Előfordulhat, hogy egy szerződés látszólag minden formai követelménynek megfelel, mégis komoly hiba rejlik benne. Mi történik akkor, ha valamelyik fél tévedésben volt, megtévesztették, vagy jogellenes fenyegetés hatására írta alá a megállapodást?
- Az érvénytelenség általában
- A megtámadhatóság
- A megtámadási okok
- Tévedés, közös téves feltevés
- Megtévesztés, jogellenes fenyegetés
- Akarathiba ingyenes szerződés esetén
- Feltűnő értékaránytalanság
- Tisztességtelen általános szerződési feltétel
- Tisztességtelen szerződési feltételek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben
- Kössön biztonságos szerződést a Szerzivel!
Ilyen esetekben érvénytelen szerződésről beszélhetünk, pontosabban a megállapodás megtámadható. A megtámadhatóság az érvénytelenség egyik leggyakoribb, ugyanakkor legösszetettebb formája, amelynél döntő jelentőségű a szerződés sikeres megtámadása.
Cikkünkben bemutatjuk, mikor és hogyan lehet egy szerződést megtámadni, milyen okok vezethetnek a megtámadhatósághoz, és mire kell különösen figyelni a jogvita elkerülése érdekében.
Az érvénytelenség általában
Akkor érvénytelen a szerződés, ha valamilyen okból, hibából kifolyólag nem képes a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek a hiba súlya szerint két fajtáját különböztetjük meg:
- semmisség,
- megtámadhatóság.
Tehát ahhoz, hogy a szerződés alkalmas legyen a felek által elérni kívánt joghatás kiváltására, szükséges, hogy ne álljon fenn semmilyen érvénytelenségi ok.
Létezik részleges érvénytelenség, amely esetében az érvénytelenség a szerződés egy részét érinti. Ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak az érvénytelenséggel érintett részre kell alkalmazni. Akkor dől meg a részleges érvénytelenség, ha a felek az érvénytelen rész nélkül a szerződést feltehetően nem kötötték volna meg. Fogyasztói szerződésben akkor válik az egész szerződés érvénytelenné, ha az érvénytelenséggel érintett rész nélkül a szerződés nem teljesíthető.
Az érvénytelenségi okokat a jogalkotó az alábbiak szerint rendszerezi:
- A szerződési akarat hibája
- A szerződési jognyilatkozat hibája (ez azonban minden esetben semmisséget eredményez)
- A célzott joghatás hibája
A megtámadhatóság
A megtámadhatóság az érvénytelenség relatív, azaz feltételes formája. Amennyiben valamilyen megtámadhatósági ok áll fenn, a szerződés csak az eredményes megtámadást követően válik érvénytelenné a megkötésének időpontjára visszamenőleg. Ebben az esetben tehát a megtámadásra jogosult akaratán múlik, hogy a szerződés érvényes marad-e vagy sem. [lexikon.uni-nke.hu]
Ki jogosult az érvénytelen szerződés megtámadásra?
A megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek ahhoz jogi érdeke fűződik. A szerződést megkötő felek mindig érdekelt félnek számítanak. Harmadik személy esetében az érdekeltséget mindig bizonyítani szükséges. A harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását olyan mértékben kérheti, amennyiben a jogi érdeke megindokolja. Ennek feltétele, hogy ne legyen más jogi eszköze a jogi igényének érvényesítésére.
A megtámadás határideje
Az arra jogosult a szerződés megkötésétől számított 1 évig támadhatja meg a szerződést. Ez egy elévülési természetű határidő, így alkalmazandóak rá az elévülésre vonatkozó szabályok. Így abban az esetben, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a megtámadási jogát, az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől folytatódik az elévülés. Jogellenes fenyegetés esetében a nyugvás a jogellenes fenyegetés megszűnéséig, tévedés esetén a tévedés felismeréséig tart. Az elévült követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető. Azonban a megtámadási határidő lejártával a megtámadási jog kifogásként továbbra is érvényesíthető ugyanazon szerződésből származó követeléssel szemben. Tehát ez ilyenkor védekezésre szolgál, de nem eredményezhet marasztalást, csupán a kereset elutasítását.
