Kúria a IV.Kfv.37.683/2025/9. számú, elvi jelentőségű határozatával megállapította, hogy a közérdekű adat kiadása iránti per kizárólag a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy az adatkezelő közigazgatási jogkörben eljáró szerv-e, vagy hogy a megtagadást milyen formában rögzítették. Ez a megállapítás alapjaiban határozza meg a jövőbeni adatigénylési stratégiákat és a bírósági eljárások menetét, egyértelmű elhatárolást teremtve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) és a polgári eljárásjog között. [kuria-birosag.hu]
- Miért a polgári bíróság az illetékes?
- A konkrét eset tanulságai érthetően
- Az alanyi jog természete kontra az alperes minősége
- A közigazgatási bíróság hatáskörének hiánya és annak hivatalbóli észlelése
- Gyakorlati következmények az adatigénylők és az adatkezelők számára
- Jogalkotói szándék a Kúria szerint
- Segít a Szerzi!
A Kúria döntésének súlya abban rejlik, hogy nem csupán egy egyedi ügyben hozott ítéletet, hanem dogmatikai alapokon rögzítette a hatásköri szabályok prioritását. A határozat értelmében még abban az esetben is a polgári bírósághoz kell fordulni, ha az alperes – tévesen – közigazgatási per indítására oktatja ki az ügyfelet. A jogbiztonság követelménye ugyanis megköveteli, hogy a hatásköri szabályok világosak legyenek, és azokat a bíróságok hivatalból, a per bármely szakaszában ellenőrizzék. Ezzel a Kúria megakadályozta, hogy a közigazgatási bíróságok érdemi döntést hozzanak olyan anyagi jogi kérdésekben, mint például az igényelt adatok közérdekű jellegének meghatározása, mivel ez a jogkör alkotmányos és törvényi szinten is a polgári ügyszak sajátja.
Miért a polgári bíróság az illetékes?
A jogvita alapvető kérdése az volt, hogy a közigazgatási hatóság adatigénylést elutasító határozata nyomán keletkező jogvita közigazgatási jogvitának minősül-e. A Kúria érvelése szerint a válasz határozott nem. Bár a hatóság döntése közigazgatási formában született, az abból fakadó jogvitát az Infotv. kifejezetten más (polgári) bíróság hatáskörébe utalja. Habár a Kp. 4. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási bíróság általános hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási cselekmények jogszerűségének vizsgálatára, létezik egy ennél erősebb eljárásjogi szabály: a lex specialis elve. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 31. § (1) és (5) bekezdése ugyanis kifejezetten nevesíti a jogorvoslati utat. [adozona.hu]
Az Infotv. kógens módon előírja, hogy a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az igénylő a polgári bírósághoz fordulhat. Ebben az eljárásban nem a Kp., hanem a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályait kell alkalmazni. A Kúria rámutatott, hogy a jogalkotó szándéka egy speciális peres eljárás létrehozása volt, amely az Alaptörvényben biztosított adatmegismerési jog érvényesítését szolgálja. Mivel a törvényalkotó ezt a pertípust a polgári bíróságok hatáskörébe utalta, a közigazgatási bíróságok hatásköre ezen a területen fogalmilag kizárt, még akkor is, ha az adatkezelő egyébként közigazgatási funkciót tölt be. [naih.hu]
A Kúria hangsúlyozta, hogy a hatáskört nem az eljáró alperes minősége (vagyis az, hogy egy hatóságról van szó), hanem az érvényesíteni kívánt alanyi jog természete határozza meg. Az adatmegismerés joga egy olyan alkotmányos alapjog, amelynek polgári jogi jellege van a jogviták elbírálása szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a bírósági út kijelölésekor az igény tartalmát kell vizsgálni: ha a felperes közérdekű adat kiadását kéri, az eljárás automatikusan polgári peres útra terelődik, függetlenül attól, hogy a megtagadás milyen formai köntösben (például alakszerű határozatban) jelent meg. [tasz.hu]
A konkrét eset tanulságai érthetően
A vizsgált ügyben a felperesek egy közigazgatási hatósághoz fordultak, hogy 66 darab külterületi ingatlan vonatkozásában ismerhessék meg a vadászati jog jogosultjainak adatait. Az alperes a kérést elutasította, és határozatában – a Kp. 39. és 50. §-aira hivatkozva – arról tájékoztatta az igénylőket, hogy a törvényszék előtt közigazgatási pert indíthatnak. Ez a mozzanat kritikus jelentőségű, hiszen a hatóság saját maga jelölte meg a téves jogorvoslati utat, amivel eljárásjogi csapdába csalta a felpereseket. A felperesek ezen kioktatásnak megfelelően indították meg a keresetet a közigazgatási bíróságon. [adozona.hu]
Az elsőfokú közigazgatási bíróság nem észlelte a hatáskör hiányát, és érdemben bírálta el az ügyet. Megsemmisítette az alperesi határozatot, és új eljárásra utasította a hatóságot, kimondva, hogy az igényelt információ közérdekű adat. A bíróság érvelése szerint az adatigénylés nem tagadható meg csupán azért, mert az adatok kinyerése különböző nyilvántartások összevetését igényli. Kifejtette, hogy a munkaerőforrás jelentős igénybevétele nem alapozza meg az elutasítást, csupán költségtérítés megállapítását teszi lehetővé a 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján.
