Az ajándékozás az egyik leghétköznapibb jogügylet, amellyel mindannyian nap mint nap találkozunk. Különösen családon belül gyakori, hiszen a keresztelők, ballagások, diplomaosztók és ünnepek szinte elképzelhetetlenek lennének a figyelmesség e jelei nélkül. Azonban ahhoz, hogy a későbbiekben elkerüljük az esetleges kellemetlenségeket, konfliktusokat, fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő jogi kereteket, különösen nagyobb értékű ajándékok esetén. Ebben a cikkünkben áttekintjük az ajándékozási szerződés jogi hátterét és gyakorlati tanácsokat is adunk a viták és félreértések elkerülése végett.
Az ajándékozás fogalma és jogszabályi háttere
Az ajándékozás az egyik legtipikusabb jogi tranzakció, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz. Ennek a szerződésnek az a lényege, hogy az ajándékozó valamilyen ingyenes vagyoni előnyt nyújt saját vagyonából a megajándékozott számára, aki ezáltal tulajdonjogot szerez a szerződés tárgyán. Az ajándék nemcsak ingóság (például egy porcelán teáskészlet) lehet, hanem ingatlant és vagyoni értékű jogot is átruházhatunk másra ingyenesen. [bplegal, vidakovics]
Holtig tartó haszonélvezet ajándékba
Ez utóbbi, vagyis vagyoni értékű jog volt az ajándék a következő esetben is, amelynek szomorú vége pereskedésbe torkollott. Egy fiatal pár egyik tagja néhány közösen eltöltött év után úgy döntött, hogy ingatlant vásárol, amelyhez hitelt is vett fel. Annak ellenére, hogy nem voltak házasok, abban állapodtak meg, hogy közösen fogják fizetni a törlesztőrészleteket, amelyért cserébe az ingatlan tulajdonosa holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított a párja számára a ház 1/2 tulajdoni hányadára. A haszonélvezeti jogot ajándékozási szerződéssel, ajándékként ruházta partnerére.
Az ajándék értéke
Jogilag minden olyan eset ajándékozásnak számít, ahol valaki ingyenesen kap valamit. Azt azonban meglehetősen könnyű belátni, hogy mivel például egy kertes ház és egy könyv ajándékozása között óriási értékbeli különbség van, nem célszerű, hogy pontosan ugyanazok a szabályok határozzák meg a felek jogi helyzetét. Éppen ezért a Polgári Törvénykönyv különbséget tesz az úgynevezett szokásos mértékű ajándék és nem szokásos mértékű ajándék között. Pontosan nem határozza meg ugyan a törvény, hogy mit tekint az egyik, és mit a másik kategória értékének, hiszen ezt minden esetben egyedileg kell elbírálni. Ilyenkor a felek vagyoni helyzetét, a társadalmi szokásokat és alkalom jellegét mérlegelik. Általánosságban azonban elmondható, hogy az olyan ajándék, amely mindkét fél anyagi körülményeihez képest csekély értékűnek számít, szokásos mértékű ajándékról beszélünk. [drmarkolevai,
“A hazai bírósági gyakorlat általános zsinórmértékként egy személygépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak. Ez azért lényeges szempont, mert a szokásos mértékű ajándék visszakövetelése lehetetlen még abban az esetben is, ha az ajándékozó és a megajándékozott közötti viszony esetleg időközben végletesen megromlott.”
– írja az [Index]
Az ajándék értékének meghatározása több szempontból is fontos: ezek közül kiemelkedik, hogy a szokásos mértékű ajándékot később nem lehet visszakövetelni, még akkor sem, ha az ajándékozó és a megajándékozott közötti viszony végérvényesen megromlott. [jogado, szerzi]
A szokásos mértéknek abból a szempontból is jelentősége van, hogy azt már a 14. életévét betöltött kiskorú is adhat. Ez azt jelenti, hogy kisebb értékben cselekvőképtelen kiskorúak is ajándékozhatnak, nem szokásos mértékű ajándékot azonban csak törvényes képviselőjük hozzájárulásával juttathatnak. [erthetojog, drujvary]
Az ajándékozás jogi következményei
A polgári jog az ajándékozást jogügyletként kezeli, egészen pontosan szerződésnek minősíti. A Polgári Törvénykönyv éppen ezért pontosan meghatározza, hogy a felek milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Kimondja, hogy az ajándékozás során az ajándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy saját vagyona terhére egy meghatározott dolog (vagyis az ajándék) tulajdonjogát átengedi a megajándékozott részére, mindezt teljesen ingyenesen, vagyis a megajándékozottnak nem kell cserébe ellenszolgáltatást teljesítenie. Az ő kötelezettsége az ajándék átvételében merül ki.