A megtámadási jog nem csak az 1 éves határidő elteltével szűnhet meg, hanem úgy is, ha a jogosult a megtámadási jog megnyílását követően szerződési akaratát megerősíti. A jogosult le is mondhat megtámadási jogáról, ezt azonban nem a szerződésbe, hanem külön jognyilatkozatba kell foglalni, ugyanis ezt is érvényesen csak a megtámadási jog megnyílását követően teheti meg. A jognyilatkozatából egyértelműnek ki kell tűnnie, hogy a szerződés teljesítését a megtámadhatósági ok fennállásának ismeretében is vállalja. [jogaszvilag.hu]
A megtámadás módja
A megtámadásra jogosult érvényesítheti megtámadási jogát közvetlenül a bíróság előtt, de akár a másik félhez intézett jognyilatkozatával is. A jogosult a másik félhez intézett egyoldalú és címzett jognyilatkozattal jelzi, hogy a másik orvosolja a hibát, vagy azt, hogy nem szeretné, hogy a szerződés joghatást váltson ki. A megtámadási jog gyakorlásának mindkét formájára vonatkozik az 1 éves határidő, így ha a másik fél nem fogadja el a megtámadást, akkor a bírósághoz is 1 éven belül fordulhat.
A megtámadási nyilatkozatra a jogszabály nem ír elő alakszerűségi követelményeket, bár az írásba foglalás a bizonyítást megkönnyíti. Azonban ha a jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződési jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a szerződés megtámadása is ebben a formában lesz érvényes. Például ingatlan adásvétele csak írásban érvényes, így a szerződés megtámadása is írásban lesz érvényes. [erthetojog.hu]
A megtámadási okok
Tévedés, közös téves feltevés
A szerződési akarat hibájának egyik esete a tévedés vagy a közös téves feltevés. A szerződést megtámadhatja az a fél, aki a szerződés megkötésekor valamilyen lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt.
Ennek konjunktív feltételei, hogy
- a tévedés a szerződés megkötésének pillanatában már fennálljon,
- a tévedést a másik fél okozza vagy legalább felismerhette, és
- a tévedés valamilyen lényeges körülmény tekintetében álljon fenn.
Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél egyáltalán nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Például gépkocsi adásvétel esetén lényeges körülmény, hogy a jármű valós állapota megfelel-e a szervizkönyvbe foglaltaknak.
A tévedés állhat a szerződés alanyában, tárgyában, tartalmában, valamint az indokában. A gyakorlatban a tévedést legtöbbször az okozza, ha a fél elmulasztja a megfelelő tájékoztatást. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása akár szerződésszegési kártérítési igényt is megalapozhat. A sérelmet szenvedő fél választhat, hogy az érvénytelenségre vagy a szerződésszegésre hivatkozik keresetlevelében.
A szerződő felektől azonban elvárható, hogy a szerződéskötéskor a megfelelő gondossággal járjanak el, így nem hivatkozhat tévedésre, aki:
- a tévedését felismerhette, vagy
- a tévedés kockázatát vállalta.
Ha a felek a szerződés megkötésekor ugyanazon lényeges kérdés tekintetében tévedésben voltak, akkor a szerződést bármelyikük megtámadhatja. [legitimo.hu]
Megtévesztés, jogellenes fenyegetés
A megtévesztés a tévedés súlyosabb esete, ugyanis ilyenkor a másik szándékosan ejti tévedésbe vagy tartja tévedésben a szerződő felet. Ilyenkor a megtévesztett fél által a megfelelő körültekintés elmulasztása nem akadályozza a megtámadást. A megtévesztést harmadik személy is megvalósíthatja, de ez csak abban az esetben eredményez megtámadhatóságot, ha a megtévesztett féllel szerződő személy a megtévesztésről tud vagy tudnia kellett. [kocsisszabougyved.hu]
A szerződési akaratot szintén befolyásolja a jogellenes fenyegetés. Ilyenkor a másik felet a jogellenes fenyegetéssel veszik rá a szerződés megkötésére. Jogellenes fenyegetés olyan súlyos személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ennek hatására a fél akadályozva van abban, hogy a valódi akaratának megfelelően kössön szerződést, valódi akaratát nyilvánítsa ki.
Nem szükséges, hogy konkrétan a szerződő fél ellen irányuljon, ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy tényleg alkalmas-e a félelemkeltésre. Nem szükséges az sem, hogy a kilátásba helyezett hátrány valóban jogellenes legyen, magának a fenyegetésnek kell annak lennie. (Például feljelentéssel való fenyegetés.) Ez szintén történhet harmadik személy részéről, amelyről a megfenyegetettel szerződő félnek is tudnia kell vagy tudnia kellett. A fenyegetés történhet fizikai kényszer útján is. A fizikai kényszer esetében azonban a szerződési akarat teljesen hiányzik, így a kommentár irodalom az ilyen módon megkötött szerződést nem létezőnek tekinti, azaz az létre sem jött.
Akarathiba ingyenes szerződés esetén
Ingyenes szerződés esetén tévedés vagy téves feltevés esetén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha a tévedést a másik fél nem ismerhette fel. Ha ingyenes szerződéssel kapcsolatban a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, akkor szintén meg lehet támadni, ha a megtévesztett vagy megfenyegetett féllel szerződő személy ezt nem ismerhette fel.