A probléma ott gyökerezett, hogy az elsőfokú bíróság – az alperes rossz kioktatását követve – saját hatáskörét is megállapította a közigazgatási perre. Ez a lépés azonban eljárásjogilag semmis alapokon nyugodott. A Kúria felülvizsgálati eljárásában rámutatott: hiába hozott a hatóság közigazgatási formában elutasító döntést, a jogvita tárgya az Infotv. hatálya alá esik. A közigazgatási bíróság tehát olyan ügyben hozott érdemi döntést és fogalmazott meg anyagi jogi iránymutatásokat, amelyre törvényi felhatalmazása egyáltalán nem volt.
Az alanyi jog természete kontra az alperes minősége
A Kúria érvelése mélyen gyökerezik a magyar jogdogmatikában, különösen a hatásköri elhatárolás kérdésében. A határozat kiemeli, hogy a Kp. 5. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási bíróság csak olyan közjogi jogvitában dönthet, amelyet törvény kifejezetten a hatáskörébe utal. Ebben az esetben azonban az Infotv. nemhogy nem utalta a közigazgatási bíróság elé az ügyet, hanem egyenesen a polgári bíróságot jelölte ki. Ez a vertikális hatáskörmegosztás felülírja a szervezetrendszeri hovatartozást. [tasz.hu]
A Kúria felidézte korábbi, Kpkf.III.37.305/2020/2. számú határozatát is, megerősítve a folytonosságot a joggyakorlatban. Az alapelv világos: nem az határozza meg a bíróságot, hogy ki ül az alperesi pozícióban, hanem az, hogy mit követelnek tőle. Ha a követelés alapja az Alaptörvényben rögzített közérdekű adatok megismeréséhez való jog, akkor az igény polgári jogi természetű. Ez az elhatárolás elengedhetetlen az igazságszolgáltatás ágainak elkülönítéséhez, amelyet az Alaptörvény 25. cikke is rögzít.
Az Alaptörvény 25. cikke értelmében a bíróságok döntenek büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban és a közigazgatási határozatok törvényességéről. Fontos látni, hogy a polgári bíróságok hatásköre nem korlátozódik a szoros értelemben vett „Ptk.-s” jogvitákra. A „magánjogi jogvita” kategóriája mellett a polgári bíróságok bírálják el a „törvényben meghatározott egyéb ügyeket” is. Az Infotv. 31. §-a pontosan ilyen egyéb ügynek minősíti az adatigénylési pereket, kiemelve azokat a közigazgatási bíráskodás általános felülvizsgálati hatásköre alól.
A közigazgatási bíróság hatáskörének hiánya és annak hivatalbóli észlelése
A döntés egyik legfontosabb eljárásjogi tanulsága a hatáskör vizsgálatának kötelezettsége. A Kp. 14. § (1) és (2) bekezdése értelmében a bíróságnak a hatáskörét a per bármely szakaszában, hivatalból kell vizsgálnia. Ez azt jelenti, hogy ha a bíróság észleli a hatáskör hiányát, nem mérlegelhet, hanem meg kell tennie a szükséges eljárási lépéseket. A vizsgált esetben az alperes csak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott először a hatáskör hiányára, de ez a Kúria szerint nem volt elkésett. [adozona.hu]
Mivel a hatáskör hiánya abszolút eljárási hiba, azt akkor is figyelembe kell venni, ha az alperes korábban (például az elsőfokú eljárásban) nem hivatkozott rá, sőt, ha ő maga adott téves tájékoztatást. A Kúria rögzítette: a hatóság téves jogorvoslati kioktatása nem teremthet hatáskört egy bíróság számára ott, ahol a törvény azt kifejezetten megvonta. A jogerős ítélet tehát olyan eljárásban született, amely jogilag nem is létezhetett volna a közigazgatási ügyszakban.
