Az átlagembernek rengeteg teendője van a mindennapok során. Sokszor előfordul, hogy több helyen kellene egyszerre jelen lennünk. A jog azonban lehetőséget nyújt számunkra erre az esetre és megengedi, hogy mások tegyenek jognyilatkozatot nevünkben a képviselet jogintézményén keresztül, melynek egyik fajtája a meghatalmazáson alapuló ügyleti képviselet. A meghatalmazás rendkívül hasznos, azonban nem árt tisztában lennünk a szabályaival, nehogy kárunk származzon belőle. A meghatalmazás minták azonban mára elavultak, tudunk egy sokkal hasznosabb megoldást, amit be is mutatunk a cikkben!
Mikor lehet rá szükség?
Életünk során sokkal gyakrabban válunk képviselővé, illetve képviselnek mások minket, mint elsőre gondolnánk. Ez azért van így, mert a polgári jogban néhány kivételtől eltekintve (pl.: házasságkötés, végrendelkezés) a jogi nyilatkozatokat képviselő útján is meg lehet tenni. [birosag.hu] Képviselőként járnak el helyünkben ugyanis nem csak akkor, ha például egy ingatlan adásvételi szerződést kötnek meg nevünkben, hanem akkor is, ha például a postán veszik át küldeményünket. A meghatalmazás tehát bármikor előkerülhet a mindennapokban. Néha fennállhatnak olyan esetek is, amikor sürgősen kell – akár komolyabb ügyben – meghatalmazást adnunk, így a cikk segítséget nyújt abban, hogy ne legyünk elveszve a meghatalmazással kapcsolatban kapcsolatban.
Meghatalmazás szabályai
A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, amely képviseleti jogot keletkeztet. Fontos rögtön megjegyezni, hogy nem szerződésről van szó. [erthetojog.hu ] A Ptk. szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Látható, hogy amíg egy szerződés esetében több fél jognyilatkozatáról van szó, addig a meghatalmazás egyoldalú jogügylet. Ebből következik, hogy a meghatalmazás nem keletkeztet képviseleti kötelezettséget, hiszen ez esetben a meghatalmazó egyoldalúan kötelezné a képviselőt valaminek a megtételére.
Fontos a különbségtétel a megbízási szerződéstől, hiszen a hétköznapokban nagyon gyakran keverik e két jogintézményt. Ebben a cikkben tehát a meghatalmazásról lesz szó, amennyiben a megbízási szerződésről szeretne többet tudni, olvassa el ezen cikkünket.
Kinek címezzem?
A meghatalmazás címzett jognyilatkozat. A Ptk. értelmében címzett lehet maga a képviselő, az a hatóság vagy bíróság, amely előtt a képviselőnek el kell járnia, vagy az a személy, aki a képviselő által teendő jognyilatkozat címzettje lehet (tehát a meghatalmazó szerződéses partnere).
Alakszerűség
A jognyilatkozatok a főszabály szerint megtehetőek szóban, írásban, valamint ráutaló magatartással is. A meghatalmazás alakszerűségével kapcsolatosan a Ptk. egy különös rendelkezést tartalmaz. A meghatalmazást ugyanis olyan alakban kell megtenni, amilyet jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy amíg egy ingó dolog adásvételére való meghatalmazás akár ráutaló magatartással is megtehető, addig egy ugyanilyen szerződés megkötéséhez ingatlan esetében már írásbeli meghatalmazás szükséges. Méghozzá két személy tanúzásával, amely teljes bizonyító erőt biztosít majd a nyilatkozatnak.
Mindenképpen fontos kitérni arra az esetre, ha egy bizonyos jogügylet jogszabály rendelkezése értelmében nincs alakszerűséghez kötve, azonban a felek megállapodásukban kikötik azt.
Erre példa, hogy ha a felek egy ingó adásvételéről állapodnak meg. Ezen szerződés a törvény értelmében nincsen alakszerűséghez kötve, azonban a felek saját akaratukból mégis írásba foglalták azt. Abban az esetben, ha az egyik fél mondjuk elállna a szerződéstől, ezt megteheti meghatalmazott útján anélkül, hogy ezen meghatalmazást írásba kellene foglalnia.
