Büntetőjog
A büntetőjog tág értelemben azon jogszabályok összességét jelenti, amelyek meghatározzák, hogy mely magatartások minősülnek bűncselekménynek, milyen feltételek mellett vonható valaki büntetőjogi felelősségre, valamint, hogy a bűncselekmények milyen jogkövetkezményekkel – vagyis szankciókkal – járnak. Emellett azt is szabályozza, hogy az elkövetett bűncselekmények elbírálása mely állami szervek hatáskörébe tartozik, milyen eljárási rend szerint történik, továbbá, hogy a törvényesen kiszabott büntetések vagy intézkedések végrehajtását mely állami szervek milyen módon valósítják meg. [mersz.hu]
Eme definíció alapján megfigyelhető, hogy a tág értelemben vett büntetőjog három jogágra osztható, mégpedig az anyagi büntetőjogra, a büntető eljárásjogra és büntetés-végrehajtási jogra. A cikk további részében büntetőjog alatt a szűk értelemben vett büntetőjogot, azaz a büntető anyagi jogot értjük, ami tehát azt határozza meg, hogy milyen cselekmények minősülnek bűncselekménynek, ezen cselekmények elkövetőinek milyen feltételekkel kell rendelkezniük, hogy büntetőjogi felelősségre vonhatóak legyenek, e személyek milyen büntetéseknek és intézkedéseknek van helye, valamint milyen akadályai vannak a büntethetőségnek. Egyszerűen megfogalmazva, ki, miért és mivel büntethető. [Belovics Ervin: Büntetőjog I. – Általános Rész. ORAC Kiadó Kft., 2023.]
Mi szabályozza?
A büntetőjog szabályait egy egységes kódex, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) tartalmazza. A Btk. kettő nagy részre, az általános részre és a különös részre oszlik.
Az általános rész alapelveket, fogalmakat és olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket minden esetben vizsgálni kell. Itt található például magának a bűncselekménynek és az elkövetőknek a fogalma, az, hogy milyen területeken elkövetett bűncselekményekre kell a magyar Btk.-t alkalmazni, illetve az egyes büntetésekre vonatkozó szabályok.
Ezzel szemben a különös rész – arra tekintettel, hogy az adott bűncselekmények milyen társadalmi érdeket veszélyeztetnek – fejezetekre bontva rendszerezi a büntetendő cselekményeket. Ennek megfelelően az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetben szerepel például az emberölés és a testi sértés, illetve a vagyon elleni bűncselekmények fejezetben kap helyet például a lopás és a csalás.
Fontos, hogy a büntetőjogi szabályokat csakis törvény tartalmazhatja, hiszen így érvényesül a jogállamiság egyik legalapvetőbb elve, a törvényesség elve. E szerint az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet törvény az elkövetés idején büntetni rendelt, illetve bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés idején nem rendelkezett. [njt.hu]
A bűncselekmény fogalmi elemei
Ahogyan a Btk. fogalmaz, bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
Ebből látható, hogy ahhoz, hogy egy cselekményt bűncselekménynek nevezhessünk, három fogalmi feltételnek kell teljesülnie. Az adott cselekménynek szándékosan vagy gondatlanságból elkövetettnek, társadalomra veszélyesnek és tényállásszerűnek kell lennie.
Szándékosság
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. [Btk. 7. §]
Ahogy a törvényi definícióból is látszik a szándékosságnak kettő formája van. Az egyik az úgynevezett egyenes szándék, amelyre a törvényi definícióból a cselekmény következményeinek kívánása vonatkozik, a másik pedig az úgynevezett eshetőleges szándék, amelyet a következményekbe való belenyugvás fejez ki.
Például az emberölés bűntettét egyenes szándékkal követi el, aki a sértettet közvetlen közelről, a mellkasára célzott pisztolylövésekkel öli meg [BH 2003/307.], de eshetőleges szándékkal követi el ugyanezen bűncselekményt, aki az elhúzódó bántalmazás során többször rátérdel a sértettre, bordatörést okoz, és ezzel közvetlen kapcsolatban áll be a sértett halála [BH 2003.485.].
Gondatlanság
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]
Ahogyan a szándékosságnak, úgy a gondatlanságnak is két formája határolandó el. Tudatos gondatlanságnak nevezzük azt, amikor az elkövető könnyelműen bízik a következmények elmaradásában, míg hanyag gondatlanságnak azt, amikor az elkövető a tőle elvárható körültekintés elmulasztása miatt nem is látta előre eme következményt.
Például tudatos gondatlanságból követik el a halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést azok az orvosok, akik nem időben intézkedtek a cukorbeteg páciensen alkalmazott gyógykezelés megváltoztatása iránt és ezzel okozati összefüggésben a beteg meghalt [BH 1983.345.]. Viszont hanyag gondatlanságból követi el az emberölést az a szülő, aki az ötéves, valamint a két és fél éves gyermekeit a súlyosan mozgáskorlátozott nagyszülő felügyeletére bízza úgy, hogy a lakásban a gyufa a gyermekek számára hozzáférhető, és így a gyermekek egyike a bútor meggyújtásával halálos kimenetelű füstmérgezést okoz [BH 2003.308.].
Ki kell emelni, hogy nem mindegyik bűncselekménynek van gondatlan alakzata. A gondatlan elkövetés csakis akkor büntetendő, ha azt – ahogyan ez a bűncselekmény definíciójából is kiderül – az adott bűncselekmény vonatkozásában a törvény rögzíti.
