A végrendelet kérdése a legtöbb ember számára kényes téma. Nem szívesen gondolunk arra, hogy egyszer el kell mennünk, és még kevésbé arra, hogy mi lesz azokkal a dolgokkal, amiket magunk után hagyunk. Mégis, a végrendelet megírása nem a halálról szól, hanem az életünkről – arról, hogy hogyan szeretnénk földi javaink sorsát elrendezni. Egy végrendelet nem más, mint felelős döntés arról, hogy amit felépítettünk, az jó helyre kerüljön, hogy ne a bizonytalanság vagy a családi viták határozzák meg az öröklés folyamatát.
Sokan úgy gondolják, hogy végrendeletet csak az ír, akinek nagy vagyona van, vagy aki idős korba lépett. Pedig ez nagy tévedés. Egy autó vagy akár egy értékes családi örökség is ok lehet arra, hogy valaki előre gondolkozzon. Egy jól megírt végrendelet nemcsak biztonságot ad, de lelki nyugalmat is, hiszen tudhatjuk, hogy végrendelkezésünk egyértelmű és nincsenek benne hibák.
A végrendelet minták sokaknak segítenek eligazodni abban, hogyan érdemes elkezdeni ezt a fontos dokumentumot, de sokféle hiba lehet rejtve benne. Egy minta nem helyettesíti a jogi tanácsadást, a jogszabályszerűséget sem garantálja, azonban irányt mutathat arra vonatkozólag, hogy milyen elemeket érdemes feltüntetni benne.
Egy végrendelet tehát nem a vég, hanem egy gondoskodó kezdet – annak biztosítéka, hogy a múltban hozott döntéseink kihatnak a jövőre is, úgy, ahogyan azt mi szerettük volna.
Végintézkedés
Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. A végintézkedési szabadság azt jelenti, hogy az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Végintézkedésnek minősül a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás. Ahhoz, hogy tényleg tudjunk ezen jogunkkal élni szükséges, hogy végintézkedési képességünk legyen, ehhez pedig a cselekvőképességünk, de legalább annak a korlátozott megléte szükséges. [lexikon.uni-nke.hu]
Végrendelet fajtái
Végrendelkezni csak személyesen lehet, azaz én nem végrendelkezhetem a szomszéd néni helyett, nem dönthetem el, hogy melyik kis unoka kapjon vagy inkább ne kapjon a szomszéd vagyonából. Ahhoz, hogy a végrendeletet tényleg annak nevezhessük, szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
A végrendeletnek, mint a végintézkedés egyik formájának, 3 fajtája van:
Közvégrendelet
Ezt közjegyző előtt bárki teheti. Csak ilyen végrendeletet tehet például, aki vak, írástudatlan, cselekvőképes kiskorú, vagy cselekvőképességében vagyoni nyilatkozataiban részlegesen korlátozott nagykorú. Nem lehet olyan közjegyző előtt végrendelkezni, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja, gondnoka.
Miután a közjegyző közokiratba foglalta a végrendeletet, felvezeti azt a nyilvántartásba és letétbe veszi, megőrzi azt. Ezek nagy biztonságban vannak, senki nem férhet hozzá, nem fog eltűnni, elkallódni, és ezzel egyidejűleg minimalizálja a hibalehetőségeket, amely abból látszódik, hogy a közjegyző előtt tett végrendeletek eredményes megtámadására nagyon kevés példa van. [legitimo.hu]
A közvégrendeletet el kell különíteni a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendeletekről, mert azok magánvégrendeletek, csak éppen közjegyzői letétbe vannak helyezve.
Írásbeli magánvégrendelet
Ezt (az előbb említett kivételeket kivéve) bárki tehet, kettő változata van:
- holográf, melyet a végrendelkező saját kezűleg írt, majd aláírt
- allográf, melyet más írt, de a végrendelkező aláírta.
Mindkettőre vonatkozik, hogy csak olyan nyelven tehető, amelyen a végrendelkező olvasni – holográf végrendelet esetén pedig írni is – tud. Ez bármilyen élő vagy holt nyelv lehet. Kifejezetten ki kell tűnnie annak, hogy az okirat végrendelet és keltezéssel kell ellátni. Abban az esetben, ha több, különálló lapból áll, akkor azokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, ha allográf a végrendelet, akkor minden lapot a végrendelkezőnek és tanúknak is alá kell írni. [Kúria Pfv.21.495/2015/3.] [horvathdiana.hu]
A tanúkra vonatkozó szabályokkal korábbi cikkünkből megismerkedhet.
