A végrendelet létrehozása lehetőséget ad az egyénnek arra, hogy rendezetten és átlátható módon szabályozza öröksége sorsát, elkerülve ezzel a jogi vitákat és a családi konfliktusokat. Ahhoz azonban, hogy a végrendelet érvényes legyen szükség van arra, hogy az valóban tükrözze az örökhagyó akaratát. Fontos betartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezzel elkerülve a gyakori hibákat. A hagyatékot átadó végzés nem érinthetetlen. Érdemes utánajárni az öröklési lehetőségnek, hogy tisztában legyünk mi és mennyi illet minket, ehhez nyújt érdemi támpontot az alábbi cikk.
Öröklési illeték végrendelet kapcsán
Az örökléssel kapcsolatos kérdés: egy nem egyenesági rokon a hivatalos végrendeletben úgy rendelkezett, hogy az ingatlanának X részét A-ra, X részét B-re, Y részét pedig a C-re hagyja. Jelen történetben A és B között apa és fia kapcsolat áll fenn. Felmerült, hogy amennyiben B lemondana az ő örökrészéről A javára, úgy keletkezne-e ebből illetékfizetési kötelezettség?
Továbbá felmerült az a kérdés is, hogy mi történne akkor, ha úgy döntene A, hogy megvásárolja B-től az ő részét, akkor kizárólag a 4%-os vagyonszerzési illetéket kellene megfizetnie, vagy ebben az esetben is az öröklési illeték, azaz 9% az irányadó? Az is felmerült, hogy B esetleg ajándékozással ruházná A-ra az ő részét. Ezzel a megoldással a cél az illetékfizetési kötelezettség minimalizálása lenne.
A legoptimálisabb megoldás jelen eseteben az, ha mindenki elfogadja az örökségét, és kifizetik az erre vonatkozó 9%-os öröklési illetéket. Ezt követően B odaajándékozná A-nak a tulajdoni hányadát, mivel az a közöttük fennálló egyenesági rokoni kapcsolat miatt illetékmentes lenne. [reddit.com]
Végintézkedési lehetőségek
Sokak által köztudott, hogy vagyoni javainkat halálunk esetén a számunkra közelállók részére végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet juttatni. Kiemelendő, hogy amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés alatt értendő:
- a végrendelet,
- közvégrendelet
- írásbeli magánvégrendelet
- szóbeli végrendelet
- az öröklési szerződés és
- a halál esetére szóló ajándékozás.
A végintézkedés egyik jelentős ismérve, hogy vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Vagyonról szóló rendelkezésnek kell tekinteni ugyanakkor azt a halál esetére szóló jognyilatkozatot is, amely csak gondok vagy gyám kizárást vagy örökös kitagadást tartalmaz. Illetve azt is vagyonról szóló rendelkezésnek kell tekinteni, amely az örökös részére anyagi juttatást valamely nem vagyoni kötelezettség teljesítésétől tesz függővé. A következőkben a végrendelet készítés fontos kritériumairól is szó esik, amelyek nélkül nem lenne képes érvényesen megállni a helyét az egyoldalú jognyilatkozat.
Végrendelet
A végrendelet alapvetően az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. A rendelkezésnek az örökhagyótól kell származnia. Ez nem azt jelenti, hogy nem vehetünk igénybe közjegyzői vagy ügyvédi segítséget, hanem azt, hogy az akaratunkat senki nem helyettesítheti. Saját magunk tekintetében csak mi magunk tehetünk végrendelkezést. Végrendelkezni közvégrendelettel, írásbeli magánvégrendelettel, illetve szóbeli végrendelettel lehetséges.
Fontos, hogy ezeknek az érvényes létrejöttéhez meghatározott követelmények teljesülése szükséges. Például az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga sajátkezűleg is megírhatja, ellenben a gépírás még akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. A gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelennek minősül. Az idegen nyelven írt végrendelet érvényes lehet, amennyiben az örökhagyó az adott nyelven ért.
Saját kezű az a végrendelet, amelyet az elejétől a végéig az örökhagyó maga írja és aláírja.
Ezzel ellentétben a más által írt végrendelet érvényességéhez az szükséges, hogy azt:
- két tanú együttes jelenlétében aláírja a végrendeletet a végrendelkező, vagy
- ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében, a magáénak ismerje el, valamint a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.
Egyebekben a végrendelethez szükséges még hogy az örökhagyó a végintézkedéskor megfelelő belátási képességgel bírjon. Amennyiben a belátási képesség valamilyen hibában szenved annak fontos következményei lehetnek az öröklés kapcsán. A végrendelet érvénytelenségéhez is vezethet a belátási képesség akár csak időszakos hiánya, amennyiben a végrendelet készítésének időpontja erre az idő intervallumra esik.