Ilyen esetekben tehát a jogügylethez kapcsolódó jognyilatkozatok meghatalmazás útján történő gyakorlásának módja nem korlátozott. [PKKB P.87699/2019/9.] Természetesen a felek megállapodása erre is kitérhet és ez esetben az lesz az irányadó.
Időbeli hatály
Meddig jogosult eljárni a képviselő a meghatalmazás alapján? Erre létezik egy természetes korlát, hiszen ha a meghatalmazott megtette azokat a nyilatkozatokat, cselekményeket, amelyekre a meghatalmazás feljogosította, akkor megszűnik az eljárásra való jogosultsága. [jogkodex.hu ]
A Ptk. értelmében a meghatalmazás azonban teljesítése nélkül is érvényességét – és ezzel együtt hatályát – veszti, abban az esetben, ha a meghatalmazó azt visszavonja. A meghatalmazó tehát megteheti, hogy egyoldalúan megfosztja a képviselőt képviseleti jogától, például ha meggondolta magát a képviselő személyével kapcsolatban, saját maga járna el ügyében, vagy egyáltalán el sem kell járni az ügyben. A visszavonás formaságokban a meghatalmazáshoz hasonul, tehát, ha a meghatalmazást írásba foglalta a meghatalmazó, akkor annak visszavonása esetén is így kell tennie.
Mindenképpen fontos, hogy a meghatalmazó nem mondhat le ezen jogáról. Így akkor is jogosult lesz korlátozni vagy visszavonni a meghatalmazást, ha egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván élni ezzel a jogával. A visszavonás vagy korlátozás hatályosulásához nem elég, hogy a címzett tudjon róla. Ugyanis arról az ügyletben érintett harmadik személyeknek is tudniuk kell. Abban az esetben például, ha a meghatalmazóval szerződni készülő személy nem tud (és az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem is tudhatott) a meghatalmazás visszavonásáról, akkor az ő irányában érvényes lesz a képviselő által megkötött szerződés.
Személyi kör
Érdemes tudni, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy cselekvőképes személyek korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt hatalmazzanak meg, ügyeikben eljárjanak. Így adott esetben a 14 és 18 év közötti gyermekünk is lehet a képviselőnk.
Azonban előfordulhat, hogy bizonyos ügyekben csak meghatározott személyek járhatnak el nevünkben. Ilyen például a perben történő meghatalmazottkénti eljárás. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. §-a sorolja fel azokat, akik ez esetben jogosultak meghatalmazás alapján eljárni. Ide tartozik például az ügyvéd és az ügyvédi iroda, a kamarai jogtanácsos, a fél hozzátartozója, vagy a fél pertársa.
Mindenképpen érdemes utánanéznünk, hogy az adott ügyünkben vannak-e megszorító szabályok a meghatalmazott személyével kapcsolatban, hiszen, ha olyasvalakit küldünk el magunk helyett képviselőként, aki egyébként nem járhat el, az csak időveszteséget és bosszúságot szül.
A képviselet mire terjed ki?
A törvény értelmében minden olyan cselekmény elvégzésére, valamint jognyilatkozat megtételére kiterjed a képviseleti jog, amelyek szükségesek a képviselettel elérni kívánt célhoz. Esetről esetre kell megítélni, hogy a képviselettel elérni kívánt célhoz egy jognyilatkozatra vagy cselekményre feltétlenül szükség volt-e. Esetleg, hogy a meghatalmazás erre is kiterjedt-e, vagy kívül esett-e a cél által meghatározott körön. [birosag.hu ]
Ez a szabály rugalmassá teszi ugyan a meghatalmazást, azonban nem árt képviselőként óvatosnak lennünk, hiszen a képviselet terjedelmét túllépve könnyen álképviselővé válhatunk és kártérítési felelősségünk keletkezhet.
Általános meghatalmazás
Különös az az eset, amikor a meghatalmazás nem egyedi ügyekben való eljárásra jogosítja fel a képviselőt, hanem általánosan, minden ügykörre kiterjed. Ilyen általános meghatalmazásra lehet szükség például olyan esetekben, amikor huzamosabb időn keresztül tartózkodunk külföldön.
