Kapcsolattartás a gyermekemmel

Mit takar a láthatás?

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fent. A jogszabályi rendelkezés szerint ez valójában a gyerek jogaként közelítendő meg, amely nem a szülői érdekek és igények kizárólagos figyelembevételét irányozza elő. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. [30,31]

Negatív feltétel alapján akkor van rá lehetőség, amennyiben kapcsolattartási jogát a gyermekétől külön élő szülőnek nem korlátozták vagy vonták meg. [32,33]

A kapcsolattartási jog tartalma magában foglalja:

• a gyermekkel való személyes találkozást,
• a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
• a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és
• kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. [34,35,36]

Megjegyzendő, hogy a szülőket e tekintetben továbbra is terheli az együttműködési kötelezettség, így a megállapodástól eltérő vagy nem szabályozott esetekben a másik szülő beleegyezésére is szükség van. [37,38]

Határozat a kapcsolattartásról

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell:

• annak gyakoriságáról,
• időtartamáról,
• folyamatos vagy időszakos mivoltáról,
• arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor,
• továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
• a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról. [39,40]

Az elvált szülőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy a gyermekük számára stabil és támogató környezetet teremtsenek. Az egyezség lehetőséget teremt a szülők számára arra, hogy közösen alakítsák ki a kapcsolattartási rendszert, figyelembe véve mindkét fél igényeit és a gyermek érdekeit. Ha az egyezség nem lehetséges, és a szülők nem tudnak megegyezni a kapcsolattartásról, a bíróság döntése lesz az irányadó. A bíróságoknak azonban mindig szem előtt kell tartaniuk a gyermek érdekét és azt, hogy mindkét szülő fontos szerepet játszik a gyermek életében. [41,42]

Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.

A kapcsolattartás formái

A következő formáit különböztetjük meg a fentebb említettek szerint a kapcsolattartásnak:

• a folyamatos,
• az időszakos és
• felügyelt.[43]

Folyamatos kapcsolattartást érintő kérdések:

• a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást,
• a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeres, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét,
• a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást (videochat, levelezés).[44]

Időszakos kapcsolattartást érintő kérdések:

• a tanítási szünetek és a többnapos ünnepekkor való huzamos együttlét,
• a külföldre vitel lehetősége.

Felügyelt kapcsolattartás tekintetében szükséges, hogy a külön élő szülőt egy felügyelettel megbízott személy vagy a másik szülő jelenlétét igényli. [45,46]