Az elmúlt időszakban a közbeszéd tárgya többek között a gyülekezési jog is volt. Ahhoz, hogy tisztán lássunk érdemes megismerkedni a gyülekezési jog törvényi szabályozásával.
A gyülekezési jog alapvető szabadságjog, amely minden demokratikus társadalom sarokköve. Jogot biztosít arra, hogy egyének békésen összegyűljenek, véleményt nyilvánítsanak és közösen képviseljék érdekeiket vagy álláspontjukat. Ez a szabadság nemcsak a demokratikus részvétel alapfeltétele, hanem hozzájárul a társadalmi párbeszédhez és a pluralizmus fenntartásához. Ugyanakkor a gyülekezési jog gyakorlása körültekintő szabályozást igényel, hogy egyszerre biztosítsa a jog gyakorlásának lehetőségét és védje a közrendet, valamint mások jogait. A jelen cikk célja, hogy bemutassa a gyülekezési jog nemzetközi és magyarországi szabályozását. [tasz.hu]
Nemzetközi szabályozás
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 12. cikke kimondja, hogy mindenki jogosult a békés célú gyülekezés szabadságára, valamint a másokkal való egyesülés szabadságára. Ez az alapjog az EU-tagállamokra kötelező, és a tagállamok joggyakorlatát is alakítja. A Charta biztosítja, hogy a gyülekezési jog nem abszolút, tehát korlátozható, azonban csak olyan esetekben, amelyek demokráciában indokolhatók, például nemzetbiztonság, közrend vagy mások jogainak védelme céljából. Mivel ez az EU-tagállamokra vonatkozik, így Magyarországra is kötelező. [eur-lex.europa.eu]
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 11. cikke ugyancsak védi a gyülekezési jogot, amely szerint mindenkinek joga van békés gyülekezéshez és egyesüléshez. Az Egyezmény alapján a jog gyakorlásának korlátozása csak szigorú feltételek mellett lehetséges, mint például a közbiztonság vagy a közegészség védelme. Magyarországon 1993-ban hirdették ki, azóta a gyülekezési jog hazai joggyakorlat alapja. [echr.coe.int]
Az Európai Emberi Jogok Bírósága (EJEB) feladata ezen jogok megsértésének vizsgálata, és ennek alapján alakította ki részletes esetjogi gyakorlatát. Fontos, hogy a gyülekezési jog gyakorlása mind nyilvános, mind magánterületen érvényesülhet, továbbá a jogvédelem kiterjed statikus és dinamikus gyűlésekre egyaránt.
Mindezek mellett a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJNE) 21. cikke is világosan kimondja a gyülekezési jog alapvető jogi védelmét. Ez az egyezmény biztosítja, hogy mindenki jogosult békés gyülekezésre, és lehetősége legyen tüntetések, demonstrációk szervezésére vagy azokban való részvételre. A PPJNE azonban nem abszolút jogot garantál: a gyülekezési jog gyakorlása korlátozható olyan feltételek mellett, amelyek szükségesek a nemzetbiztonság, a közrend, a közegészség vagy mások jogainak védelme érdekében. Ezek a korlátok azonban mindig arányosnak és törvényesnek kell hogy legyenek. [jogkodex.hu]
Mindhárom nemzetközi dokumentum hangsúlyozza, hogy a gyülekezési jog alapvető emberi jog, a demokratikus részvétel fontos eleme, ugyanakkor biztosítani kell, hogy gyakorlása a társadalom többi tagjának jogait ne sértse, és a korlátozások mindig arányosak és legálisak legyenek.
Gyülekezési jog itthon
A jogforrási hierarchia csúcsa, az Alaptörvény is rendelkezik a gyülekezési jogról. Egyrészt kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Másrészt mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a gyülekezési jog és a sajtó-és szólásszabadság anyajoga.
Az Alaptörvény szerint az alapjogokat, így a gyülekezési jogot is lehet korlátozni, azonban ennek a korlátozásnak alkotmányosnak kell lennie, ezzel kizárva minden önkényt. Akkor alkotmányos valamely alapjognak a korlátozása, ha azt a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmát tiszteletben tartjásával teszik.
Jogszerű gyűlés
Magyarországon külön gyülekezési törvény van, amely a 2018.évi LV. törvény. Kimondja, hogy előzetes bejelentés nélkül, békésen közös felvonulásokat lehet szervezni és azokon résztvenni. Megfogalmazza, hogy mit kell gyűlés alatt érteni, ami a következő: legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
Megtartás
Közterületen, jogszerűen nyilvános gyűlést akkor lehet tartani, ha a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb egy hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával be lett jelentve az illetékes rendőrkapitányságnak. Ennek hátterében az áll, hogy a rendőrségnek feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és ennek keretében a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. Így a rendőrség és mindenki más is fel tud készülni, hogy egy meghatározott időintervallumban például nem lehet egy hídon átmenni autóval. [net.jogtar.hu]
Fontos tehát, hogy ez nem engedélykérés az illetékes hatóságtól, hanem tájékoztatási kötelezettség teljesítése, mivel az Alaptörvényben elismert alapjog gyakorlásáról szól.
A bejelentésnek tartalmaznia kell egyrészt a szervező, több szervező esetén a vezető nevét, lakcímét, szervező szervezet esetén a képviseletre jogosult lakcímét, valamint azt az elérhetőségét, amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart. Másrészt a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát.
