Az öröklés pillanataiban a gyász, az emlékek megőrzésének vágya, a hirtelen felmerülő jogi kérdések és a felelősség terhe keveredik az örökösökben. Az elhunyt vagyonának rendezése nem csupán vagyontárgyakra vonatkozó folyamat, hanem olyan döntések sorozata is, amelyekben az örökösök általában az elhunyt akaratának tiszteletben tartására törekednek. Ezekben a helyzetekben könnyen adódhatnak félreértések és dilemmák, hiszen a szeretett személy életének darabjait kell megfelelően gondozni és átörökíteni. Cikkünk abban segít eligazodni, hogy az öröklés kapcsán milyen részletekre, szempontokra érdemes figyelni, hogy a hagyatéki eljárás méltóképpen, minden érintett számára békét hozva záruljon.
Ki jogosult az örökség tárgyát képező ingatlan bérleti díjára az örökhagyó halála után?
Örökölt ingatlan esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy ki jogosult a bérbe adott ingatlan bérleti díjára az örökhagyó halála és a hagyaték átadása közötti időszakban. A bérleti jogviszony ebben az átmeneti időszakban is fennáll, de a bérleti díj jogosultja ilyenkor átmenetileg nincs egyértelműen kijelölve.
“Végrendeletben örököltem egy ingatlant, amely jelenleg bérbe van adva. Az örökhagyóval, vagyis az ingatlan előző tulajdonosával kötötte meg a bérlő a szerződést, így kérdés merült fel: az örökhagyó halála után ki jogosult a bérleti díjra az átmeneti időszakban?” [jogiforum.hu]
Egy érdekes öröklési történet adódott, amiben egy friss örökös azon gondolkodik, ki jogosult az örökölt ingatlan bérleti díjára az átmeneti időszakban. Az ingatlan ugyanis már bérbe volt adva, és a bérlő az eredeti tulajdonossal, az elhunyttal kötötte meg a szerződést. A kérdés az, hogy most, a hagyaték hivatalos átadása előtt ki szedheti be a bérleti díjat – az új örökös vagy akár minden örökös?
A történet furcsasága abban rejlik, hogy bár a végrendelet alapján a tulajdonjog az új örökösökre száll, a szerződés szerint senki nem vált automatikusan jogutóddá. Valójában addig, amíg nincs végleges hagyatékátadó végzés, úgy tűnik, senki nem követelhet bérleti díjat jogszerűen. Ilyenkor az ingatlannal kapcsolatos szerződéses jogviszony tulajdonképpen függőben van, és hivatalosan csak a végzés ad majd egyértelmű választ arra, hogy pontosan ki rendelkezik az ingatlan felett. Arról is rendelkezhet a bérleti szerződés, hogy szükség van-e új szerződésre a bérlővel, bár gyakran elég, ha az örökös egyszerűen a régi szerződés feltételei szerint veszi át a bérbeadó szerepét. A történetben felmerült kérdésekre a következő válaszok vonatkoznak:
- Az örökös jogai visszamenőleg érvényesek az örökhagyó halála napjától kezdődően, így amennyiben a hagyatékátadó végzés kimondja, hogy a bérbe adott ingatlan az adott örököst illeti, az örökös a halál napjától visszamenőlegesen jogosult a bérleti díjra is. Ehhez azonban szükséges egy örökösi pozíció.
- Hagyatéki végzés szerepe: A hagyatékátadó végzés nem hoz létre új jogviszonyt, hanem megállapítja az örökösök jogutódi státuszát visszamenőlegesen. Így az örökös – vagy több örökös esetén az örökösök közösen – jogosult(ak) a bérleti díjra.
- Jogosultság a bérleti díjra: Ha a hagyatékátadó végzés kijelölte a jogutódot, a bérleti díjat visszamenőlegesen is annak a személynek (vagy több örökös esetén személyeknek) kell kifizetni, aki(k) a végzés alapján jogosult(ak) az ingatlan tulajdonjogára és ezzel a bérbeadó jogi státuszára.
