Mikor dönthet úgy a bíróság, hogy egy felnőtt már nem képes önállóan dönteni a saját ügyeiről, legyen szó a pénzügyeiről vagy a egészségügyi dolgairól? A gondnokság alá helyezés egy komoly jogi lépés, amely alapvetően korlátozza az ember jogait.
- Mit is jelent a cselekvőképesség?
- Mikor szükséges egy nagykorú cselekvőképességének korlátozása?
- Az eljárást megelőző intézkedések
- A per megindítása és a bírósági szakasz
- A kötelező felülvizsgálat és az eljárás lezárása
- Ki lehet gondnok?
- A gondnok főbb tevékenységei
- A gondnok felügyelete és elszámoltatása
- A gondnoki tisztség megszűnése
De mit jelent pontosan a részleges és a teljes korlátozás? Ki kezdeményezheti ezt a bírósági eljárást, és ki lehet valójában gondnok? Hogyan felügyelik a gondnok vagyonkezelését, és milyen felelőssége van? És vajon létezik-e enyhébb alternatíva, ami nem jár a cselekvőképesség elvesztésével? Cikkünkből minden kiderül.
Kárt okozott a gondnok?
Az alábbi ügy lényeges kérdése az volt, hogy a gondnokolt tartására kötött szerződés, amennyiben ahhoz hiányzik a gyámhatóság jóváhagyása, érvényesnek tekinthető-e, és az ennek alapján eszközölt kifizetések milyen jogi következményekkel járnak. A felperes a gondnok, az alperes pedig a gyámhatóság volt. [BH 2019.6.183.]
A gondnokoltat a bíróság 2012. októberében jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A gyámhatóság egy hónappal később a gondnokolt testvérét rendelte ki gondnokként.
A felperes 2013. júniusában a gondnokoltat egy idősek otthonában helyezte el. A felperes 2015. júniusában kérte egy, a gondnokolt és az otthon közötti tartási szerződés gyámhatósági jóváhagyását, hogy 2 millió forint belépési díjat és a havi nyugdíj 80%-át átutalhassa. Ezt a gyámhatóság elutasította, mivel az otthon nem rendelkezett bejegyzéssel, és a bíróság is elutasította a felperes keresetét az ügyben.
A felperes ennek ellenére azonban átutalta a 2 millió forintot, a gyámhatóság pedig később 3 millió 320 ezer forint hiányt állapított meg a gondnokolt vagyonában a nem engedélyezett átutalások miatt, majd a felperest gondnoki tisztségéből elmozdította, és hivatásos gondnokot rendelt ki.
A felperes a gyámhatóság határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és gondnoki tisztségébe való visszahelyezését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint a határozat megalapozatlan, mert nem okozott kárt a gondnokoltnak, mivel éppen az elhelyezésével és tartásával kapcsolatos kötelezettségeket teljesítette. Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.
Az ügy egészen a Kúriáig jutott, amely a keresetet elutasította. A Kúria megállapította, hogy a gyámhatósági jóváhagyás hiányában a tartási szerződés nem vált érvényessé. Ebből következően a gondnok által az érvénytelen szerződés alapján a gondnokolt vagyonából teljesített átutalások jogszerűtlenek voltak, és hiányként jelentkeztek a gondnokolt vagyonában.
A Kúria megerősítette, hogy a gyámhatóság jogszerűen járt el, amikor a gondnokot a tisztségéből elmozdította, mivel a felperes tartósan figyelmen kívül hagyta a jogszabályi előírásokat és a gyámhatósági döntéseket, amellyel súlyosan sértette és veszélyeztette a gondnokolt érdekeit. Kimondta, hogy a felperes jogszerűtlen tevékenységét nem menti az ápolási szükségesség vagy az ellátás színvonala sem. [jogkodex.hu]
Mikor helyeznek valakit gondnokság alá?
A gondnokság alá helyezés a gondnokolt cselekvőképességének – teljes vagy részleges – korlátozásával jár. Így a bíróság azokat a személyeket helyezi gondnokság alá, akiknek a cselekvőképességének a korlátozása szükséges.