Írásbeli végrendelet
Az írásbeli végrendelet tekintetében kiemelendő a formai és a tartalmi feltételek együttes megléte, mivel ezek teszik érvényessé az örökhagyó rendelkezését. Érdemes tudni, hogy vannak feltételek, amelyek hiánya akár egészében érvénytelenné is tehetik a végrendeletet. Vannak ellenben olyanok, amelyek csupán részbeni érvénytelenséget eredményeznek.
Formai (másnéven alaki) szempontból érvényes a sajátkezűleg írt végrendelet, ha
- olyan nyelven írták, amelyen a végrendelkező ért (tehát pl.: idegen nyelv alkalmazható, de gyorsírás nem),
- készítésének ideje az okiratból kitűnik (feltétel nélkül tartalmaznia kell),
- a sajátkezűleg írt végrendelet esetén a végrendelkező az elejétől a végéig maga írja, továbbá aláírásával ellátja,
- a több különálló lapból álló, sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el (minden oldalt külön kell sorszámozni és kézjegyünkkel ellátni).
Tartalmi szempontból az írásbeli végrendeletnek tartalmaznia kell például beazonosítható módon a végrendelkezőt és annak vagyoni rendelkezését. Nem lehet az örökhagyó rendelkezése nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, érthetetlen vagy lehetetlen. Feltételezhetően a jóerkölcs határait súrolja az a végrendelet, amelyben egy idős férfi, teljes ingó és ingatlan vagyonát a szeretőjére hagyná, felesége és két gyermeke helyett.
Az örökös nevezés egy olyan eleme a végrendeletnek, amely nem feltétlen kötelező, azonban a vagyoni rendelkezés csak azzal együtt értelmezhető. Érdemes tehát megnevezni a végrendeletben örökös személyét.
Nem elfelejtendő, hogy amennyiben a végrendelet nem fedi le a hagyaték egészét, a fennmaradó részben a törvényes öröklési rend fogja meghatározni az öröklést. Ezen oknál fogva érdemes tehát áttekinteni és feltérképezni pontosan milyen vagyoni elemeket tartalmazhat a hagyaték.
Végrendelet legfontosabb tudnivalói röviden
Örökhagyó személye:
A legfontosabb szabály alapvetően az, hogy megállapíthatónak kell lennie, annak, hogy a végrendelet az örökhagyótól származik. Az örökhagyó végrendeletének minden esetben, halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia.
Különbség van a sajátkezűleg írt és más által írt (pl.: géppel írott, szomszéd által írt) végrendeletek érvényességi kritériumai között. Az egészében sajátkezűleg írt végrendelethez nincs szükség tanúkra, de a más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenléte szükséges az aláíráskor.
Aláírás és azonosíthatóság: Használja teljes nevét a viták elkerülése érdekében. Szükséges, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a végrendelkező. Amennyiben nem tartalmazza az örökhagyó nevét a végrendelet az csak akkor probléma, ha személye beazonosíthatatlan. Továbbá írja alá a végrendeletet a legvégén és lássa el kézjegyével az oldalakat.
Közvégrendelet: A közvégrendeletet közjegyző előtt kell megtenni. Kötelező a közvégrendeleti forma a következő személyek esetében: vak, írástudatlan, vagy írásra képtelen személy. Kiskorúak és részlegesen cselekvőképes személyek, a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is közvégrendeletet tehetnek.
Tanúk szerepe: Tanú lehet, aki ismeri az örökhagyót és képes a személyazonosság tanúsítására. Elég csak a végrendelkező személyiségét tanúsítani, a végrendelet tartalmát nem kell ismernie. Nem lehet tanú kiskorú, cselekvőképtelen személy, valamint olyan személy, aki gondnokság alatt áll. Az írástudatlanság tanúzást kizáró oknak minősül.
Tanú öröklése: Ha egy tanú örökölne a végrendelet alapján akkor azt az örökhagyónak sajátkezűleg kell írnia és aláírnia. Ellenkező esetben a végrendelet ezen része érvénytelen lesz. Ezek a rendelkezések alapvetően veszélyeztetik a végrendeletet, ezért érdemes teljes mértékben kerülni az olyan tanúk használatát akik valamilyen formában részesednek az örökségből.