- Új bérleti szerződés kötésének szükségessége: A bérleti szerződés az örökhagyó halálával nem szűnik meg, az örökös(ök) automatikusan a bérbeadó jogutódja(i) lesz(nek, így új szerződés kötésére nincs szükség. A jogutód bérbeadóként lép a korábbi bérbeadó helyébe, fenntartva a korábban megállapított bérleti feltételeket. Az új bérbeadónak azonban lehetősége van a szerződéses feltételek újratárgyalására, sőt akár felmondására is, ha az ingatlan más célra kerülne hasznosításra.
Az örökség és így az ingatlanból származó bérleti díj is visszamenőleg az elhunyt halálának napjára szól. Ez azt jelenti, hogy amikor végül az örökös, mint új bérbeadó jogosult lesz minden addigi bérleti díjra, még akkor is, ha addig nem volt tisztázva, ki az ingatlan tényleges tulajdonosa. Ezzel együtt a bérlő is különleges helyzetben van, hiszen neki félre kell tennie a bérleti díjat, hogy végül a megfelelő örököshöz kerüljön az összeg.
Örökhagyó bankszámlájához hozzáférés
A következő esetben egy testvérpár a szülők után örökölt ingatlannal kapcsolatos kérdéseket vetett fel. A hagyatéki eljáráshoz érkezett egy formanyomtatvány, amelyben az örökösöknek meg kellett becsülniük az ingatlan piaci értékét. Ez aggodalomra adott okot, mert nem voltak biztosak benne, hogy valóban pontos összeget tudnak-e megadni. Kérdés, hogy mekkora jelentősége van ennek az értékbecslésnek, hiszen ez befolyásolja az eljárás költségeit – a közjegyzői díj például az ingatlan értéke alapján kerül kiszámításra. [jogiforum.hu]
Felmerült még, hogy az elhunyt édesanyának volt egy bankszámlája, amelyre a nyugdíját kapta, ám más vagyontárggyal nem rendelkezett. Mivel azonban a bankszámla egyenlege is hagyatéknak minősül, ez az összeg is érintheti az eljárást. Ilyen esetekben, ha nem merül fel vita vagy további követelés (például élettárs részéről), valószínűleg nem kerül sor személyes hagyatéki tárgyalásra. Viszont egy végzést ekkor is kiadnak, és a közjegyzői díj több tízezer forintra is rúghat. Az örökösöknek mindenképpen számolniuk kell ezzel az eljárási költséggel. [kh.hu, money.hu, mbhbank.hu]
Bejelentés és azonosítás: az első és legfontosabb teendője a hozzátartozóknak, hogy jelenteniük kell a számlatulajdonos elhalálozását, ez azonban önmagában még nem elégséges. Ahhoz ugyanis, hogy később hozzáférhessenek a banki folyószámlához valamilyen igazolásra is szükség van az elhalálozásról.
- Az örökhagyóhoz fűződő viszonytól függően a hozzátartozónak, örökösnek személyesen szükséges bemennie a bankfiókba és bejelentenie az elhalálozást.
- A bejelentőnek igazolnia kell magát:
- fényképes hatósági igazolvánnyal (személyigazolvány, jogosítvány, útlevél) valamint
- lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
Van útja, hogy elkerüljük a sorbanállást vagy a bankfiókba történő látogatást: a legtöbb esetben intézhetjük az ügyet akár postai úton is. Ebben az eseteben az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát szükséges megküldeni a bank részére, illetve annak hagyatékkezelési osztálya felé.
Abban az esetben, ha az örökös korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselő (szülő, gyám, gondok, gyámhatóság) közreműködése is szükséges.
- A halálesetet a bejelentőnek okirattal kell igazolnia, valószínűsítenie az alábbiak egyikével:
- halotti anyakönyvi kivonat,
- halottvizsgálati jegyzőkönyv,
- öröklési bizonyítvány,
- halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat,
- jogerős, nem jogerős teljes vagy ideiglenes hagyatékátadó végzés.
