A Kúriáig jutott az ügy, amely közigazgatási bírság meg nem fizetése miatt indult, majd egy nem megfelelő meghatalmazás miatt ért véget. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett mutatjuk, hogy mik a legfontosabb szabályok a meghatalmazás megtételekor. [njt.hu]
Pervesztés rossz meghatalmazás miatt
Figyelnünk kell a meghatalmazás pontos tartalmára, nem mindegy ugyanis, hogy a meghatalmazás csak a járásbíróság előtt való eljárásra vagy a Kúriához benyújtott jogegységi panasz beterjesztésére is kiterjed-e. Egy nem megfelelően elkészített meghatalmazásnak pervesztés lehet a következménye, mint ahogy történt ez egy pár évvel ezelőtti esetben. Az eset egy meg nem fizetett közigazgatási bírság miatt indult. [Jpe.II.60.006/2022/4. számú végzés, szakcikkadatbazis.hu, kuria-birosag.hu]
A fizetésre kötelezett fél a jogi képviselője útján keresetlevelet terjesztett elő, azonban ezt tévesen a Budapest Fővárosi Kormányhivatalnál és nem az illetékes Fővárosi Törvényszéknél tette. Miután áttették a kérelmet az elsőfokú bírósághoz az visszautasította a keresetlevelet, mivel álláspontja szerint az határidőn túl érkezett. Azonban a kereset benyújtása határidőben történt, csak nem az illetékes szervnél. A Polgári Perrendtartás értelmében az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyik elé áttették. A felperes jogi képviselője észlelte a bíróság által vétett hibát és fellebbezést nyújtott be. [njt.hu]
A Kúria ellentmondásos álláspontja
A fellebbezés folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasította az elsőfokú bíróságot. A Kúria álláspontja szerint a döntéshozatal során vizsgálni kell a jogalkotói szándékot és az eset körülményeit, így mivel a keresetlevél a rendelkezésre álló 30 napon belül került benyújtásra, csak rossz közigazgatási szervhez és nincs arra vonatkozóan adat, hogy onnan mikor került át az elsőfokú bírósághoz, így azt határidőben érkezettnek kell tekinteni.
A másodfokú kúriai végzés ellen az alperes nyújtott be jogegységi panaszt, azt állítva, hogy a végzés ellentmondásossá teszi a Fővárosi Törvényszék és a Kúria jogalkalmazási gyakorlatát. A Kúria azonban megállapította, hogy a jogegységi panasz nem bírálható el, mivel „Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát.” [birosag.hu] [real.mtak.hu]
A jogegységi panaszeljárásban a meghatalmazás hiánya, hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye, a panaszos csak a panasz benyújtására nyitva álló 30 napos határidőben tudta volna korrigálni a meghatalmazással kapcsolatos hibát, hiányosságot. Ebben a konkrét jogesetben az alperes által korrigált meghatalmazás bizonyítottan határidőn túl érkezett, emiatt utasította el a Kúria a jogegységi panasz érdemi elbírálását. A meghozott végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Mi az a meghatalmazás?
Ahhoz, hogy a fentebb említett jogesetet megértsük, ismernünk kell a meghatalmazásra vonatkozó szabályokat. A meghatalmazás az ügyleti képviselet eszköze. Feljogosítja a birtokosát arra, hogy az elérni kívánt cél érdekében cselekményeket végezzen, valamint megtegye a szükséges jognyilatkozatokat a meghatalmazó nevében. A meghatalmazás önmagában nem jelent kötelezettséget, nem kötelezi a meghatalmazottat a meghatalmazó nevében történő eljárásra, csak feljogosítja rá. [Szerzi.hu]
A meghatalmazás egy egyoldalú és címzett jognyilatkozat. Ebből eredően kizárólag a címzettet jogosítja fel a képviseletre, ez a jogosultság természetesen nem ruházható át másra. Mivel ez egy egyoldalú jognyilatkozat, ezért nem kötött kifejezett elfogadó nyilatkozathoz, anélkül is hatályos. Ez azt jelenti, hogy akkor is képviselőjévé tehet minket valaki, ha mi egyáltalán nem nyilatkoztunk a pozíció elfogadásáról. Viszont a meghatalmazás elfogadása egy olyan lépés, amit nem érdemes kihagyni, mivel jelentősen megkönnyíti a jövőben felmerülő bizonyítási kérdéseket. [kozjegyzotkeresek.hu]
A meghatalmazást gyakran összekeverik a megbízási szerződéssel. Ennek az az oka, hogy a megbízási szerződés automatikusan magával vonja a képviselethez való jogot. A két jogintézmény abban különbözik például, hogy a megbízás egy kétoldalú jogügylet (vagyis a felek egyetértése szükséges hozzá), míg a meghatalmazás nem, az már a meghatalmazó kinyilatkoztatásával létrejön, nincs szükség a meghatalmazott egyetértésére. Tehát megbízás esetén mindig szükség van a megbízott elfogadó nyilatkozatára. Ennek hiányában alkalmatlan lesz joghatások kiváltására az okirat.
A meghatalmazás formája
A Polgári Törvénykönyv nem határoz meg külön alaki követelményt a meghatalmazásra nézve, ezért a jognyilatkozatok köréből ismert, általános szabály az irányadó. Az általános szabály értelmében, a meghatalmazás megtehető szóban, írásban vagy ráutaló magatartással.