Elveszett végrendelet: Ha a végrendelet elveszik, meg kell vizsgálni, hogy az az örökhagyó akaratával egyezően semmisült-e meg. Amennyiben úgy veszett el, hogy az soha nem kerül elő, akkor a törvényes öröklési rend érvényesül. Ennek elkerülése érdekében érdemes megfontolni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) való bejegyzés lehetőségét. Az okiratba foglalt és a letétbe helyezett végintézkedések adatainak központi, elektronikus nyilvántartása lehetővé teszi, hogy a közjegyzők a hagyatéki eljárás lefolytatása során hivatalból kötelezően megkeressék a regisztrált nyilatkozatot.
Hamisított végrendelet:
Írásszakértő segítségével lehet megállapítani az aláírás valódiságát. Ha bizonyítható a hamisítás, a végrendelet érvénytelen lesz. Hamisítás esetén büntetőeljárás is indulhat okirat hamisítással összefüggésben.
Több végrendelet esete: Az újabb végrendelet felülírja a korábbit, kivéve, ha a régi végrendelet nem ellentétes rendelkezései érvényben maradnak.
Részleges végrendelet: Nem szükséges, hogy a végrendelet a teljes egész hagyatékot lefedje. Azon vagyonrészre, amelyről nem rendelkezik a végrendelet, a törvényes öröklés szabályai vonatkoznak.
Az írásbeli végrendelet érvényessége
Az írásbeli végrendelet akkor érvényes, ha megfelel a törvényi előírásoknak, és ha az örökhagyó cselekvőképes volt a végrendelet elkészítésekor. A végrendelet érvénytelensége esetén a törvényes öröklés szabályai lépnek érvénybe, ami eltérhet az örökhagyó akaratától.
Végrendelet készítés 7 legfontosabb szabálya
Ha az örökhagyó után végrendelet marad hátra, úgy az öröklés rendjét az határozza meg. Amennyiben a végrendeletben határozottak nem fedik a teljes hagyatékot, úgy a fennmaradó részben a törvényes öröklési rend lesz a meghatározó.
A következő 7 szabály a legegyszerűbb végrendelet elkészítéshez ad iránymutatást:
- Írja sajátkezűleg az elejétől a végéig.
- Tartalmazza a végrendelkező nevét, személyének megnevezését.
- Halála esetére szóló vagyonára vonatkozó rendelkezést tegyen.
- Az örököst nevezze meg beazonosíthatóan.
- Fogalmazzon érthetően és tisztán.
- Több oldalas végrendelet esetén számozza meg az oldalakat és lássa el kézjegyével.
- Írja alá a végrendeletet és lássa el dátummal, hogy kitűnjön a készítésének ideje.
Az említett szabályok tehát a legalapvetőbb végrendeletnek a szabályait foglalja magába. Ezzel általában a legegyszerűbb vagyoni rendelkezések valósíthatóak meg. Érdemes tudni, hogy ezeken a lehetőségeken felül sok kiegészítő részletre vannak szabályok, mint például a kieső örökös esetén utóörökös nevezés, örökös kitagadása, hagyomány rendelése stb.
Az írásbeli végrendelet buktatói
- Forma és Tartalom: Az egyik leggyakoribb buktató a formai és tartalmi követelmények elmulasztása. Ha a végrendelet nem felel meg a törvényi előírásoknak, az érvénytelen lehet. Gyakori hiba például, hogy az örökhagyó elfelejti aláírni a végrendeletet, vagy nem biztosítja a tanúk jelenlétét.
- Tanúk hiánya vagy nem megfelelő tanúk: Ha a végrendeletet nem saját kezűleg írták, és a tanúk nem voltak jelen az aláíráskor, vagy érdekeltek a végrendeletben, az is érvénytelenné teheti a dokumentumot.
- Kötelesrész figyelmen kívül hagyása: A kötelesrész figyelmen kívül hagyása komoly jogi problémákat okozhat. Ha az örökhagyó nem gondoskodik a törvény által előírt minimum juttatásról a közeli hozzátartozóknak, a végrendelet megtámadható, és az örökhagyó akarata részben megdőlhet. Az erre való hivatkozás a hagyatéki eljárás lefolytatásakor szükséges.
- Tisztázatlan vagy helytelen fogalmazás: A végrendeletben szereplő kifejezéseknek világosnak és egyértelműnek kell lenniük. Ha a végrendeletben homályos vagy félreérthető megfogalmazások találhatók, az örökösök között vita alakulhat ki, amely hosszadalmas és költséges pereskedéshez vezethet.