Az örökhagyó külföldön történő elhalálozása esetén a halál tényét vagy az öröklési jogállást megállapító okiratot valószínűleg külföldön állították ki. Ebben az esetben a bankok a hiteles magyar nyelvű fordítását kérik a dokumentumnak, valamint azt, hogy az okirat hitelességét konzuli vagy közjegyzői ellenjegyzés igazolja. [erstebank.hu, otpbank.hu]
Szóbeli végrendelet kórházban
A következő esetben az örökhagyó egy nap váratlanul kórházba került. Egy ismerőse azonnal látogatóba ment hozzá, és az örökhagyó jelezte felé, hogy végrendelkezni kíván, amelyet két tanú jelenlétében szóban meg is tett. Ezt a szóbeli végrendeletet az ismerős írásban is rögzítette, amit a tanúk aláírtak ugyan, de az örökhagyó aláírása nem szerepelt rajta. Az örökhagyó két nappal később elhunyt. [Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Pf.20842/2003/5.]
A bírósági tárgyaláson az ismerőst tanúként hallgatták meg, aki elmondta, hogy az örökhagyó már a kórházba kerülése napján jelezte, végrendelkezni kíván. Az ismerős egy ügyvédet keresett meg, ám az ügyvéd nem volt elérhető abban az időben. Az ügyvéd útmutatást adott az írásbeli végrendelet készítésére, de miután az örökhagyó állítólag nem tudott írni, szóbeli végrendeletet javasoltak.
Azonban a kórházi dolgozók tanúvallomásaiból kiderült, hogy az elhunyt fizikailag képes lehetett írásra, állapota ugyanis stabil volt, és nem állt fenn életet közvetlenül fenyegető helyzet. A belgyógyász orvos azt is jelezte, hogy bár az örökhagyó egészségi állapota nem volt jó, halálos kimenetelű, azonnali veszélyhelyzet mégsem állt fenn.
“Szakértő kirendelésére a belátási, írási, olvasási képesség vonatkozásában az adott esetben akkor kerülhet sor, ha a fél által állított és bizonyított tények e körülmények és e képességek adott időpontokban való meglétét kétségessé teszik.” – olvasható a Fővárosi Ítélőtábla egy ítéletében. [Pf. 20.497/2023/9.]
A bíróság végül arra a következtetésre jutott, hogy az örökhagyó helyzete nem volt annyira rendkívüli, hogy azt az életet közvetlenül fenyegetőként lehessen értékelni, így a szóbeli végrendelet formai szabályainak nem felelt meg. A bíróság rámutatott arra is, hogy ez a végrendelkezési forma csak a legindokoltabb, valóban sürgős helyzetekben alkalmazható, azonban itt alaposan előre megszervezték az ügyintézést, és egyéb végrendeleti formák alkalmazását sem kísérelték meg.
Az orvosi szakvéleménnyel szemben ugyanakkor a bíróság végül úgy látta, hogy az örökhagyó idős kora, legyengült állapota és negatív hozzáállása együttesen ugyan jelentős akadályokat gördítettek volna egy írásbeli végrendelet elé, mégsem igazolták teljes mértékben a szóbeli végrendelkezés feltételeit.
Mit ér egy élettársi kapcsolat?