Feltűnő értékaránytalanság
Ezen megtámadási ok a célzott joghatás hibája körébe tartozik. Ilyenkor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között feltűnően nagy az aránytalanság. Ilyenkor a szolgáltatások forgalmi értékét kell összehasonlítani, és az eltérés százalékos arányban megállapítható. Nem kizárt, hogy a felek az ún. alkusávban mozogva eltérjenek a valódi forgalmi értéktől.
A feltűnő értékaránytalanság vizsgálata során figyelembe kell venni:
- a szerződés megkötésének körülményeit,
- a szerződés egész tartalmát,
- a forgalmi érték-viszonyokat,
- az ügylet sajátosságait,
- a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módját [kuria-birosag.hu]
Ha a bíróság a szerződés érvényessé nyilvánítása mellett döntött, akkor olyan ellenszolgáltatást kell meghatároznia, amely mellett már az értékkülönbség nem feltűnően nagy, legalább az alkusáv széléig.
A megtámadhatóság további feltételei:
- A feltűnő értékaránytalanságnak a szerződés megkötésének pillanatában kell fennállnia, az azt követő piaci értékváltozások, valamint a felek vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változások nem eredményeznek megtámadhatóságot.
- Feltétel továbbá az, hogy egyik felet sem vezérelje az ingyenes juttatás szándéka.
- Nem támadhatja meg a szerződést feltűnő értékaránytalanság címén az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette, vagy ennek kockázatát vállalta. Például egy árverés során fennáll annak a lehetősége, hogy az elárverezett tárgyat jelentősen a forgalmi érték feletti áron szerezzük meg, így ebben az esetben nem lehet ezen megtámadhatósági okra hivatkozni.
A felek ezen megtámadási jogot a szerződésben teljesen ki is zárhatják. Kivételt jelent ez alól a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés.
Tisztességtelen általános szerződési feltétel
Általános szerződési feltételnek (ÁSZF) minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződés megkötése előtt megismerje és azt a másik fél el is fogadta. A másik felet külön tájékoztatni kell arról az általános feltételről, amely a jogszabályoktól, a szokásos szerződési gyakorlattól vagy a felek által korábban alkalmazott feltételektől jelentősen eltér. Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a másik fél azt kifejezetten elfogadta.
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből fakadó jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A tisztességtelen általános szerződési feltételt az arra jogosult megtámadhatja.
Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának vizsgálatakor az alábbiakat kell figyelembe venni:
- a szerződés megkötéséhez vezető valamennyi okot és körülményt,
- a kikötött szolgáltatás rendeltetését,
- a vizsgált feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók azokra a rendelkezésekre, amelyek a főszolgáltatást, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát határozzák meg, amennyiben ezek világosak és érthetőek. Emellett nem minősül tisztességtelennek az a szerződési feltétel sem, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amelyet jogszabály előírásainak megfelelően határoztak meg. Tehát ezekben az esetekben a tisztességtelenség nem vizsgálható. [szerzi.hu]
Tisztességtelen szerződési feltételek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében is alkalmazandóak a már ismertetett, a tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok. A fogyasztói szerződésekben ezek a szabályok azonban nem csak az általános szerződési feltételekre, hanem minden olyan szerződési feltételre vonatkoznak, amelyet a vállalkozás előre meghatározott, és amelyet nem tárgyaltak meg egyedileg. A vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében, ha egy ilyen feltétel nem egyértelmű, az önmagában tisztességtelennek számít. Fontos azonban, hogy fogyasztói szerződés esetén az ilyen tisztességtelen szerződési feltétel semmis, és a semmisségre a fogyasztó érdekében lehet csak hivatkozni (relatív semmisség). Tehát itt nem megtámadhatóságról, hanem semmisségről beszélünk, amelyről bővebben olvashat ebben a cikkünkben.
Kössön biztonságos szerződést a Szerzivel!
A megtámadhatóság mindig utólagos eszköz – amikor már probléma van. A tudatos szerződéskötés viszont megelőzi a kellemetlenségeket. Érdemes már a megállapodás előkészítésekor szakmailag átgondolt, jogilag stabil szerződést kötni, hogy később a megtámadás lehetőségén ne kelljen gondolkodni.
Kössön szerződést a Szerzi szerződésgenerátorával, amely kérdésenként végigvezeti Önt a szerződés lényeges elemein. Így biztos nem marad ki semmilyen szükséges elem!
Ha a szerződés megkötésének bármelyik szakaszában valamilyen jogi kérdése merülne fel, keresse fel a Szerzire felregisztrált ügyvédek egyikét az online jogi tanácsadás keretein belül!
