A magyar polgári jog szabályai szerint az örökhagyó végintézkedéssel dönthet vagyona sorsáról halála esetére. Csak abban az esetben lépnek életbe a törvényes öröklés szabályai, ha nincs végintézkedés. Ahhoz azonban, hogy az örökhagyó végakarata érvényre jusson, nagyon fontos, hogy végintézkedését a hatályos jogszabályok szerint tegye meg, vagyis feleljen meg a formai és tartalmi követelményeknek. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen kimondja, hogy azok a személyek (és hozzátartozóik) nem örökölhetnek akik a végrendelet elkészítésénél közreműködnek. Ez a szabály biztosítja a végrendelet tisztaságát, és a végrendelkező akaratának tiszteletben tartását.
Az örökléssel és a végrendelet elkészítésének szabályaival kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság és rengeteg tévhit kering, kevesen vannak tisztában a végintézkedés csapdáival és következményeivel. Ebben a cikkünkben ezért részletesen áttekintjük, hogyan kell érvényesen végrendelkezni, és megmutatjuk, hogy egy kis figyelmetlenség milyen komoly hátrányt okozhat.
Végrendelet típusai
Mindenkinek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen vagyona sorsáról. A törvény azonban szigorú szabályokat fogalmaz meg a végrendelet formájára és tartalmára nézve, amelyekkel nagyon fontos tisztában lennünk, hiszen elmulasztásuk a végrendelet érvénytelenségét vonhatja maga után. Szinte magától értetődő, hogy a végrendelet egy írásbeli döntést jelent, ugyanakkor olyan élethelyzetek is előfordulhatnak, amikor szóban is elmondhatjuk végakaratunkat. [das, birosag]
Írásbeli magánvégrendelet
Az egyik leggyakoribb módon, vagyis írásbeli magánvégrendelettel szerette volna ingatlanának, ,,a ház minden ingóságának”, illetve a ,,műhely teljes tartozékának” sorsát rendezni egy férfi, aki később kórházba került. Ebben mindent ,,imádott élettársára” hagyott. Halála után azonban probléma merült fel, ugyanis kiderült, hogy a végrendelet érvénytelen volt, ezért az elhunyt minden vagyona gyermekeié lett, élettársa szinte semmit nem örökölt párja után. [Pfv.21347/2011/11]
Ebből a történetből is láthatjuk, hogy milyen tragikus következménnyel járhat, ha nem teljesülnek a megfelelő formaiságok. A törvény rendkívül szigorúan veszi az alaki követelmények betartását és egy apró hiba megléte esetén is előfordulhat, hogy nem az elhunyt által megjelölt személy lesz az örökös.
Saját kézzel írt végrendelet
Akkor beszélünk saját kézzel írt végrendeletről, ha a végrendeletet az elejétől a végéig a végrendelkező saját maga írja. Természetesen itt csak a kézírás jöhet szóba, hiszen ha gépírással készülne, már nem lenne egyértelműen megállapítható, hogy valóban maga az örökhagyó írta-e le végakaratát. A legfontosabb érvényességi feltétel tehát az, hogy a végrendelkező sajátkezűleg készítse el a végrendeletet kézírással, és tüntesse fel rajta azt is, hogy mikor készült.
Mivel a végrendelkező elejétől a végéig személyesen veti papírra akaratát, a végrendelet teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Éppen ezért ilyenkor nincs szükség tanúk alkalmazására. Fontos alaki követelmény, hogy amennyiben a végrendelet több különálló lapból áll, folyamatos sorszámozással kell ellátni minden lapját.
Más által írt végrendelet
Természetesen nem csak kézírással lehet végrendelkezni, arra is lehetőség van, hogy géppel írott formában fejezzük ki végakaratunkat. Ebben az esetben a következőket tartsuk szem előtt:
- Derüljön ki a végrendeletből a készítésének időpontja.
- A végrendelkező két tanú jelenlétében írja alá, vagy – amennyiben már korábban aláírta – két tanú előtt ismerje el az aláírást a magáénak.
- A tanúk is írják alá a végrendeletet, és a személyük azonosíthatóságához szükséges adatok is szerepeljenek rajta.
