Az öröklési jog az egyik legősibb és legfontosabb jogterület, amely mindenkit érinthet, életkortól, vagyoni helyzettől és családi állapottól függetlenül. A kérdés, hogy mi történik valakinek a vagyonával halála után, nemcsak jogi, hanem társadalmi és családi szempontból is kiemelt jelentőségű. Cikkünk célja, hogy közérthetően mutassa be az öröklési jog legfontosabb szabályait, gyakorlati jelentőségét, valamint a magyar jogrendszer sajátosságait.
Mi az öröklési jog?
Öröklésnek nevezzük azt a folyamatot amikor az elhunyt vagyona az örököseire száll. Az öröklési jog pedig a polgári jog egyik ága, amely ezt a folyamatot jogi keretek közé rendezi. Az öröklés jogi alapja lehet törvény vagy végintézkedés. A magyar jogban az öröklési jog elsődlegesen az örökhagyó akaratát, másodlagosan a törvényes rendet követi, tehát ha az örökhagyó után például maradt végrendelet, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg. A Polgári Törvénykönyvben találhatóak az öröklési jogi szabályok.
Végintézkedésen alapuló öröklés
Az örökhagyó végintézkedése alapján maga dönthet vagyona sorsáról. A végintézkedés lehetőséget ad arra, hogy az örökhagyó egyedi családi, vagyoni helyzetét, személyes kívánságait is figyelembe vegye. A végintézkedésbe tartozik a végrendelet, öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.
A végrendelet
A végrendelet az örökhagyó egyoldalú, halála esetére szóló jognyilatkozata, amelyben meghatározhatja, hogy ki vagy kik örököljék vagyonát. Ez azért fontos, mert azokat a vagyontárgyakat, amelyért egész életünkben dolgoztunk arra hagyhatjuk, akire csak akarjuk.
A végrendeletben lehetőség van az egész vagyonról vagy annak egy részéről rendelkezni. Ebben az esetben a fennmaradó vagyonra a törvényes öröklés szabályai alkalmazandók.
Személyesen, közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezzük. Bárki tehet közjegyző előtt végrendeletet, azonban vannak olyan személyek, akik érvényes végrendeletet kizárólag közjegyzői okiratban foglalva tehetnek, ezt a listát itt olvashatja.
Írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó saját kezűleg is megírhatja, ezt holográf végrendeletnek nevezzük, allográf pedig, amelyet mással irat meg.
A házastársaknak lehetőségük van közös végrendeletben együtt rendelkezni a vagyonukról.
A végrendelet érvényességéhez szigorú alaki, formai feltételek kötődnek, amelyekről itt tájékozódhat.
Az öröklési szerződés
A végrendelettel szemben ez már kétoldalú végintézkedési forma. Gyakori az idős, saját ellátásukra képtelen vagy segítségre szorulók körében. Azért szerződés mivel egy szolgáltatásért (ebben az esetben a gondozásért, ellátásért) az idős személy meghatározott vagyontárgyakat hagy a gondozójára, vagyis ez a gondozás ellenértéke. Ilyenkor az örökhagyó halála után szállnak át a vagyontárgyak tulajdonjogai, így az idősek biztosak lehetnek abban, hogy életük végéig gondozni fogják őket. [kozjegyzotkeresek.hu, oroklesijog.hu]
Halál esetére szóló ajándékozás
Ez az ajándékozás speciális formája, mivel az érvényesség ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a megajándékozott túlélje a megajándékozót. A jogviszony szempontjából az ajándékozás szabályai az irányadóak, míg a szerződés formai követelményei szempontjából az öröklési szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
Törvényes öröklés
A Ptk. felsorolásszerűen határozza meg a törvényes örökösöket. Ezzel együtt felállít egy szigorú sorrendet is, amelytől nem lehet eltérni. Ez az öröklési rend. A törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat. Eszerint a törvényes öröklési rend a következő:
- Örökhagyó gyermeke: ha több gyermekről van szó, akkor ők egyenlő arányban örökölnek. Pl. két gyermek esetén 1/2-1/2-ed arányban.
- Házastárs: ha van leszármazó örökös, akkor megilleti holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Tehát az előző példával élve a két leszármazó mellett a házastársat egy gyermekrész illeti meg, ami annyit tesz, hogy most már 1/3-ad részt kapnak mindhárman. Abban az esetben ha nincs gyermek, vagy nem örökölhet, akkor a közösen lakott lakást és a felszerelési tárgyakat is a házastárs örökli. Ha van szülő, a házastárs velük egyenlő arányban örököl. Ha sem gyermek, sem szülő, akkor a házastárs egyedül örököl.
- Szülők és testvérek: ha az örökhagyónak nincs leszármazója (vagy nem örökölhetnek), akkor a szülők örökölnek egyenlő arányban. Ha a szülő kiesett az öröklésből, akkor annak leszármazói (tehát az örökhagyó testvérei) örökölnek.