- Elavult végrendelet: Az élethelyzetek változnak, és ezzel együtt a végrendelet tartalma is elavulhat. Az örökhagyó elfelejtheti a 15 évvel korábban készített végrendeletét frissíteni az évek alatt bekövetkezett változásoknak megfelelően például: újabb gyermekek születése, válás vagy vagyon gyarapodása esetén. Egy elavult végrendelet nem tükrözi a valós szándékot, és újabb jogi bonyodalmakat okozhat. De egy végrendelet minta használata is vezethet hasonló nehézségekhez. Ezeket mindig érdemes fenntartással kezelni.
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződés egy kétoldalú megállapodás az örökhagyó és egy másik személy között, amelyben az örökhagyó vállalja, hogy vagyonának egy részét vagy egészét a másik félre hagyja. Ez a jogi eszköz különbözik a végrendelettől, mivel itt szerződéses kötelezettségről van szó, amely mindkét félre kötelező erejű.
Az öröklési szerződés jellemzői:
- Kötelezettségek két oldalon: Az öröklési szerződés nem egyoldalú rendelkezés, hanem egy kötelező erejű szerződés, amely mind az örökhagyót, mind a kedvezményezettet köti. Meghatározott szolgáltatás esetében, szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás jár pl.: ingatlan átruházása. Ennek a tényét egyébként az ingatlan nyilvántartásba kell felvezetni.
- Szolgáltatás ellenszolgáltatásért: Az öröklési szerződés gyakran feltételez valamilyen szolgáltatást a kedvezményezett részéről, például gondozást vagy anyagi támogatást (tartás vagy életjáradék). Az ellenszolgáltatás jellege és mértéke a szerződésben rögzített.
- Formai követelmények: Az öröklési szerződésnek írásban kell készülnie. Enélkül a szerződés nem érvényes. Ha ingatlan tulajdonjogának átruházás a tárgya a szerződésnek érdemes egyből ügyvédhez fordulni, aki segít a földhivatali eljárás lebonyolításában, főleg mivel kötelező az igénybevétele.
- Megszüntetés: Az öröklési szerződés csak a felek közös megegyezésével módosítható vagy szüntethető meg. A szerződés az örökhagyó haláláig köti a feleket.
- Korlát: A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Végrendelet hagyatéki eljárásban
A végrendelet a hagyatéki eljárás során kerül végrehajtásra. A halál után a végrendeletet be kell mutatni a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyzőnek, aki megvizsgálja annak érvényességét, majd döntést hoz a végrendelet szerinti vagyonelosztásról. Amennyiben a végrendelet érvényes, a közjegyző ennek megfelelően osztja fel az örökséget.
A Végrendeletek Országos Nyilvántartásába vett végrendeletet a közjegyző okiratba foglalja és a letétbe helyezi. A végintézkedések adatainak központi, elektronikus nyilvántartása lehetővé teszi, hogy a közjegyzők a hagyatéki eljárás lefolytatása során hivatalból kötelezően megkeressék a regisztrált nyilatkozatot.
Fontos, hogy a végrendeletben foglaltak pontosan tükrözzék az örökhagyó szándékát, mert bármilyen kétértelműség, hibás megfogalmazás vagy hiányosság jogi vitákat, hosszadalmas bírósági eljárásokat eredményezhet.
Hagyatéki tárgyalás megindítása
Gyakran felmerül a kérdés az örökhagyó elhalálozását követően, hogy miért húzódik el a hagyatéki tárgyalás megtartása. Bizonyos esetekben hetek, hónapok, illetve előfordult már, hogy évek is elteltek. A következő eseteben is felmerült a halál bekövetkezte utáni hagyatéki tárgyalás elhúzódása. Vizsgáljuk meg, mi hogyan és miért történt.
Május végén elhunyt az örökhagyó édesapa, ezt a tényét az örökhagyó gyermekével az örökhagyó élettársa közölte. Az örökhagyó és élettársa az ország másik végén élt. Az édesapát június elején temették el, de két hónap elteltével a hozzátartozó még semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a hagyatéki tárgyalás kapcsán. Az egyetlen hivatalos irat egy, az élettárstól származó befényképezett halotti anyakönyvi kivonat volt. [reddit.com]
Az élettárs azt állította, hogy halotti bizonyítványt nem kapott, ami valószínűleg nem felel meg a valóságnak. Azt is mondta, hogy az elhunyt náluk volt bejelentve, azonban a temetés helyszínének jegyzőjétől kiderült, hogy Kelet-magyarországi település volt az utolsó hivatalos lakcíme. A helyi önkormányzatnál és jegyzőnél egy hete nem reagáltak az e-mailes megkeresésekre. Az élettárs ezen felül azt állította, hogy az édesapja ügyvédnél járt végrendelkezni, de ezt a hozzátartozó nem tudta megerősíteni.