- A tanúk közreműködésével kapcsolatban merült fel probléma az alábbi esetben: egy hagyatéki ügy lefolytatása során kiderült, hogy az elhunyt érvényes végrendeletet hagyott maga után. A végakaratát legépelték és két ismerőse előtt alá is írta. A végrendelet elolvasása és átvizsgálása során azonban kiderült, hogy az egyik tanúnak csak a neve szerepelt az okiraton, más adata, amellyel egyértelműen beazonosíthatták volna a személyét, nem. Felmerült a kérdés, hogy ez a hiányosság befolyásolja-e a végintézkedés érvényességét.
Végül az ügy azzal a következtetéssel zárult, hogy a tanúk lakcíme feltüntetésének az elmulasztása ugyan azzal a következménnyel jár, hogy az okirat nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek – azaz nem rendelkezik teljes bizonyító erővel -, ez azonban a végrendeletet önmagában nem teszi alakilag érvénytelenné. [Szakcikk adatbázis, Dr. Mikó Ádám]
Tanúk szerepe és követelményei
Írásbeli magánvégrendeleteknél kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tanúk, hiszen ők tanúsítják, hogy az okirat valóban attól a személytől származik-e, akinek a végakarata szerepel benne. Éppen ezért az is lényeges kérdés, hogy örökölhetnek-e abból a dokumentumból, amelynek hitelessége tőlük függ.
A tanúk feladata: a tanúk legfontosabb feladata tehát az, hogy hitelesítsék a végrendeletet. Éppen ezért logikus, hogy csak olyan személy teheti ezt meg, aki ismeri az örökhagyót és képes arra, hogy tanúsítsa a személyazonosságát.
Nem lehet tanú:
- a kiskorú,
- a cselekvőképtelen nagykorú,
- az a nagykorú, aki gondnokság alatt áll, és a bíróság korlátozta a cselekvőképességét a tanúkénti közreműködés tekintetében,
- illetve az a személy, aki írástudatlan. [Bíróság]
A tanúk öröklése: a tanú speciális, kiemelt szerepéből következik, hogy nem örökölhet a végrendeletből. Vagyis abban az esetben, ha a tanú vagy hozzátartozója a végrendelet kedvezményezettjeként meg van jelölve – vagyis az örökhagyó részükre is juttat hagyatékából – a végrendeletnek ezen részei érvénytelenek lesznek. Természetesen ez orvosolható, méghozzá úgy, hogy a végrendelkező sajátkezűleg írja és aláírja ezeket a részeket. Akkor sem érvénytelen a tanúnak szánt juttatás, ha rajta kívül még további tanúk is hitelesítik a jognyilatkozatot.
Ezek a szabályok nem véletlenül ilyen szigorúak. A végrendelkezés egyik legfontosabb célja az, hogy az örökhagyó szabadon és minden befolyástól mentesen fejezhesse ki végakaratát. Abban az esetben, ha a tanú vagy az ő hozzátartozója örökölhetne a végrendelet nyomán, nem lehetnénk biztosak benne, hogy nem igyekszik a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával befolyásolni a végrendelkező személyt. Vagyis a végrendelet hitelességét veszélyeztetné, ha a fenti megkötések alkalmazása nem lenne kötelező. [Kocsis Szabó ügyvéd]
Általános formai követelmények
- Nyelv: írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven tehet az örökhagyó, amelyet ért, és amelyen írni tud (sajátkezűleg írt végrendelet esetén). Más által írt végrendelet esetén az is követelmény, hogy a végrendelkező tudjon olvasni azon a nyelven, amelyen a végakaratát írták. [Dr. Sass Rita, RSM Hungary]
- Időpont: fontos követelmény, hogy az írásbeli magánvégrendeletből egyértelműen ki kell derülnie, hogy mikor készült. Az időpont feltüntetése érvényességi kellék. [Dr. Horváth Diána]
- Írásjelek: érdemes megjegyeznünk, hogy csak a közönséges írásjelekkel (például latin betűkkel) készülhet a végrendelet. Ha más betűket, például gyors- és gépírást vagy rovásírást használunk, a végrendelet érvénytelen lesz. [Német Zoltán Ügyvédi Iroda]
- Sorszámozás: fontos alakszerűségi követelmény az is, hogy a végrendelet minden lapját folyamatos oldalszámozással kell ellátnunk, amennyiben az több különálló lapból áll. Ezzel biztosíthatjuk, hogy végrendeletünk teljessége ne szenvedhessen csorbát. [Dr. Tóth Ádám, szamugyved.hu]
A tanú örökölt, így érvénytelenné vált a végrendelet
A tanú örökössé nevezése miatt vált érvénytelenné a daganatos édesanya végrendelete. Férjével közös vállalkozásuk és ingatlanjaik sorsát szerette volna rendezni végakaratában, azonban nem vette figyelembe az egyik legfontosabb alaki követelményt. A géppel írt végrendeletben leírta, hogy mindenét saját lányára és férjére szeretné hagyni fele-fele arányban, kivéve a közös családi házukat, amelyből nevelt lányának is jelentős tulajdoni hányadot kívánt juttatni. A probléma az volt, hogy a végrendeleten tanúként a két lánya szerepelt, akik mindketten kedvezményezettjei voltak édesanyjuk végakaratának.