Szóbeli végrendelet
A szóbeli végrendelet egy kivételes fajta, ugyanis szűk körben tehető csak. Az tehet ilyet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. [17kerugyved.hu]
Közös végrendelet
Főszabály szerint, ha két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalja végrendelkezését, az érvénytelen. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azonban szűk körben mégis lehetővé teszi ezt a házastársak számára.
Mit tartalmazzon?
A végrendelet lehet több oldalnyi, de akár egy oldalra is ráférhet a rendelkezésünk. A következőkben a lehetséges tartalmi elemekkel ismerkedhet meg.
Örökösnevezés
Az örökösnevezés a végrendelet egy kulcsfontosságú része, hiszen itt nevezi meg az örökhagyó, akiket vagyoni juttatásban szeretnénk részesíteni a halálunk esetén. Ez lehet egy vagy több örökös, akik lehetnek családtagok, ismerősök, alapítványok, civil szervezetek vagy egyházak. Így tehát örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.
Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse (vagy azzá válhat) más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal, indoklás nélkül kizárhatja a törvényes öröklésből. [Ptk. 7:29.§]
Mégsem is kell?
A tényállás szerint az örökhagyó és házastársa 1980. július 3-án egy közös okiratot készítettek, amelyet végrendeletnek neveztek. Ebben az okiratban úgy rendelkeztek, hogy a korábban elhunyt lányuk gyermekét – tehát saját unokájukat – minden örökségből kizárják. A törvényes örökös ebben az esetben a fiú és a kizárt unoka lett volna, a túlélő házastársat pedig özvegyi haszonélvezeti jog illette volna meg. A hagyatéki eljárás során a közjegyző – figyelmen kívül hagyva ezt az okiratot, mivel nem találta azt végrendeletnek – a fiú és az unoka, mint törvényes örökösök között osztotta szét a vagyont. A bíróság a jogorvoslati eljárás során azonban megváltoztatta ezt a döntést. Az okiratot végrendeletnek tekintette, és a hagyatékot a fiú javára adta át a házastárs haszonélvezeti jogával terhelten.
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a végrendelet érvényes akkor is, ha örökösnevezést egyáltalán nem tartalmaz, hanem csak a törvényes örökös kizárásáról, kitagadásáról határoz az örökhagyó, illetve hagyományrendelést vagy egyéb intézkedést tesz. Továbbá megállapította azt is, hogy a csupán ilyen rendelkezést tartalmazó végrendelet – amennyiben az a megkívánt alaki követelményeknek és jogszabályi előírásoknak megfelel – tartalmát tekintve érvényesnek tekintendő.
Ezeket a Ptk. 7:12. §-ban foglaltak alátámasztják, mivel az annyit említ, hogy az okirat végrendeleti jellegének megállapításához kettő feltételre van szükség:
- az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon és
- külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
Tehát ha ezek a feltételek fennállnak, az örökösnevezés hiányával ugyanúgy végrendeletnek minősül. [mabie.hu]
Örökrész meghatározása
Az örökrész a hagyatéknak az a része, amelyet valaki örökségként kapott. Amennyiben az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek.
Helyettes örökös, utóörökös
Az örökhagyó előre gondoskodhat arról a helyzetről, ha az az örökös, akit megnevezett, valami okból nem tud majd örökölni. Ilyenkor az örökhagyó megnevezhet egy másik személyt, aki helyette örököl majd – ezt hívjuk helyettes örökösnek.
Ha a kijelölt örökös egyben az örökhagyó törvényes örököse (például gyermeke), akkor az ilyen örökös kiesése esetén a helyettes örökös automatikusan a kieső örökös leszármazója lesz. Ez akkor érvényes, ha a leszármazó – például gyermek vagy unoka – a jogszabályok alapján örökölne a kiesett személy helyett (tehát az öröklési rendben ő következik).
Utóöröklésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó úgy rendelkezik végrendeletében, hogy először egy bizonyos személy (az előörökös) örökli meg a hagyatéka egészét vagy egy részét, de csak egy meghatározott ideig vagy valamilyen esemény bekövetkeztéig. Amikor ez az időpont vagy esemény (például az előörökös halála) bekövetkezik, az előörököst felváltja egy másik személy, akit az örökhagyó utóörökösnek nevezett meg, és ettől kezdve ő örököl.