Mit is jelent a cselekvőképesség?
A cselekvőképesség alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk-e önállóan jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. Aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. [njt.hu]
Ez tehát egy szűkebb kategória a jogképességnél, amely minden embert megillet feltétel nélkül és azt jelenti, hogy az ember polgári jogi jogviszonyok alanya lehet.
A cselekvőképesség kategóriái
A cselekvőképesség tekintetében három csoportot különböztethetünk meg:
Cselekvőképesek: minden nagykorú cselekvőképes, aki nem áll cselekvőképességet korlátozó bírói ítélet hatálya alatt.
Korlátozottan cselekvőképesek: ebbe a csoportba tartoznak a 14. életévüket betöltött kiskorúak, illetve azok a nagykorúak, akiknek a bíróság részlegesen korlátozta a cselekvőképességét.
Cselekvőképtelenek: ebbe a kategóriába esnek a 14. életévét be nem töltött kiskorúak, és azok a nagykorúak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
Mikor szükséges egy nagykorú cselekvőképességének korlátozása?
Azt a személyt helyezik gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent (részleges korlátozás), illetve tartósan, teljeskörűen hiányzik (teljes korlátozás) és emiatt az egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt.
Részleges vagy teljes korlátozás?
Amennyiben egy nagykorú cselekvőképességét a bíróság korlátozza, az vagy részlegesen, vagy pedig teljesen történik.
Részleges korlátozás
Ha a cselekvőképesség részlegesen kerül korlátozásra, a bíróság ezt egy vagy több meghatározott ügycsoportban teszi. Így az adott személynek csak az ítéletben szereplő ügycsoportokban kerül korlátozásra a cselekvőképessége, egyéb ügyeiben cselekvőképesnek kell tekinteni. Például, ha valaki súlyos szerencsejátékfüggő, a cselekvőképessége csak a vagyoni ügyeiben kerül korlátozásra.
Az ilyen személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Az alábbiak képezik ezen szabály alól a kivételeket, így a gondnokolt a meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül:
- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
- rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
- köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
- ajándékozhat a szokásos mértékben.
Teljes korlátozás
Ezzel ellentétben a cselekvőképességében teljesen korlátozott személy jognyilatkozata semmis és nevében a gondnoka jár el. Ezen szabály alól egy kivétel van, mégpedig, azok az általa kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződések, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel (pl. egy tábla csokoládé vétele). [ijsz.hu]
A gondnokság alá helyezési eljárás menete
A bírósági eljárást gyakran megelőzik sürgős intézkedések, illetve maga a per is pontosan szabályozott, beleértve a későbbi kötelező felülvizsgálatokat is.
Az eljárást megelőző intézkedések
Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés indokoltnak látszik, a gyámhatóság azonnali védelmi lépéseket tehet.
- Zárlat elrendelése: ha az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel (pl. kóros játékszenvedély miatti jelentős vagyonvesztés esélye nagy), a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el. Ezzel egy időben zárgondnokot is kirendel.
- Ideiglenes gondnokrendelés: erre akkor kerülhet sor, ha a személyének vagy vagyonának védelme azonnali intézkedést igényel, és ez más módon (pl. zárlattal) nem lehetséges. Ez nemcsak vagyoni, hanem személyi védelmet is jelenthet (pl. szükséges egészségügyi beavatkozás).
Mindkét esetben a gyámhatóságnak 8 napon belül meg kell indítania a gondnokság alá helyezési pert, a bíróság pedig 30 napon belül felülvizsgálja ezen intézkedéseket. [njt.hu]
A per megindítása és a bírósági szakasz
A gondnokság alá helyezés bírósági hatáskörbe tartozik. A pert pedig csak egy meghatározott kör indíthatja meg:
- a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;
- a kiskorú törvényes képviselője;
- a gyámhatóság;
- az ügyész.