Szerencsére hamar kiderült a probléma, amelyet nagyon egyszerűen orvosoltak: az édesanya ismét leírta végakaratát, ezúttal azonban elejétől a végéig sajátkezűleg, és természetesen így a tanúk közreműködésére sem volt szükség. [Jogi fórum]
Végrendelet
Az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályok betartása tehát kulcsfontosságú. Ha nem követjük őket, a végrendelet érvénytelen lesz, és a törvényes öröklési rend fog érvényesülni. Ha biztosak szeretnénk lenni benne, hogy a vagyonunk tényleg ahhoz a személyhez kerüljön halálunk után, akinek szánjuk, érdemes ügyvéd közreműködését igénybe venni.
A Szerzi platform online jogi tanácsadás szolgáltatása végrendelkezés esetén is tökéletes választás. Ha az öröklési jog kategóriát választjuk, az oldal automatikusan a jogi problémánknak legmegfelelőbb ügyvédet keresi meg, és akár már 20 percen belül konzultálhatunk is vele. Mindezt teljesen online, otthonunk kényelméből.
Közvégrendelet
Végrendelet elkészítésében közjegyző közreműködését is kérhetjük. Ebben az esetben közvégrendeletnek nevezzük a végintézkedésünket. A közvégrendelet alakszerűségére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a végrendelkezőnek nincs más dolga, mint megfogalmazni végrendelete tartalmát és elmenni egy közjegyzőhöz, aki közokiratba foglalja és gondoskodik a tárolásáról.
,,Ha teljes biztonságban akarjuk tudni a végrendeletünket, akkor ez a legbiztosabb módja a végrendelkezésnek. Ugyanis ehhez nem férhet hozzá senki, tuti biztos, hogy előkerül egy hagyatéki eljárásban, és a közjegyző előtt tett végrendeletet eredményesen megtámadni szinte csak a mesében lehet.” – írja a das.hu
Éppen ezzel próbált meg visszaélni egy férfi, aki több egyházi személyt jelentős összeggel megkárosított. Módszere az volt, hogy – magát szlovák közjegyzőnek kiadva – e-mailen különböző felekezetek vezetőit megkereste és azt állította, hogy egy elhunyt a végrendeletében a vagyonát az egyházközösségre vagy annak egy képviselőjére hagyta. Hogy minél hihetőbb legyen, állami címeres, fejléces és bélyegzős hamis közjegyzői vagy bírósági okiratokat küldött áldozatainak. Ezt követően különböző pénzösszegek megfizetését követelte az egyházi személyektől az örökség átvételéhez szükséges díjak (például illetékek, fordítási, közjegyzői és egyéb költségek) fedezésére. A férfinak üzletszerűen elkövetett csalásért, közokirat-hamisításért és hamis magánokirat felhasználásáért kell a bíróság előtt felelnie. [Ügyészség]
A közvégrendelettel kapcsolatban még fontos megjegyeznünk, hogy vannak olyan személyek, akik kizárólag közjegyző előtt készíthetnek végrendeletet. Ilyenek a vakok, az írástudatlanok és a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak. [RSM Hungary, Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda]
Szóbeli végrendelet
A fentebb is említett eset tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen súlyos következményekkel jár, ha a szóbeli végrendeletet nem az előírt alaki követelmények betartásával tesszük meg.