Spontán gyűlés
A hazai gyakorlat alapját Alkotmánybírósági határozatok és EJEB döntések adják. Például az 55/2001 (XI.29.) AB határozat kimondja, hogy a rendezvény szervezője csak természetes személy lehet. A 75/2008 (V.29.) AB határozat rögzíti, hogy a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Továbbá az azonnali reagálású (sürgős) gyülekezések esetében önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg a rendezvény. Végül azt is, hogy a gyülekezési törvény kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre (spontán gyülekezés) is. Maga a gyülekezési törvény ezt a jogintézményt nem ismeri, azonban vannak az életben olyan esetek (pl. törvények vagy azok módosításának elfogadása) melyek esetén nincs lehetőség 2 nappal korábban bejelenteni a gyűlést. [parlament.hu]
Az EJEB a Molnár-ügyben valamint a Bukta kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy különleges körülmények között, amikor valamely politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen reakciót tehet indokolttá, a politikai eseményt követő békés tüntetés feloszlatása pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt, ha a résztvevők semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a békés célú gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti. Tehát a spontán demonstráció tartásához fűződő jog (különleges körülmények között) felülírhatja a nyilvános gyülekezés bejelentésének kötelezettségét, ha az egy aktuális eseményre való közvetlen reagálás demonstráció formájában válik szükségessé. Az ilyen kivétel különösen akkor lehet indokolt, ha a késedelem elavulttá (azaz a megkésettség okán irrelevánssá) tenné a reagálást. [ijoten.hu, drkarsai.hu]
Részvétel
A résztvevőknek is tisztában kell lenni azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek megilletik őket egy gyűlésen. Az első és legfontosabb, hogy a rendező, szervező utasításait követni kell, amelyekte a rend fenntartása és biztosítása érdekében tesz. Emellett tilos a gyűlésen (sem az oda/visszaúton)
- lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket vagy ezek utánzatát magánál tartva
- az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy
- erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni.
Emellett, ha a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők
- nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot,
- továbbá arcukat nem takarhatják el. [tiltakozz.tasz.hu]
Gyűlés megtiltása
Az illetékse hatóság azonban megtilthatja a gyűlést megtartását. Ennek okait a Gytv. taxatíve meghatározza.
A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja,
- ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve
- mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és
- a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással nem biztosítható.
Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását végrehajtható határozattal megtiltották.
A gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított 3 napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja. A kérelemhez csatolni kell a gyülekezési hatóság határozatát. A kérelmet a gyülekezési hatóság három napon belül továbbítja a bírósághoz.
Feloszlatás
A gyűlést feloszlatására két személy jogosult: a vezető vagy a rendőrség. Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti (pl. a gyűlés békés jellegének elvesztése) és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetője oszlatja fel.
A rendőrség akkor oszlatja fel a gyűlést, ha
- azt megtiltó határozat ellenére tartják meg,
- a vezető a kötelezettségének, a rendőrség képviselőjének felhívása ellenére nem tesz eleget – ideértve azt is, ha a rendőrség a felhívást a vezetővel személyesen, vagy a bejelentésben megjelölt elérhetőségen nem tudta közölni,
- azt a tudomásul vett bejelentéstől eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye,
- a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.
A feloszlatás okáról – ha foganatosítását nem veszélyezteti, annak megkezdése előtt – a rendőrség tájékoztatja a gyűlés szervezőjét, illetve vezetőjét. Ha a gyűlést a rendőrség feloszlatta, a gyűlés résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
Gyülekezési törvény módosítása
2025-ben a gyülekezési törvény és az Alaptörvény módosítására is sor került. Az Alaptörvény 15. módosításának ide tartozó része a következő: „(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Tehát a gyülekezési jogot is megelőzi, amely ezáltal korlátozható, ha az a gyermekek megfelelő testi, szellemi fejlődését veszélyezteti. [kormany.hu]
Szabálysértés
A Szabálysértési törvény (Szabs. tv) rendelkezik a gyülekezési joggal való visszaéléssel. Felsorolja azokat a tényállásokat, melyek a gyülekezési joggal való visszaélésnek minősülnek és megvalósításuk szabálysértésnek minősül, melynek pénzbírság lehet a következménye. Ide tartozik többek között az, aki:
- a bejelentési kötelezettség alá eső gyűlést bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,
- a gyülekezési hatóság által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt
- a gyülekezési hatóság által megtiltott gyűlésen megjelenik,
- a gyűlést szervezőként vagy vezetőként – a spontán gyűlés esetét kivéve – bejelentés nélkül tartja meg,
- a gyűlés feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el.
A Szerzi segít!
Bármilyen jogi kérdés, segítségkérés esetén bátran fordulhatnak a Szerzi platformján regisztrált ügyvédek. Online jogi tanácsadás keretében bárhonnan, rövid idő alatt elintézheti jogi ügyeit.
Ugyanakkor a Szerzi szerződésgenerátorral is rendelkezik, amely segítségével percek alatt elkészítheti saját, jogszabályokhoz aktualizált szerződését, dokumentumját, legyen szó végrendeletről vagy megbízási szerződésről.