Ebből a logikai láncolatból következik az is, hogy a közigazgatási bíróság által tett anyagi jogi megállapítások is érvénytelenek. Hiába fejtette ki az elsőfokú bíróság részletesen, hogy miért minősülnek a vadászati adatok közérdekűnek, vagy miért nem mentesít a nagy munkateher az adatkiadás alól – ezeket a kérdéseket csak a hatáskörrel rendelkező polgári bíróság döntheti el. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, megfosztva azt minden joghatásától.
Gyakorlati következmények az adatigénylők és az adatkezelők számára
A Kúria döntése nem egyszerűen lezárta az ügyet, hanem kijelölte a követendő utat az alsóbb fokú bíróságok számára. Az eljárás megszüntetése helyett a Kúria az elsőfokú közigazgatási bíróságot új eljárásra utasította. Az iránymutatás egyértelmű: a megismételt eljárásban a bíróságnak a Kp. 47. § (1) bekezdése szerinti áttétel szabályait kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a keresetlevelet át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bírósághoz. [naih.hu]
Ha közérdekű adat kiadásáról van szó, a keresetet minden esetben a polgári bíróságon kell előterjeszteni. A határozat egyúttal védi is az igénylőket, hiszen az áttétel intézménye a gyakorlatban biztosítja, hogy a tévesen benyújtott kereset ne vesszen el, hanem a megfelelő fórum elé kerüljön, megőrizve a benyújtás joghatásait.
Az adatkezelő szervek számára a döntés üzenete az, hogy a közérdekű adatokkal kapcsolatos eljárásaikban az Infotv. speciális szabályait kell alkalmazniuk. A jogorvoslati tájékoztatásban kötelezően a polgári peres utat kell megjelölni. Emellett az ügy érdemét tekintve a döntés fenntartja a vitát az „új adat előállítása” és a „nyilvántartások összevetése” körül. Bár a Kúria most nem döntött erről (hatáskör hiányában), az alperes által hivatkozott BDT 2024.4764. és BDT 2024.4761. számú határozatok továbbra is fontos hivatkozási pontok maradnak a polgári perekben.
Jogalkotói szándék a Kúria szerint
A határozat dogmatikai megerősítését az Infotv. rendelkezéseinek egyértelmű nyelvtani és logikai értelmezése adja. Az Infotv. 31. § (1) bekezdése az a speciális szabály, amely a jogvitát a közigazgatási bíróságok elől kifejezetten a polgári perrendtartás (Pp.) hatálya alá utalja, míg az Infotv. 31. § (5) bekezdése ezen felül a polgári bírósági rendszeren belüli hatáskört határozza meg. Ez a megoldás biztosítja, hogy az adatigénylési perekben egy gyorsabb, a polgári jogi alapelvekre épülő eljárásban szülessen döntés, ahol az adatkezelőnek kell bizonyítania az elutasítás jogszerűségét. [naih.hu]
A Kúria elemzése rávilágít arra, hogy a bírósági rendszer két ága (közigazgatási és polgári) közötti határvonal nem mindig a felek személye mentén húzódik. A modern jogállamban a funkcionális megközelítés dominál. Ha egy szerv közfeladatot lát el, és az ehhez kapcsolódó adatok kiadását kérik tőle, akkor nem klasszikus hatósági jogviszonyban áll az állampolgárral, hanem az információszabadság alanyaként. Emiatt a jogvita sem közigazgatási, hanem egy sajátos, az állam és polgára közötti transzparencia-vita, amelyet a jogalkotó tudatosan helyezett a polgári ügyszakba.
Összegezve, a Kúria IV.Kfv.37.683/2025/9. számú döntése rendet vágott a hatásköri bizonytalanságok között. A határozat egyértelmű üzenete, hogy az Infotv. szabályai megelőzik a Kp. általános rendelkezéseit. A jövőben sem a hatóság téves kioktatása, sem a közigazgatási bíróság önhatalmú hatáskör-kiterjesztése nem legalizálhat egy polgári bíróságra tartozó eljárást. Ez a döntés nemcsak a jogalkalmazás pontosságát javítja, hanem közvetve az információszabadság érvényesülését is szolgálja a tiszta eljárási keretek biztosításával.
Segít a Szerzi!
Kérdése van vagy segítségre szorul? Megoldás a Szerzi, aminek segítségével könnyedén és rövid időn belül, online felteheti a kérdését egy ügyvédnek bármely jogi témában. Forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, akik készséggel állnak rendelkezésére!