Tulajdonjog átruházása
Az ajándékozási szerződés legjelentősebb jogi következménye az, hogy az ajándék feletti tulajdonjog átszáll a megajándékozottra. Az ajándékozó tehát elveszíti tulajdonjogát, vagyis a jövőben nem birtokolhatja, nem használhatja a dolgot és nem is rendelkezhet felette tulajdonosként. Egy ingatlan elajándékozását követően például az ajándékozó értelemszerűen egy hitel felvétele során nem ajánlhatja fedezetül az ajándékot, arra csak a lakás új tulajdonosa jogosult. [drujvary, torokdavid]
Adózási kötelezettségek: ajándékozási illeték
Az ajándékozásnak sajnos adó- és illetékfizetési következményei is vannak annak ellenére, hogy egy ingyenes ügyletről beszélünk. Az ajándékozási illetéknek leginkább nagyobb értékű ajándékok esetén van jelentősége, összege az ajándék értékéhez igazodik. Fontos, hogy ez minden esetben a megajándékozottat terheli, hiszen ő gazdagodik a szerződés által. Az illetékfizetési kötelezettség olyan ajándékok után keletkezik, amelyek jellemzően nagyobb értékkel bírnak, például ingatlan, nagyobb pénzösszeg, értékesebb ingóságok, gépjármű ingyenes megszerzése esetén kell számolnunk vele. [wise, penzcentrum]
Mértéke
Az ajándékozási illeték mértéke két alapvető tényezőtől függ:
- Attól, hogy milyen típusú ajándékot (például kertes családi házat vagy egy kisteherautót) kaptunk.
- Illetve attól, hogy ez az ajándék milyen értéket képvisel. Az érték meghatározása során a tiszta forgalmi értéket vesszük alapul, vagyis a terhek összegével csökkentett érték fogja meghatározni az illeték összegét.
Ingatlan ajándékozása esetén az illeték mértéke az ingatlan rendeltetésétől is függ. Lakhatási célú ingatlanok (például lakások, családi házak) esetén 9%, míg nem lakhatási célú ingatlanok (például garázsok, raktárhelyiségek, üzlethelyiségek) után 18% az ajándékozási illeték mértéke. [bank360]
Gépjármű ajándékozási illetéket autók és egyéb járművek ajándékozása után köteles fizetni a megajándékozott. Mértéke meglehetősen magas, az ajándék értékének 18%-nak felel meg. Amennyiben nem rendelkezünk illetékmentességgel, egy 2 000 000 forint értékű autó után 360 000 forint ajándékozási illetéket vagyunk kötelesek megfizetni. [netrisk]
Egyéb ingóságok után szintén az általános, 18%-os mértékű illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Kivételt képez ez alól, vagyis nem kell illetéket fizetni a 150 000 forint alatti értékű ingóságok után, így például egy ajándékba kapott könyv miatt nem kell aggódnunk. [adozona]
Mentesség
- Nem kell illetéket fizetni a 150 000 forintnál alacsonyabb értékű ingóságok után.
- Ha házastárs vagy élettárs ajándékoz párjának, szinten kedvező a helyzet, hiszen ugyancsak illetékmentes lesz a tranzakció.
- A testvérek közötti ajándékozás sem képezi illetékfizetési kötelezettség tárgyát.
- Ha az ajándékozó és a megajándékozott egyenesági rokonok, szintén mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól. [adosziget, NAV, tudastar]
Illetékfizetés helyett vádemelés
Éppen ez utóbbi lehetőséget igyekezett kihasználni egy férfi, aki édesapja halála után szembesült azzal, hogy az örökölt lakást jelentős hagyatéki költségek terhelnék. Hogy ezeket megspórolja, nagynénje és egy ügyvéd közreműködésével furfangos húzást eszeltek ki: apja nevében ajándékozási szerződést készítettek, amellyel a lakását saját nevére íratták. A szerződést visszadátumozták és benyújtották a földhivatalhoz a tulajdonjog bejegyzése érdekében.