Magyarországon ez főszabály szerint érvénytelen, azonban vannak kivételek. Abban az esetben, ha a hagyaték megnyílásakor az örökös nem rendelkezik végrendelkezési képességgel és meghal, az örökhagyó erre az esetre érvényesen megjelölheti, hogy ki örököljön a leszármazója helyett. Az utóörökös csak akkor lép az örökös helyébe, ha a végrendelet ezt kifejezetten tartalmazza, és jogszabályi feltételek is teljesülnek. Ez eltér a helyettes örököstől, aki csak akkor örököl, ha az elsőnek megnevezett örökös valamilyen okból kiesik az öröklésből.
Hagyományrendelés
A hagyomány és a hagyományrendelés azt jelenti, hogy az örökhagyó végrendeletében egyes vagyontárgyakat közvetlenül meghatározott személy részére rendel vagy bizonyos vagyoni szolgáltatás teljesítését rendel az ilyen személy (a hagyományos) számára.
Hagyomány akkor jön létre, ha az örökhagyó valamely konkrét vagyontárgyat (például egy festményt) egyszerűen egy meghatározott személynek juttat, függetlenül attól, hogy az adott személy egyébként örökös-e. Ezt dologi hagyománynak nevezzük, és ilyenkor a hagyományos a vagyontárgyat közvetlenül megszerzi a hagyatéki eljárás során.
Kötelmi hagyományról beszélünk, ha az örökhagyó nem közvetlenül juttat vagyontárgyat a hagyományosnak, hanem az örököst kötelezi arra, hogy valamilyen vagyoni juttatást (például pénzt, eszközt) teljesítsen a hagyományosnak. Ilyenkor a hagyományos az örökössel szemben követelheti a szolgáltatást.
Utóhagyomány rendelése
Az utóhagyomány azt jelenti, hogy a hagyományban meghatározott vagyontárgy vagy vagyoni jog először egy személyhez kerül, de a végrendelet alapján később, valamely esemény bekövetkeztekor vagy egy időpont után, másik személyhez kerül tovább. Ez egyfajta “kettős öröklés” a hagyaték egy adott részén, tehát először az előhagyományos élvezheti a vagyontárgyat vagy jogot, majd később automatikusan az utóhagyományos lesz a jogosult. Például az örökhagyó úgy rendelkezik, hogy a lakását a testvérének adja élete végéig, majd az ingatlan a gyermekéhez kerül.
Az utóhagyomány jogilag biztonságot ad, hiszen előre meghatározza, ki fogja a későbbiekben megkapni a vagyontárgyat, elkerülve ezzel a bizonytalanságot és a családi vitákat. Fontos, hogy csak akkor érvényes, ha a végrendeletben pontosan meg van határozva, hogy melyik esemény vagy időpont után válik esedékessé a váltás. Ez lehet például egy személy halála, egy gyermek nagykorúvá válása vagy bármilyen más esemény.
Az utóhagyomány tehát arra való, hogy az örökhagyó ne csak azonnali, hanem jövőre vonatkozó kívánságait is biztosan érvényesíthesse a végrendeletével, miközben kifejezetten megszabhatja azt, hogy kinél lesz a vagyontárgy először, majd kihez kerüljön később. [dezsenyi.hu]
Meghagyás
A meghagyás olyan végrendeleti rendelkezés, amelyben az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt (pl. örököst vagy hagyományost) egy harmadik személy javára teljesítendő konkrét kötelezettséggel terheli meg. Tipikusan ilyen lehet például az a rendelkezés, amikor az örökhagyó azt kéri, hogy a temetésével kapcsolatban milyen síremléket állítsanak. Fontos, hogy a meghagyás nem csak a hagyaték tényleges örökösét, hanem a hagyományost is érintheti. A meghagyással az örökhagyó gondoskodhat róla, hogy speciális kívánsága vagy akarata is érvényesüljön a halála után. [kocsisszabougyved.hu]
A Szerzi az élet minden szakaszában!
A Szerzi az élet minden szakaszában gondoskodik az Ön és szerettei biztonságáról. Ne hagyja, hogy a véletlen vagy a bizonytalanság irányítsa családja jövőjét!
Amennyiben otthonról, percek alatt szeretné elkészíteni végrendeletét, válassza a Szerzi szerződésgenerátor szolgáltatását.
Ha azt szeretné, hogy a Szerzire regisztrált ügyvédek egyike online jogi tanácsadás formájában segítse Önt a tisztánlátás érdekében, ne habozzon felkeresni őket!
Nyugodt lehet afelől, hogy döntései valóban érvényesülnek – a Szerzivel egyszerű és személyre szabott megoldást kap.