Mivel egy ilyen típusú meghatalmazás kockázatokkal járhat a képviselő igen tág jogköre miatt, a törvény garanciális szabályokat tartalmaz a visszaélések elkerülése végett.
Egy ilyen jognyilatkozat csakis abban az esetben lesz érvényes, ha közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. Ezen felül, maximum 5 évig lehet hatályos. Abban az esetben, ha egy ilyen meghatalmazás határozott időre, vagy 5 évnél hosszabb időtartamra szól, maga a meghatalmazás nem lesz érvénytelen, mindössze 5 év elteltével a hatályát veszti.
Hogyan készítsünk meghatalmazást?
Amint azt már tisztáztuk, a meghatalmazást olyan alakban kell megtenni, amilyet jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Ez természetesen nem jelenti azt, hogyha olyan jognyilatkozat megtételére hatalmazunk meg valakit, amely nincsen alakszerűségekhez kötve, ne tehetnénk meg, hogy írásbeli meghatalmazást készítünk.
“A szó elszáll az írás megmarad” – tartja a mondás. Ezen szállóige az ügyleti (egyszeri) képviselet esetén is megállja a helyét, hiszen abban az esetben, ha a képviselő túllép hatáskörén, esetleg ezzel kárt is okoz, nagyon nehézkes annak a bizonyítása, hogy mire is terjedt ki pontosan egy szóbeli meghatalmazás. Abban az esetben viszont, ha írásban készítünk meghatalmazást, megkönnyíthetjük az esetleges jövőbeli jogviták rendezését. Éppen ezért – illetve természetesen abban az esetben is, ha a jogszabály alapján kötelező a meghatalmazás írásos formája – nem árt tisztában lennünk azzal, hogy hogyan készítsünk el egy jó meghatalmazást.
Meghatalmazás minta - tartalmi elemek
A meghatalmazás akkor lesz alkalmas a célzott joghatás kiváltására, ha tartalmazza legalább a meghatalmazó és a meghatalmazott személy megjelölését, illetve annak meghatározását, hogy a meghatalmazott milyen jognyilatkozatok megtétele során járhat el a meghatalmazó képviselőjeként. Mivel a meghatalmazás címzett jognyilatkozat, ezért a címzettnek is ki kell tűnnie a meghatalmazásból. [Polgári Jog I-IV. – új Ptk. – Kommentár a gyakorlat számára.] Ez utóbbi azért is fontos különösen, hiszen amint fentebb is említettük, a címzett nem minden esetben maga a meghatalmazott. Habár nem kötelező elem, de feltüntethető a meghatalmazás érvényességi ideje, ami ajánlott a visszaélések elkerülésére, hiszen ezzel korlátozható a nyilatkozat felhasználásnak ideje. Így elkerülhetjük azt, hogy a meghatalmazottunk akartunknál tovább képviselhessen bennünket. Amennyiben nem bízunk benne teljes mértékben, mindenképpen kössük ki az érvényesség idejét!
Meghatalmazó és meghatalmazott
A meghatalmazó és a meghatalmazott személyét azonosítható módon kell megjelölni. Ehhez nem elég tehát a nevüket megjelölni, szükségesek egyéb személyes adatok feljegyzése, [uzletem.hu ] mint például e két személy személyi igazolvány száma, anyja neve, vagy a lakcíme.
Tárgy
A meghatalmazás tárgya az az ügy vagy ügycsoport, amelyben a meghatalmazott jogosultságot kap a meghatalmazó képviseletére. [kocsisszabougyved.hu ] Ez alapján tehát pontosan meg kell jelölni, hogy a képviselőnk milyen ügyben, vagy ügyekben és milyen jognyilatkozatok megtételére jogosult nevünkben.
Címzett
Azt már tisztáztuk, hogy kik lehetnek a meghatalmazás címzettjei. Azonban rendkívül fontos, hogy a címzett valóban kiderüljön magából a meghatalmazásból, annak címzett jognyilatkozat volta lévén, hiszen enélkül nem lesz alkalmas a kívánt joghatás kiváltására.