- Nagyszülők: akkor jogosultak, ha nincs leszármazó, házastárs, szülő és tőlük leszármazottak.
- Dédszülők: ha sem nagyszülők, sem azok leszármazottai nincsenek (vagy kiestek).
- Állam és önkormányzat: Ha nincs más örökös, akkor az állam örököl. Ez a szabály 2023. július 1-jétől változott, miszerint az állam örökléséhez szükség van arra, hogy előtte a települési önkormányzat az örökséget visszautasítsa. Az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetén más örökös hiányában főszabály szerint az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat lesz a törvényes örökös. [mokk.hu, drujvary.hu]
Kiesés az öröklésből
A kiesés azt jelenti, hogy van örökös, de valamilyen oknál fogva nem részesül az örökhagyó vagyonából és ilyenkor a következő örökös fog örökölni. A Ptk. a következő eseteket nevesíti. Az esik ki az öröklésből, aki
- nem éli túl az örökhagyót,
- az öröklésre érdemtelen: az érdemtelenség erkölcsi, morális kategóriaként szolgál. Érdemtelennek minősül, aki
- az örökhagyó, a törvényes örökös vagy a végintézkedésben részesített személy életére tör,
- szándékosan akadályozta az örökhagyó végakaratának kinyilvánítását, meghiúsította végakarataának érvényesítését vagy ezeket megkísérelte.
- az örökséget visszautasította: a törvényes örököst vagy a végrendeletben kijelölt örököst illeti meg a visszautasítás joga, hiszen ha nem szeretne, nem kell örökölnie. Erről kifejezetten nyilatkoznia kell, mindenképpen az örökhagyó halála után, és kizárólag az egész örökséget utasíthatja vissza. [kocsisszabougyved.hu]
- az örökségről lemondott: csak a törvényes örökös jogosult a lemondásra, mégpedig az örökhagyóval kötött írásbeli szerződés formájában.
- akit az örökhagyó kizárt vagy kitagadott az öröklésből: az örökhagyó a végintézkedésben kijelölhet örökösöket, de ezzel párhuzamosan a végrendeletben kizárhatja vagy kitagadhatja az örökösét. Bárkit, így törvényes örököst is ki lehet zárni és meg sem kell indokolni, hogy az örökhagyó miért döntött így. A továbbiakban a törvényes örököst a kötelesrész megilleti, de ő a további örökségből nem részesül. A kitagadottnak már a kötelesrész sem jár, azonban ehhez a végintézkedésben kitagadási okot kell megjelölni. Kitagadási ok, például, ha a kötelesrészre jogosult erkölcstelen életmódot folytat, érdemtelen az öröklésre vagy az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követ el.
Kötelesrész
Kötelesrész egy minimum részesedés az örökhagyó vagyonának terhére.
A kötelesrész megilleti az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét. Ezt úgy kell tekinteni, mintha nem lenne az örökhagyónak végrendelete és így végrendelet hiányában örökösök lennének, tehát igényt tarthat a kötelesrészre. Emellett például kizárás esetén is jár a kötelesrész.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának szerepe az, hogy ebből lesz majd kiszámítható a kötelesrész mértéke. A kötelesrész kötelmi jellegű igény, amely a hagyatékban részesülőkkel szemben érvényesíthető és 5 év alatt évül el. [drfulopedina.hu, jogado.hu, kozjegyzotkeresek.hu]
Örökbefogadás és öröklés
Az örökbefogadás joghatásai az öröklési jogban azt jelentik, hogy az örökbefogadott – amíg az örökbefogadás fennáll – az örökbefogadó szülő és annak rokonai után úgy örököl, mintha vér szerinti leszármazójuk lenne. Ugyanakkor, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyenesági felmenője, testvére vagy egyenesági felmenőjének más leszármazója által történt, az örökbefogadott továbbra is örökölhet vér szerinti rokonai után is. Az örökbefogadott után elsődlegesen a leszármazói és házastársa, ezek hiányában a házastársa és az örökbefogadó szülője, majd – ha ők sem élnek – az örökbefogadó szülő és annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint, feltéve, hogy az örökbefogadás az öröklés megnyílásáig fennállt. Ha ezek a személyek nincsenek, és az örökbefogadás közeli vérrokon által történt, az örökbefogadott vér szerinti rokonai is örökölhetnek a törvényes öröklés szabályai szerint.
A Szerzi segít!
Bármilyen jogi kérdéssel, problémával forduljon a Szerzi oldalán regisztrált ügyvédek egyikéhez, amivel máris egy lépéssel közelebb került a probléma megoldásához. Online jogi tanácsadás keretében minden kérdésére választ kaphat. Emellett a Szerzi szerződésgenerátorával számos saját szerződést készíthet el pillanatok alatt, például ide kattintva rögtön elkészítheti saját, jogszabályokhoz aktualizált végrendeletét.