Mivel hosszabb ideje nem tartotta a kapcsolatot az édesapa és a fia, ezért nincs információja az örökség részét képező vagyontárgyakról. Ráadásul az összes dokumentum az élettársnál van, aki nem tűnik megbízhatónak. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy mit lenne érdemes tenni esetleg fogadjon ügyvédet a leszármazó a további lépésekhez vagy keresse fel a közjegyzőt aki az eljárásról konkrét információval szolgálhat?
Érdemes tudni, hogy az elhunyt örökhagyó tekintetében az utolsó lakhelye szerinti település jegyzője készíti el a hagyatéki leltárt. A település alapján az illetékességi területéhez tartozó közjegyző fogja meghozni a hagyatéki végzést, amihez az elhunyt gyerekeit idézni fogja akkor is, ha az örökhagyó esetleg kizárta őket az örökségből.
Ahhoz, hogy megkeressük pontosan melyik közjegyzői iroda fog eljárni a hagyatéki ügyben a közjegyzőkeresőt kell igénybe vennünk. Egy adott illetékességi területen belül több közjegyzői iroda is van, mindazonáltal az ügyek elosztása az elhalálozás hónapja szerint fog eloszlani közöttük. Írjuk be a meghatározott települést a linkelt közjegyzőkeresőbe majd megadva az elhalálozás dátumát a rendszer megadja az illetékes irodát, amely intézkedni fog az ügyben.
Végrendelet megtámadása
A végrendelet megtámadása akkor lehetséges, amikor a törvényes örökrészben sérelmet szenved a leszármazó vagy az aki egyébként örökölne. A megtámadás nem csak a végrendelet esetén opció, hanem a többi végintézkedési forma esetén is felmerülhet (lásd lentebb). A hagyatékot átadó végzés ugyanis nem érinthetetlen, ennek eszköze a végrendelet megtámadása.
Amennyiben valaki nem ért egyet egy végrendelet tartalmával több különböző lehetősége is van. Először is, fontos megvizsgálni a végrendelet érvényességét. A nyilatkozat tartalmazhat formai hibákat, amely a végrendelet érvénytelenségét eredményezheti.
Esetleg az örökhagyó végrendelkezési képességét is megkérdőjelezhetjük (például: kényszer, esetleg a belátási képessége vagy cselekvőképesség hiánya). Ilyen vagy ehhez hasonló esetekben indokolt lehet a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem benyújtása a bírósághoz.
Megtámadásra vonatkozó szabályok a következőek szerint foglalható össze:
- Megtámadó nyilatkozat: A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát egy megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani, amelyben az érvénytelenség vagy hatálytalanság okát meg kell jelölni.
- Megtámadás alapja: A végrendelet megtámadható tartalmában és formájában. Például egy hosszabb, több oldalas végrendelet esetén a sorszámozás hiánya érvénytelenséget okozhat, mivel a sorszámozás egy alaki érvényességi feltétel.
- Megtámadásra jogosultak: Csak azok tehetnek megtámadó nyilatkozatot, aki örökölne vagy teher alól mentesülne a végrendelet érvénytelensége esetén.
- Megtámadási jog érvényesítése: Az idő múlása a megtámadás kapcsán jelentős tényezőnek számít. A megtámadás joga ugyanis öt év alatt elévül, ezt az időt az öröklés megnyílásától kell számítani. Illetve, ha az örökhagyó halála után a jogosult lemondott a megtámadás jogáról akkor sem lehet érvényesíteni az öröklési igényt.
Szerzi megoldja
A végrendelet készítése komoly jogi feladat, amely alapvetően befolyásolja az örökhagyó vagyonának sorsát. Az érvényességhez elengedhetetlen a formai és tartalmi követelmények szigorú betartása. A végrendelet elkészítésekor és a hagyatéki eljárás során elkövetett hibák elkerülése érdekében javasolt jogi szakértő bevonása, aki segít a megfelelő formai és tartalmi követelmények betartásában. Ezzel biztosítható az, hogy az örökhagyó szándékai teljes mértékben érvényre jussanak, és az örökösök között esetlegesen felmerülő viták elkerülhetők legyenek.
Érdemes igénybe venni a Szerzi végrendelet generátorát, ami az összes fent említett tényezőre figyel helyettünk. Nincs más teendőnk, mint megválaszolni a kérdéseket, és a rendszer elkészíti számunkra a teljes, célnak megfelelő dokumentumot, amely biztosítja akaratunk teljesülését.
Amennyiben további segítségre volna szüksége akár az örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban esetleg bármely más jogi témában, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében.