Társadalomra veszélyesség
Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. [Btk. 4. § (2)]
A társadalomra veszélyesség valamilyen cselekménynek az a sajátossága, hogy sérti vagy veszélyezteti a büntetőjogilag védett jogi tárgyak valamelyikét. Ennek hiányában nem jön létre bűncselekmény.
Például társadalomra veszélyesség hiányában nem valósítja meg a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét a folyamatban levő büntetőeljárásról a hatóságtól nyert információ alapján az országos hetilapban megjelent tudósításnak a helyi lapban történő közzététele [BH 1993.10.595].
Tényállásszerűség
Csak az vonható büntetőjogi felelősségre, akinek a cselekménye megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását.
Például a személyes adattal visszaélés törvényi tényállása a következőképpen szól: aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 219. § (1)]. Abban az esetben viszont, ha valaki ezen cselekményt haszonszerzési cél nélkül követi el és cselekménye nem okoz jelentős érdeksérelmet sem, tényállásszerűség hiányában nem jön létre bűncselekmény.
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai
A bűncselekmény elkövetése több fázison keresztül valósul meg. Az egyes szakaszokat stádiumoknak nevezzük, amelyek közül a büntetőjog a következőknek tulajdonít jelentőséget:
- előkészület: amikor az elkövető a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik;
- kísérlet: amikor az elkövető a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be;
- befejezett bűncselekmény: amikor a tényállás egésze megvalósul;
- bevégzett bűncselekmény: megszűnik a büntetőjog által védett jogi tárgy veszélyeztetése vagy sértése pl.: személyi szabadságtól való megfosztás esetén kiengedik a fogva tartottat vagy a kábítószer birtoklás esetén megsemmisül a kábítószer.
Elkövető
A Btk. a következő elkövetői alakzatokat különbözteti meg:
- tettes: aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
- közvetett tettes: aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
- társtettesek: akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
- felbujtó: aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
- bűnsegéd: aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza a:
- gyermekkor (a 14. életévét, egyes esetekben 12. életévét be nem töltött személy),
- kóros elmeállapot,
- kényszer és a fenyegetés,
- tévedés,
- jogos védelem,
- végszükség,
- jogszabály engedélye,
- törvényben meghatározott egyéb ok.
Büntetések és intézkedések
A Btk. a következő büntetéseket, illetve intézkedéseket tartalmazza.
Büntetések:
- szabadságvesztés,
- elzárás,
- közérdekű munka,
- pénzbüntetés,
- foglalkozástól eltiltás,
- járművezetéstől eltiltás,
- kitiltás,
- sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
- kiutasítás.
- közügyektől eltiltás.
Intézkedések
- megrovás,
- próbára bocsátás,
- jóvátételi munka,
- pártfogó felügyelet,
- elkobzás,
- vagyonelkobzás,
- elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
- kényszergyógykezelés,
- a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
Szabálysértési jog
Azok a kriminális cselekmények sorolhatók a szabálysértések körébe, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi együttélés általánosan elfogadott normáit, de nem érik el azt a mértékű kockázatot és veszélyességet, amely a bűncselekménnyé minősítéshez szükséges lenne. [njt.hu]
A szabálysértéseket tehát az különbözteti meg a bűncselekményektől, hogy ezen cselekmények esetében a társadalomra veszélyesség foka alacsonyabb, mint a bűncselekmények esetében.
Mi szabályozza?
A szabálysértési jog alapvető jogszabálya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban Szabs. tv.).
A Szabs. tv. a szabálysértésekre vonatkozó általános szabályokon és az egyes szabálysértések tényállásain felül tartalmazza a szabálysértési eljárás, a végrehajtás és a szabálysértési nyilvántartási rendszer szabályait is.
Szabálysértés különbsége a bűncselekménytől
Amint már említettük a szabálysértések és a bűncselekmények közötti lényegi különbség a társadalomra veszélyesség fokában rejlik. Ugyanakkor a szabálysértési felelősség a büntetőjogi felelősségen alapul. Az szándékosság és gondatlanság, az elkövetők, illetve a büntethetőséget kizáró okok tekintetében a Btk. előírásai az irányadóak itt is. A stádiumok szempontjából fontos különbség azonban, hogy a kísérlet csak akkor valósít meg szabálysértést, ha a Szabs. tv. ezt kifejezetten előírja, illetve a szabálysértések esetén nem beszélhetünk előkészületről.
Büntetések és intézkedések
Azonban a büntetések és intézkedések területén a szabálysértési jog nem használja a büntetőjog összes fent említett szankcióját.
A Szabs. tv. szerint büntetések a:
- szabálysértési elzárás,
- pénzbírság,
- közérdekű munka;
valamint intézkedések a:
- járművezetéstől eltiltás,
- elkobzás,
- kitiltás,
- figyelmeztetés.
Tulajdon elleni szabálysértés
Eme szabálysértés szemléletes példa abból a tekintetből, hogy annak több alakzata megegyezik bizonyos vagyon elleni bűncselekményekkel, a különbség mindössze az elkövetési érték, ami 50.000Ft.
Például, ha X személy egy 45.000Ft értékű telefont lop el, Y személy pedig egy 55.000 forint értékűt, akkor X “csak” szabálysértésért, míg Y bűncselekményért felel.
Kérjen segítséget!
Amennyiben segítségre van szüksége, akár e témában, akár más jogi problémával kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekkel. Az online jogi tanácsadás keretében szakértőink készséggel válaszolnak kérdéseire, és segítenek eligazodni a jogi részletekben.