A férfi érvénytelen írásbeli végrendeletet tett, amelyben vagyona jelentős részét ,,imádott élettársára” hagyta. Egészségi állapota később megrendült és kórházba került, ahol nyilvánvalóvá vált számára, hogy végintézkedése érvénytelen. Halála előtt nem sokkal a kórházban szóbeli végrendeletet tett két tanú jelenlétében. Az elhunyt gyermekei a bíróságon megtámadták a szóbeli végrendelet érvényességét, hiszen az kizárólag az élettársnak kedvezett volna. Az ügy végül azzal zárult, hogy a bíróság megállapította a szóbeli végrendelet érvénytelenségét. Ennek az volt az oka, hogy ellentmondások merültek fel a tanúk vallomásaiban, illetve azt sem tudták minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy valóban elhangzott volna a végrendelet. A tanúk tehát nem tudták egyértelműen tanúsítani az örökhagyó végakaratát.
Mikor tehetünk szóbeli végrendeletet?
A szóbeli végrendelkezés alapvetően kivételes lehetőség, elsősorban írásban rendezhetjük vagyoni viszonyainkat halálunk esetére. A Polgári Törvénykönyv rendkívül szigorú feltételek mellett engedi, hiszen ilyenkor csak a tanúk állításaira támaszkodhatunk a hagyaték sorsának rendezésekor. Mivel ezek mind szóbeli nyilatkozatok, sok bizonytalanság merülhet fel a pontosságuk kapcsán.
Éppen ezért a törvény úgy fogalmaz, hogy szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki az életét fenyegető olyan helyzetben van, amely nem teszi lehetővé, hogy írásbeli végrendeletet készítsen.
Vagyis két feltételnek kell együttesen fennállnia:
- Az életet fenyegető rendkívüli helyzet.
- Írásbeli végrendelet készítésének lehetősége kizárt.
Ennek a két feltételnek egyidejűleg, vagyis egymás mellett kell valóságosan (objektív módon) fennállnia, vagyis az, hogy a végrendelkező szubjektíve mit gondol, mit hisz, teljesen közömbös a végrendelet érvényessége szempontjából. [Jogász Egylet]
Rendkívüli helyzet
Az örökhagyónak az életét fenyegető rendkívüli helyzetben kell lennie, amely többféleképpen is kialakulhat. Okozhatják külső és belső tényezők egyaránt. Külső okok lehetnek például harci cselekmények, hajótörés, járvány vagy repülőszerencsétlenség. Belső okokból van rendkívüli helyzetben a végrendelkező, ha egészségügyi állapotából eredően élete veszélybe kerül. [das, Jogadó Blog, Dr. Sántha Gergely]
Folyamata
A szóbeli végrendelet érvényessége szigorú feltételekhez van kötve. A végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében el kell mondania, hogy melyik vagyontárgyát kinek juttatja, kitagad-e valakit örökösei sorából, rendel-e hagyományt vagy meghagyást, stb. Nagyon fontos, hogy egyértelműen ki kell jelentenie, hogy amiket elmondott, azok az ő végrendeletének tartalmát képezik. A következő feltételekre mindenképpen figyeljünk oda: [Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda]
-
- A két tanúnak egyidejűleg jelen kell lennie.
- Olyan nyelven kell elmondani, amelyet a tanúk értenek. Ha a végrendelkező jelnyelvet használ, azt olyan tanúk tudják tanúsítani, akik maguk is értenek jelnyelven. [minap.hu]
- Nem lehet tanú a kiskorú, a cselekvőképtelen nagykorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét úgy korlátozták, hogy az a tanúkénti közreműködését kizárja.
- A tanúk, vagy hozzátartozóik részére szóló juttatás érvénytelen. Ez úgy orvosolható, ha még két tanú jelen van a végrendelet előadásánál.
Segít a Szerzi
Egyes felmérések szerint a magyarok nagy részének nincs végrendelete, és még annak is, aki készített gyakran érvénytelen. Az érvénytelen végrendelet nem érvényesülhet, helyette a törvényes öröklési rend szabályai érvényesülnek. Amennyiben ettől eltérően rendeznénk hagyatékunk sorsát, érdemes ügyvéd segítségét kérni, hiszen így biztosan jogszerű lesz a végrendeletünk. A végintézkedéssel és az öröklési jogi kérdésekkel kapcsolatban kereshetjük a Szerzi platformon regisztrált ügyvédeket, akik online jogi tanácsadás keretében akár 20 percen belül rendelkezésére állnak.