A főszabály tehát a formaszabadságot jelenti, a megbízó ítélőképességre van bízva a forma megválasztása. Mi azonban azt javasoljuk, hogy minden esetben írásban kössék meg a meghatalmazást, ebben pedig megbízható és gyors megoldásként segítséget nyújt a Szerzi szerződésgenerátora. A Szerzi rendszerében regisztrációt követően a meghatalmazás okosnyilatkozat ingyenesen igénybevehető. Az okosdokumentum minden esetben a felhasználó által bevitt adatok alapján generálódik, az aktuális jogszabályok szerint, így biztosak lehetünk abban, hogy jogszerűen járunk el. [mhk.hu]
A formaszabadság elve alól kivételt jelent az, amikor a jogszabály alaki követelményt határoz meg a meghatalmazásban megszabott jogügyletre. Ebben az esetben a meghatalmazás formájának a jogügylethez kell igazodnia, különben érvénytelenné válik. Ilyen fontos kivétel például az ügyvédi meghatalmazás, amely része a megbízási szerződésnek. Tehát a fentebb ismertetett esetben biztosan egy írásbeli meghatalmazás született, ami megfelel a törvényi követelményeknek. A Szerzi szerződésgenerátora erre is tekintettel van, így biztosak lehetünk abban, hogy jogszerű meghatalmazást kapunk annak igénybevételekor. [Szerzi.hu]
Meghatalmazás fajtái
A meghatalmazás két típusát különítjük el egymástól, ezek az eseti és az általános meghatalmazás. Az eseti meghatalmazás ügy vagy ügyek egyedileg meghatározott körére irányul, ezeket a meghatalmazásban minden esetben nevesíteni kell, azokon túl nem terjeszkedhet a képviselő. Az ügy ellátásával a képviseleti jog automatikusan megszűnik.
Ezzel szemben az általános meghatalmazás, egyedileg meg nem határozott ügyek ellátását foglalja magába. Jogszerű, általános meghatalmazást, kizárólag közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lehet megtenni. [erthetojog.hu]
A bíróság előtt való eljáráshoz, az esetek többségében, szükség van ügyvédi képviseletre, amelynek mint már említettük, fontos része a meghatalmazás. A meghatalmazás külön rendelkezés nélkül eseti meghatalmazást jelent, mint ahogy történt ez a fentebb ismertetett jogesetben is. Amennyiben általános meghatalmazással rendelkezett volna a jogi képviselő, akkor nem utasította volna el a jogegységi panaszt a Kúria és megnyerhette volna az ügyet a felperes. Ebből is láthatjuk, hogy mennyire fontos, hogy valóban körültekintőek legyünk minden részlettel kapcsolatban, hiszen akár a perünk sikere is múlhat a meghatalmazás tartalmán.
A meghatalmazó és a meghatalmazott
Meghatalmazó csak cselekvőképes személy lehet, míg maghatalmazott lehet cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részletesen korlátozott személy is, egyszóval szinte bárki. Ez azért lehetséges, mert a törvény a cselekvőképes meghatalmazó belátási képességére bízza annak a megítélését, hogy szerinte ki alkalmas a képviseletére. Amennyiben perbeli képviseletünkre ügyvédet hatalmazunk meg, úgy annak meg kell felelnie az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, tehát ebben az esetben a meghatalmazottak köre szűkebb. A Kúria előtt lévő ügyben nem is volt kérdés, hogy csak ügyvédi meghatalmazott járhatott el, azonban ez alól vannak kivételek. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben nem kötelező a jogi képviselet, tehát eljárhatunk személyesen vagy például egy hozzátartozónkat is meghatalmazhatjuk a perbeli képviseletünkkel.
Mit kell tartalmaznia egy meghatalmazásnak?
A meghatalmazás megtételéhez magánszemély esetén szükség van mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott
- nevére,
- születési helyére,
- fényképes igazolványának számára és lakcímére, ezek a kötelező tartalmi elemek.
Cég esetén pedig szükség van
- a cég nevére,
- telephelyére,
- adószámára
- és a céget képviselő nevére és lakcímére.
A meghatalmazást a meghatalmazónak minden esetben alá kell írnia és dátummal kell ellátnia. [penzcentrum.hu]
A meghatalmazás megtételekor nem kell kötelezően rendelkeznünk annak időtartamáról, de azt fontos tudnunk, hogy szólhat határozott, illetve határozatlan időre. Mind az eseti, mind az általános meghatalmazás esetén a jogszabályban meghatározott törvényi maximum 5 év, ezt követően hatályát veszti a meghatalmazás.
A korábban ismertetett jogesetből tanulva, érdemes az ügyvédi meghatalmazást kiterjeszteni a Kúria előtt való eljárásra és nem csak a járásbírósági és a törvényszéki képviseletre. Azért érdemes ezt már az ügyvédi megbízási szerződés megkötésekor megtenni, mivel később az ügy hevében könnyen elfelejtődik a meghatalmazás határainak módosítása.
Segít a Szerzi
A fenti eset jó példa arra, hogy az ügy sikere akár egy nem jól elkészített meghatalmazáson is múlhat, érdemes tehát szakszerű segítséget igénybe venni ennek elkerülése érdekében. Amennyiben tehát meghatalmazást kíván készíteni, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédeihez, akik online jogi tanácsadás keretében állnak rendelkezésére. [jogkodex.hu]