Hiába él együtt valaki a párjával akár hét, tíz évig vagy még tovább – ha egyikük végrendelkezés nélkül, tragikus körülmények között huny el, a vele élt élettárs nem lesz jogosult az örökségre. Bár elsőre talán furcsának hangzik, a jövőre gondolni és előre tervezni az egyetlen mód arra, hogy biztosítsuk szeretteink védelmét, és nyugodt lelkiismerettel gondoljunk a közös jövőre. [economx.hu, szerzi.hu]
A végrendelet elkészítése átgondolt, felelős lépés, amely nemcsak a jogi vitákat segít elkerülni a családban és az örökösök között, hanem a jövőt is stabil alapokra helyezi. A végrendeletek készítéséről korábbi cikkeinkből itt tájékozódhat: [Végrendeletről röviden, Végrendelet minta, Végrendelet minta készítés, Végrendelet megtámadás, Tanú öröklés ]
Végrendelet felkutatása
Gondolkozott már azon, hogy mit kellene tennie, ha tud az örökhagyónak egy nagyon régi végrendeletéről de végülis nem találta meg? Megvan az esélye azonban, hogy valaki letétbe helyezte a végrendeletet egy korábbi közjegyzőnél. Érdemes a hagyatéki tárgyalást megelőzően hivatkozni a végrendelet létezésére továbbá a Végrendeletek Országos Nyilvántartására. A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, és amennyiben hivatkoznak a végrendelet létezésére és az nyilvántartásba került, úgy nagy valószínűséggel a hagyaték sorsát az örökhagyónak abban foglalt akarata fogja meghatározni. [mokk.hu, mük.hu]
Tanúk és szerepük
A végrendelet érvényes tanújaként olyan személy vehet részt, aki képes megerősíteni az örökhagyó személyazonosságát. A tanú számára nem szükséges, hogy tisztában legyen a végrendelet konkrét tartalmával; az ő szerepe kimerül abban, hogy tanúsítja a végrendelkező személyiségét. Fontos azonban, hogy kiskorú, cselekvőképtelen vagy gondnokság alatt álló személy nem szolgálhat tanúként, és ha valaki írástudatlan, az is kizárja őt ebből a feladatból. [erthetojog.hu, index.hu, kocsisszabougyved.hu]
Egy különösen kényes pont, ha a tanú maga is örökösként szerepel a végrendeletben. Ebben az esetben az örökhagyónak külön meg kell erősítenie a végrendelet ezen szövegrészét, különben a tanú számára előírt öröklési rendelkezés érvénytelenné válik. Ez a szabály az öröklési jog területén kiemelt fontossággal bír, hiszen célja, először is az, hogy megóvja a végrendeletet minden esetleges támadási alaptól és biztosítsa a szándék egyértelműségét, másodszor azért fontos, hogy óvja a végrendelkezőt a tanútól érkező befolyásolási kísérlettől vagy az okirat hamisításától. Emiatt különösen ajánlott, hogy a tanú szerepére olyan személyt válasszunk, aki semmilyen formában nem lehet érdekelt az örökségből fakadó előnyök megszerzésében.
Kötelesrész elévülése
Kérdések merülhetnek fel a kötelesrész elévülésével és a hagyatéki eljárás dokumentációinak megőrzésével kapcsolatban. Alapvetően a kötelesrész igényének elévülési ideje 5 év, ám fontos megjegyezni, hogy az elévülés nyugszik, ha a jogosult neki fel nem róható okból nem tudta érvényesíteni jogát. Például, ha valaki csak később értesült az örökhagyó haláláról, az elévülési idő számítása is csak onnantól indulhat. Ilyen esetben a jogosult esélyt kap, hogy a kötelesrészi igényét érvényesítse, még akkor is, ha az örökhagyó halála már régebben történt. [oroklesijog.hu, rsm.hu, drkalota.hu, notar.hu]
Az öröklési igény maga nem évül el, ám az örökség tárgya – például ingatlan esetében – elbirtokolható, ha a tulajdonjog érvényesítése nem történt meg. Az elbirtoklási idő azonban szintén nyugszik, amennyiben a jogosult nem tudott jogainak érvényesítéséről.
Végrendelet készítés és jogi tanácsadás
A végrendelet megírása komoly feladat, amely döntően befolyásolja az örökhagyó vagyonának jövőjét. Az érvényességhez alapvető fontosságú a formai és tartalmi követelmények szigorú betartása.
A végrendelet készítése és a hagyatéki eljárás során gyakori hibák elkerülése érdekében célszerű jogi szakértőt bevonni, aki segít a szabályok betartásában. Így biztosítható, hogy az örökhagyó szándékai teljes mértékben megvalósuljanak, és az örökösök közötti esetleges viták elkerülhetők legyenek.
A Szerzi végrendelet generátorát is érdemes igénybe venni, amely minden szükséges tartalmi szempontot figyelembe vesz helyettünk. Csak válaszolni kell a kérdésekre, gondoskodni a tanúkról és az aláírásokról, és a rendszer elkészíti számunkra a megfelelő dokumentumot, biztosítva az akaratunk teljesülését.
Ha további segítségre van szüksége öröklés, végrendeletkészítés vagy bármilyen más jogi kérdésben, forduljon bizalommal a Szerzi platformon elérhető ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik örömmel állnak rendelkezésére.