Ha a gyámhatóság tudomást szerez a gondnokság alá helyezés szükségességéről (bárki bejelentése alapján), és a fenti hozzátartozók a tájékoztatástól számított 60 napon belül nem indítják meg a pert, a gyámhatóságnak kötelező megindítania az eljárást. [efoesz.hu]
A kötelező felülvizsgálat és az eljárás lezárása
A gondnokság alá helyezés nem szólhat határozatlan időre, mivel az alapvető jogokat korlátoz. Éppen ezért a bíróságnak az ítéletében rendelkeznie kell a kötelező felülvizsgálat időpontjáról. Ez az időpont a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén legfeljebb 5 év, teljes korlátozás esetén legfeljebb 10 év lehet.
A felülvizsgálat eredménye
A gyámhatóság által hivatalból indított felülvizsgálati eljárásban a bíróság a következő módokon dönthet:
- megszünteti a gondnokság alá helyezést (pl. a mentális zavar megszűnt),
- hatályában fenntartja azt (nem történt lényeges változás a gondnokolt állapotában),
- a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokságot cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatja (pl. fokozatos leépüléskor);
- a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságot cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokságra változtatja (ha a belátási képesség már nem hiányzik teljes mértékben);
- a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportokat módosítja (más ügycsoportokban is szükséges a korlátozás, de a teljes korlátozás nem indokolt).
Nem kell azonban feltétlenül megvárni a kötelező felülvizsgálat időpontját. A gondnokság megszüntetését vagy módosítását bármikor lehet kérni, ha az elrendelés oka már nem áll fenn, vagy a körülmények megváltoztak. Ezt az eljárást kezdeményezheti:
- a gondnokolt,
- a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére,
- a gondnok,
- a gyámhatóság, vagy
- az ügyész. [njt.hu]
A gondnok szerepe és felelőssége
Míg a bíróság elrendeli a gondnokságot (kimondja a cselekvőképesség korlátozását), addig magát a gondnok személyét a gyámhatóság rendeli ki. [hivatasosgondnok.hu]
Ki lehet gondnok?
Főszabály szerint gondnok minden cselekvőképes személy lehet, aki a gondnoki tisztséget vállalja. A törvény azonban kizáró okokat és egy preferenciális sorrendet is megállapít.
Nem lehet gondnokul rendelni azt:
- akit az érintett előzetes jognyilatkozatában kizárt (még cselekvőképességének korlátozása előtt, egy erre az esetre készült nyilatkozatban);
- akinek személye ellen az érintett kifejezetten tiltakozik;
- akinek kirendelése a gondnokolt érdekeivel ellentétes.
A kirendelés sorrendje:
- Nevezett gondnok: elsősorban azt kell kirendelni, akit az érintett még cselekvőképesen (előzetes jognyilatkozatban) vagy az eljárás során megnevezett.
- Házastárs, élettárs: ha nincs nevezett gondnok, a gondnokolttal együtt élő házastársat vagy élettársat kell kirendelni.
- Szülők: ha a gondnokoltnak nincsen vele együtt élő házastársa vagy élettársa (esetleg kizáró ok áll fenn velük szemben).
- Szülők által megnevezett személy: a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személy.
- Más hozzátartozó: a gondnokolt olyan egyéb hozzátartozója, aki szükség esetén a személyes gondozást is el tudja látni.
- Hivatásos gondnok: ha a fenti körből senki sem rendelhető ki, a gyámhatóság hivatásos gondnokot rendel. Hivatásos gondnok olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel. [njt.hu]
A gondnok főbb tevékenységei
A gondnok tevékenysége három fő területre bontható, melyek közül az első kettő a központi feladat, a harmadik pedig csak vállalás esetén.
- Törvényes képviselet: a gondnok a gondnokolt törvényes képviselője. Teljes korlátozás esetén minden ügyben, részleges korlátozás esetén pedig azokban az ügycsoportokban, amelyeket a bíróság meghatározott.
