Vagyonmegosztás válás esetén- vagyonjogi per

Vagyonjogi modellek

1. Közszerzeményi rendszer: a felek önálló vagyonszerzők, életközösség megszűnése esetén lehet kérni a megosztást, amely esetében a vagyonszaporulat 1/2 arányban illeti meg a feleket.
   Szerzemény – (Külön vagyon + Különadósság) = Vagyonszaporulat
2. Vagyonelkülönítési rendszer: a felek az életközösség időtartamának egészére megtartják a vagyonjogi önállóságukat. Ezt a köznyelvben a “külön kasszán élnek” mondással illetik.
3. Vegyes rendszer: a felek e tekintetben vagyonegységeket teremtenek, amelyek elkülönülnek egymástól, ezek:

• a feleség különvagyona
• a férj külön vagyona
• és a közös vagyon. [6,7,8,9]

Közös vagyon

A vagyonközösséget alapvetően aktívák és passzívák egyaránt alkotják, tehát a „bevétel” gyarapítja és az adósságok/költségek terhelik. A közös vagyon és külön vagyon közötti különbségtétel és hovatartozás megítélése azonban még a jogban jártas személyek számára is sokszor nehéz kérdésnek minősül. Érdemes tehát néhány példát megnézni annak érdekében, hogy az elkülönítés alapvető logikáját érzékelni lehessen. [10,11,12]
A közös vagyon tehát a házasságkötést követően befolyt jövedelem, munkabér, kereset, díj vagy szerencsejáték nyeremény.
A visszterhes (ellenérték fejében) jogügylettel vásárolt vagyontárgyak (így személygépjármű, mosógép, televízió stb.) szintén közös vagyontételnek minősülnek. Mindez igaz az ingatlanra is, amennyiben közös vagyonból vásárolták azt. Ez még abban az esetben is fennáll, ha az ingatlan-nyilvántartásba nem is került mindkét fél bejegyzésre.
Közös vagyoni elemként tekintünk a különvagyon helyébe lépő, szokásos berendezési, felszerelési tárgyakra 5 évi együttélés után (pl.: az autó felnije külön vagyon tárgya, de később eladják, annak árából pedig új felniket vesznek a gépjárműre, akkor az 5 év után közös vagyonnak minősül).
A közös vagyon helyébe lépett értékre pedig a legérthetőbb példa a totálkáros autó biztosítási összege.
Teherként lehet megnevezni az adósságokat is, amelyek az életközösség ideje alatt merültek fel.

Különvagyon

Ebben az esetben arról van szó, hogy ki, milyen vagyoni elemeket „hozott” a házasságba, tehát itt a házasságkötés pillanata előtti állapotról beszélhetünk.
Az öröklés tárgya különvagyonnak fog minősülni, illetve az ajándék főszabály szerint szintén ide tartozik. A kivételt a nászajándék és a menyasszonytáncból befolyó összeg, továbbá az az esetkör jelenti, amikor az ajándékot  bizonyíthatóan mindkét félnek, a házasoknak szánták. [13,14,15]
Ide tartozik a sérelemdíj összege is, hiszen ez a személyiségi jog megsértésének szankciója, amely az egyén egyedülálló jogosultsága.
Különvagyonnak minősülnek a személyes használatú dologok, szokásos mértékű korláttal pl.: pipere dolgok. Tehát a luxustárgyak, egy sok karátos aranykarkötő vagy óra nem tartozik ide, mivel az előírt mértéket meghaladja, így azt a közös vagyonhoz soroljuk.
Szintén ide vehetőek azok az adósságok, amelyekért a másik házastárs, nyilvánvalóan nem felelhet, valamint a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkkal kapcsolatos terhek. [16,17,18,19]

Vagyonközösség megszűnése

Megszűnik a házastársi vagyonközösség a következő esetekben:

• az életközösség megszűnik;
• a bíróság a szerződést megszünteti;
• a felek közösen megszüntetik;
• az egyik fél felmondja azt. [20,21,22]

Közös vagyon megosztása

• Szerződéssel vagy megállapodással lehetséges a házasság és életközösség megszüntetésére vonatkozó vagyonmegosztás, amelynek feltétele a megfelelő alakiság. E tekintetben az ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirat vagy a közokirati forma kerülhet szóba. [23,24,25]
• Bírósági úton történő vagyonmegosztás alatt a pereskedést kell érteni. Hivatalos megnevezése a házassági vagyonjogi per. Fontos tudni, hogy a köztudattól eltérően a házassági bontópertől elkülönül, önálló peres eljárásnak minősül. Lényeges, hogy elsősorban a teljeskörű vagyonrendezést szabályozza a Ptk., ami azt jelenti, hogy valamennyi vagyonjogi igényt, valamennyi vagyonelemre kiterjedően, egységesen el kell bírálni. [26,27]