeretne megtudni a vagyonmegosztás részleteiről válás esetén, ide kattintva megteheti.
Alapvető fogalmak tisztázása
A házasságkötés időpontja megegyezik a házassági élet-és vagyonközösség kezdetével. Tehát azon a napon kezdődik, amikor megtörtént a polgári szertartás, azaz a felek anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy házasságot kívánnak kötni egymással. Ehhez a következő alaki szabályok szükségesek:
- két tanú jelenlétében történik meg,
- nyilvánosan,
- az önkormányzat hivatali helyiségben.
A két utolsó feltételtől való eltérésre akkor van lehetőség, ha arra a jegyző engedélyt ad. Leggyakoribb példa, amikor a polgári szertartásra egy szép kültéri helyszínen kerül sor.
Mit jelent a házassági életközösség?
Elsősorban a közös háztartásban történő együttélést jelenti. Másodsorban gazdasági együttműködést, a felek szándékát az együtt maradásra, és az ezeket átszövő bensőséges érzelmi kapcsolatot is jelenti. Ezek hiánya azonban nem akadályozza az életközösség fennállását.
Megállapítható, hogy a házassági vagyonközösség akkor is fennáll, ha vagyonjogi szerződésben nem rendelkeztek a felek vagyonaikról vagy csak bizonyos elemekről. Ezt törvényes vagyonjogi rendszernek is szokták nevezni. Ebben az esetben minden közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy közösen vagy külön szerezték. Ez arra is vonatkozik, ha a felek a házasság előtt már együtt éltek élettársként. Vélelmezni kell a házasság létrejöttével az életközösség létrejöttét is. Így a házasság előtti időre is kell alkalmazni a házassági vagyonjog szabályait, ha az élettársi kapcsolat -az élet-és vagyon közösség szempontjából- a házasságig megszakítás nélkül vezet. [drszilagyiszbernadett.hu, drszep.hu]
Vagyonközösség
A korábbiakban meghatározottak alapján a vagyonközösség főszabály szerint a házassággal -de akár az élettársi együttéléssel is- kezdődik. Beletartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a a házastársak együtt vagy külön szereztek. A házassági életközösség alatt szerzett vagyon osztatlanul, egyenlő mértékben illeti a feleket, függetlenül attól, hogy milyen mértékben működtek közre a megszerzésében.
A házastársi közös vagyonba tartozik például az egyik házastárs fizetése akkor is, ha a másik fél nem dolgozik. Hétköznapokban erre alakult ki az a kifejezés, hogy “közös kasszán” vannak. Tehát mindent úgy kezelnek, hogy közös. Lényegtelen, hogy számok terén ki milyen arányban tett hozzá a vagyon gyarapodásához, vagy ellenkező esetben a vagyon csökkenéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy az a vagyonelem is közös vagyonnak számít, amely közhiteles nyilvántartásban csak az egyik fél neve alatt van feltüntetve. Ha az egyik fél vállalkozásba kezd, az abból származó üzletrész, részvény is közös vagyonnak számít. [rsm.hu]
Különvagyon
Alapvetően a meglévő vagyontárgyakról is azt kell feltételezni, hogy az a közös vagyonba tartozik. Ez egy megdönthető vélelem, ami azt jelenti, hogy sikeres ellenbizonyítás esetén változhat a vitatott tárgyak sorsa. A feleségnek és a férjnek is van egyaránt különvagyona. A különvagyon részét képezi többek között:
- az a vagyontárgy, ami a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már megvolt,
- amit a házastárs örökölt,
- amit a részére ingyenesen juttattak vagy
- amit neki ajándékoztak a házastársi vagyonközösség fennállása alatt,
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A Polgári Törvénykönyv negyedik könyvében van egy rendelkezés, miszerint: „Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.” Tehát a fenti esetben a ház nem válik közös vagyonná, hiszen ez csak ingóságra vonatkozik, még akkor sem, ha azt az életvitelszerűen otthonként használták a felek legalább 5 évig. [vidakovics.hu, net.jogtar.hu]
Terhei és tartozásai
A különvagyonba tartozó vagyontárgyak is ugyanúgy megterhelhetőek, és jogügyletek tárgyát képezhetik. Nem mindegy ám, hogy az ezekhez tartozó terhek és tartozások érintik-e a közös vagyont vagy a másik házastársat. A következőkben arról tájékozódhat, hogy a a jogalkotó hogyan rendelkezik ezekről.
A hatályos magyar szabályok alapján különvagyonba tartozik az a tartozás, amely a házassági életközösség kezdete előtt keletkezett jogcímen alapul. Például, akkor terheli egy hitel törlesztése a különvagyont, ha az a házasság előtt keletkezett. Ide tartozik még a különvagyon részét képző vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata is.
De figyelni kell arra is, hogy az a tartozás is ide kerül besorolásra, ami a különvagyon részét képező vagyontárgy megszerzésével vagy fenntartásával kapcsolatos. Például a saját megtakarításból vásárolt műtárgy tárolásával és biztosításával kapcsolatos terhek csak az ő különvagyonát terhelik. Ha a különvagyonra vonatkozó rendelkezésből egy kötelezettség ered, akkor azért is csak az egyik fél felel a különvagyonával. Például késedelmi kamat megfizetése esetén. Fontos kiemelni, hogy az egyik félnek a különvagyonán fennálló tartozása nem terheli felelősséggel a másik házastársat. [net.jogtar.hu]
Azonban ezeket az eseteket árnyalhatja, ha a különvagyonba tartozó tárgyat együtt használják, vagy valahogyan közös vagyont érintenek.
Házassági vagyonjogi szerződések típusai
Ahhoz, hogy egy jövőbeli válás esetén érjen is valamit a szerződés, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Így érdemes ügyvéd segítségét kérni a szerződéskötéshez.
Közszerzeményi rendszer
Ha a házastársak ilyen szerződést kötöttek, akkor az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzőknek számítanak, ami azt jelenti, hogy a vagyon elkülönítés szabályai érvényesülnek. Közszerzemény: “az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad”. [lexikon.uni-nke.hu]
Vagyon elkülönítési rendszer
Ebben az esetben a felek kizárták a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak tekintetében a vagyonközösséget. Arra a részére a vagyonnak, amire a kizárás vonatkozik, a vagyon elkülönítés rendszerét kell alkalmazni. Van néhány eset, aminek tekintetében a szükséges kiadásokat közösen viselik, függetlenül attól, hogy vagyon elkülönítésben éltek. Ez vonatkozik:
- közös háztartás költségére,
- közös gyermek (vagy nevelt gyermek) megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges költségre. [csaladesjog.hu]
Segít Szerzi
Ha segítséget szeretne akár egy házassági vagyonjogi szerződés aláírása előtt, akár annak összeállításában, nyugodtan forduljon a Szerzi oldalán regisztrált megbízható ügyvédekhez, akiktől online jogi tanácsadás keretében minden kérdésére választ kaphat. Ne felejtse, hogy nem feltétlenül negatív kimenetelű, főleg ha tudatosan, szakértők segítségével döntünk egy ilyen szerződés aláírása vagy elkészítése mellett. A legtöbb esetben a párok olyan heves, érzelmekkel teli életszakaszukban kötik a szerződéseket, amikor nem is gondolhatják, hogy egy esetleges válás milyen negatív következményeket gördíthet útjukba. Ne bízza a véletlenre!