- Vagyonkezelés: a gondnok akkor jogosult erre, ha a bíróság a cselekvőképességet teljesen, vagy kifejezetten a vagyoni ügyek tekintetében korlátozta. A vagyonkezelésnek a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia.
- Gondozás, ápolás: Ez nem automatikus feladata a gondnoknak. A gondnok a gondnokolt gondozását akkor látja el, ha azt kifejezetten vállalta.
A gondnok felügyelete és elszámoltatása
A gondnok nem járhat el önkényesen, hiszen tevékenységét a gyámhatóság szigorúan felügyeli.
Beszámolási kötelezettség
A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról köteles beszámolni a gyámhatóságnak. Erre a gyámhatóság bármikor felhívhatja, de egyébként az éves számadással együtt kötelező.
Számadási kötelezettség
A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást készíteni. Ez az úgynevezett rendes számadási kötelezettség, amely alól azonban vannak kivételek.
- Könnyítések: amennyiben a gondnok közeli hozzátartozó, a gyámhatóság engedélyezhet egyszerűsített számadást.
- Mentesség: nem köteles a gondnok számadásra (a hivatásos gondnok kivételével), ha a gondnokoltnak nincs vagyona és jövedelme egy meghatározott mérték alatt van.
- Eseti és végszámadás: a gyámhatóság indokolt esetben eseti számadásra is kötelezhet (erre a gondnokolt kérésére is sor kerülhet), a tisztség megszűnésekor pedig kötelező a végszámadás. [hivatasosgondnok.hu]
A gondnoki tisztség megszűnése
A gondnok megbízatása nem örökre szól, a megszűnés okai két csoportba sorolhatóak, amelyek a felmentés és az elmozdítás esetei. Felmentés esetén valamilyen objektív, magától értetődő okról van szó, ezzel ellentétben az elmozdítás valamilyen kötelezettségszegés következménye.
A felmentés okai a következők:
- a bíróság megszüntette a gondnokság alá helyezést.
- a gondnokolt meghalt.
- a gondnok fontos okból kéri (pl. megbetegedés).
- utóbb keletkezik olyan kizáró ok, ami már a kirendelésnek is akadálya lett volna (pl. maga a gondnok is cselekvőképtelenné válik).
Az elmozdítás okai a következők:
- a gondnok kötelezettségét nem teljesíti (pl. nem tesz eleget számadási kötelezettségének).
- nem az esetleges előzetes jognyilatkozat szerint jár el.
- egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti (pl. sikkaszt, bántalmazza).
Azonnali intézkedést igénylő esetben (pl. súlyos érdeksérelem) a gyámhatóság az elmozdítást megelőzően fel is függesztheti a gondnokot a tisztségéből. [ijsz.hu]
Egy másik opció: támogatott döntéshozatal
A gyámhatóság támogatót rendelhet ki annak a nagykorú személynek, akinek a belátási képessége enyhén csökkent, és ezért segítségre van szüksége ügyei intézésében vagy döntései meghozatalában. A támogató kirendelését maga az érintett nagykorú kérheti a gyámhatóságtól. Ennek az intézkedésnek a célja kifejezetten az, hogy elkerüljék az érintett cselekvőképességének korlátozását. [njt.hu]
A támogató kirendelésére bírósági eljárás eredményeként is sor kerülhet. Ha a bíróság egy gondnokság alá helyezési perben úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség korlátozása nem indokolt, de az illetőnek segítségre van szüksége, elutasítja a keresetet, és értesíti a gyámhatóságot a támogató kirendelésének szükségességéről. Ebben az esetben a gyámhatóság az érintettel egyetértésben rendeli ki a támogatót. A támogató kirendelése semmilyen módon nem érinti és nem korlátozza a nagykorú személy cselekvőképességét.
Segít a Szerzi
Amennyiben további segítségre volna szüksége ezen témával kapcsolatban, illetve egyéb jogi kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédek egyikéhez online jogi tanácsadás keretében, aki készséggel áll rendelkezésére a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban vagy egyéb jogi kérdésben egyaránt.