Mivel az ajándékozási szerződés egy apa és fia, vagyis egyenesági rokonok között jött létre, nem kellett ajándékozási illetéket fizetni, hiszen mentességet élveztek. Mivel a szerződést papíron az édesapa halála előtt kötötték, a hagyaték részét sem képezte a lakás, így szinte minden költséget megspórolhatott volna a férfi. A probléma az volt, hogy az ügy napvilágra került és a férfi ellen az ügyészség vádat emelt közokirat-hamisítás bűntette miatt. [ugyeszseg]
Írásba foglalás: okosan a Szerzivel
Az ajándékozási szerződést alapvetően nem kötelező írásba foglalni, tehát akár szóbeli megállapodás útján is megköthetjük. Nagyobb értékű ajándékok esetében azonban mégis érdemes írásban rögzíteni a szerződést, mivel ezzel biztosíthatjuk, hogy a jövőben egyik fél se tagadhassa le és hogy ne legyen vita a feltételeiben sem. [erthetojog, drszekely]
Ez azért fontos, mert mindenki életében bekövetkezhetnek olyan előre nem várt események, amelyek anyagi nehézségeket okoznak, és természetesen ilyenkor nem várható el, hogy az ajándékozás erőn felül, adott esetben az ajándékozó létfenntartásának rovására menjen végbe. Hasonló lehet az is, ha a megajándékozott és az ajándékozó viszonyában áll be olyan kedvezőtlen változás, amely nem fér össze az ajándékozás nemes gesztusával. Az ajándékozó ezekre hivatkozva akár fel is bonthatja a szerződést és megtagadhatja a juttatást. [birosag, szerzi]
Ingóság esetén a Szerzi platformon elérhető ajándékozási szerződés okosdokumentummal akár néhány percen belül biztonságban tudhatja magát. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy az oldal által kért adatokat megadja, és a platform automatikusan generál egy garantáltan egyedi szerződést, amely megfelel az ajándékozás hatályos jogszabályainak. Ez sokkal biztonságosabb és gyorsabb módja az okiratszerkesztésnek az interneten fellelhető, gyakran hatálytalan és hibás szerződésminták alkalmazásánál.
Más elbírálásban részesül, ha ingatlant ajándékozunk. Ebben az esetben ugyanis kötelező írásbeli ajándékozási szerződést készíteni, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, hiszen ennek hiányában nem jegyezhető be a tulajdonosváltozás az ingatlan-nyilvántartásba. [iuslaboris, bizikugyvediiroda]
Ajándékozás családon belül: különleges szabályok
Ha ajándékozásra gondolunk, valószínűleg legtöbbünknek meghitt karácsony esték, születésnapok, munkahelyi sikerek utáni felhőtlen ünneplések, meghatott anyák napják jutnak eszébe. Nem véletlenül, hiszen legtöbbször szeretteinkkel osztjuk meg az ajándékozás örömét. Éppen ezért olyan fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a szeretet és a támogatás kifejezése mellett jogilag is értékelhető tranzakciót hajtunk végre, egészen pontosan szerződést kötünk ilyenkor. Mivel nagyon gyakran családon belül bonyolítjuk le ezeket a jogügyleteket, természetes, hogy speciális szabályokat is találunk rá.