Érvényességi idő
Az érvényességi idő igazából az általános meghatalmazás esetében releváns, hiszen az meghatározott ügyre szóló meghatalmazás mindig hatályát veszti, az abban megjelölt konkrét ügy elvégzésével. Az általános meghatalmazás, mint már említettük, a meghatározott idő, de legfeljebb 5 év elteltével veszti hatályát. [ptki.hu ] Természetesen a törvény értelmében mindkét típusú meghatalmazás érvényességét veszti, amennyiben a meghatalmazó azt visszavonja.
Aláírás
Kinek kell aláírni a meghatalmazást? Gyakori tévhit, hogy mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott aláírására szükség van az érvényességhez, azonban ez nincsen így. Mivel a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, főszabály szerint csakis annak az aláírására van szükség, aki a jognyilatkozatot teszi, tehát mindössze a meghatalmazónak kell ezen kötelezettségnek eleget tennie. [kocsisszabougyved.hu ]
Közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat
Bizonyos esetekben a meghatalmazás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg. Ilyen például az általános meghatalmazás, vagy a perbeli meghatalmazások túlnyomó része. Azt, hogy mi minősül közokiratnak, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratnak, a Pp. határozza meg.
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. [Pp. 323. § (1)]
A Pp 325. § (1) bekezdésének értelmében a magánokirat akkor minősül teljes bizonyító erejűnek, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
- saját kezű írás és aláírás
- két tanú általi hitelesítés
- közjegyzői vagy bírói hitelesítés
- konzuli hitelesítés
- ügyvédi ellenjegyzés
- elektronikus aláírás
- a Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette. [e-ingatlanugyvedek.hu]
Adott hatóság, szerv
Minden esetben nézzünk utána, hogy az adott hatóság vagy szerv, ahol képviselő útján szeretnénk ellátni ügyeinket, milyen követelményeket támaszt a meghatalmazással kapcsolatban! Így elkerülhetőek az olyan kellemetlen helyzetek, amikor a meghatalmazott nem tud eljárni ügyünkben, mivel nem voltunk eléggé felkészültek és körültekintőek.
Amikor mi vagyunk meghatalmazottak
Azokban az esetekben is kiemelten kell figyelnünk, amikor minket hatalmaz meg valaki, hogy képviselőként járjunk el a nevében, hiszen esetleges hibák elkövetésével akár súlyos kártérítési felelősség is terhelhet minket.
Mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy egyáltalán nem vagyunk kötelesek eljárni a meghatalmazás alapján. Az a képviselő számára csupán jogosultságot keletkeztet, de kötelezettségeket nem. Éppen ezért érdemes átgondolni, hogy módunkban áll-e megfelelően ellátni az adott feladatot. Amennyiben nem, érdemesebb lehet nem vállalni az eljárást.
Fontos továbbá, hogy pontosan meg legyenek határozva azok az ügyek amelyekben eljárhatunk és azok a jognyilatkozatok, amelyeket megtehetünk. Ezeket pedig pontosan kell ismernünk és e keretek között maradva kell eljárnunk, ugyanis amennyiben túllépjük jogkörünket álképviselet jön létre. Amennyiben pedig az álképviselet során tett jognyilatkozatot a képviselt utóbb nem hagyja jóvá, a harmadik személyek kárát az álképviselő lesz köteles megtéríteni.
Segít a Szerzi!
A fentiekben ismertettük, hogy miért is szükséges tisztában lenni a meghatalmazás szabályaival. Fontos, hogy észben tartsuk ezeket, ha nem szeretnénk, hogy utóbb súlyos következményei legyenek egy-egy apró hibának.
Amennyiben segítségre van szüksége, vagy bármilyen kérdést tenne fel, forduljon Szerzi oldalán regisztrált ügyvédekhez online jogi tanácsadás keretén belül! Próbálja ki továbbá ki a szerződésgenerátort, és takarítson meg időt és energiát egy szerződésgeneráló szoftverrel!