Közeli hozzátartozók közötti ajándékozás
Családtagjainkat a jog közeli hozzátartozókra és (távolabbi) hozzátartozókra osztja. Közeli hozzátartozónak minősül
- a házastárs, bejegyzett élettárs,
- az egyeneságbeli rokon (például a szülők, nagyszülők, dédszülők, gyermekek és unokák),
- az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek,
- az örökbefogadó, mostoha- és nevelt gyermek,
- és a testvér. [lexiq, kozjegyzotkeresek]
Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás rendkívüli gyakori jelenség minden családban. Éppen ezért a szülők, nagyszülők, gyerekek és unokák közötti ajándékozás illetékmentes, vagyis nagyobb értékű ajándék, például ingatlan esetén sem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. [money.hu, das.hu]
Házastársak közötti ajándékozás
A házastársak közötti ajándékozás szintén illetékmentes. Ez az ingó és ingatlan vagyontárgyakra egyaránt vonatkozik, ami lehetővé teszi, hogy a házastársak a lehető legteljesebb mértékben támogassák egymást és építsék közös életüket. [origo, kozjegyzotkeresek]
Kiskorúak ajándékozása
A 14. életévüket betöltött kiskorúak a saját vagyonukból már önállóan dönthetnek úgy, hogy ellenérték nélkül, vagyis ingyenesen ajándékot juttatnak valakinek. Ez egyébként csak szokásos mértékben történhet, ellenkező esetben szülői vagy gyámhatósági hozzájárulásra van szükség a szerződés érvényességéhez. [kocsisszabougyved, birosag]
Az ajándékozás megtagadása és visszakövetelése
Megtagadás
A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi az ajándékozó számára, hogy bizonyos esetekben megtagadja a teljesítést. Erre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a megállapodás és az ajándék átadása nem egy időben történik. Az ajándékozó két indokból tagadhatja meg a szerződés teljesítését:
- A körülmények lényeges megváltozása okán. Ha az ajándékozó fél körülményei a szerződéskötést követően lényegesen megváltoztak és így aránytalan nehézséget jelentene számára a juttatás, nem köteles teljesíteni, hiszen senkitől nem várható el, hogy egy ingyenesen vállalt kötelezettséget úgy teljesítsen, hogy közben saját megélhetését veszélyezteti.
- A viszony megromlása. Az is megalapozhatja a szerződés teljesítésének elmaradását, ha a szerződéskötés és az ajándék átadása közötti időszakban az ajándékozó és a megajándékozott viszonya lényegesen megromlott. Nem köteles az ajándékozó teljesíteni, ha a címzett méltatlan magatartást tanúsított és ezzel veszélyeztette az ajándékozóval fennálló kapcsolatát. [drsanthaugyved]
Visszakövetelés
Az ajándékozás alapja a közeli bizalmi kapcsolat, hiszen egyébként nem kerülne sor az ajándékozás tárgyát képező ingó dolog, ingatlan vagy jog ingyenes átruházására. Sajnos sok példát láthatunk arra, amikor egy igazán jó kapcsolat megromlik, vagy olyan váratlan tényezők merülnek fel, amelyek az ajándék visszakövetelését teszik szükségessé.
Az ajándék visszakövetelésének szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, és alapvetően három esetben ad rá lehetőséget: ha arra az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el, vagy ha meghiúsul az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot adta.
Létfenntartás
Az ajándékozó visszakövetelheti az általa korábban adott ajándékot, ha arra létfenntartása érdekében szüksége van. Ebben az esetben azonban csak a meglévő ajándék követelhető vissza, vagyis, ha a megajándékozott már elhasználta vagy értékesítette a helyébe lépett értéket nem köteles visszaadni. Ha megvan még az ajándék, még akkor is dönthet úgy, hogy nem adja vissza, hanem megfelelően biztosítja az ajándékozó létfenntartását tartás vagy járadék formájában. [tomosvarilaw]
Súlyos jogsértés
Az ajándékot az ajándékozó akkor is visszakövetelheti, ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) súlyos jogsértést követ el a megajándékozó (vagy vele együtt élő hozzátartozója) rovására. Ez alatt olyan eseteket képzelhetünk el, amikor a megajándékozott bűncselekményt követ el, vagy más kötelezettségét súlyosan megszegi. [debreceniugyved]
Meghiúsult feltevés
A korábban már említett példánkban a párjának az ingatlanán holtig tartó haszonélvezeti jogot ajándékozó fél meghiúsult feltevésre hivatkozva igyekezett visszakövetelni az ajándékát. Arra hivatkozott ugyanis, hogy a kapcsolatuk tartósságában és közös életük reményében bízva juttatta a jogot párjának, azonban ez az elvárása véglegesen meghiúsult, így követelte a haszonélvezeti jog törlését ajándék visszakövetelése jogcímen.
Gyakran előfordul, hogy az ajándékozásra hasonló elvárásokkal kerül sor, vagyis az ajándékozó úgy dönt a juttatás mellett, hogy egy jövőbeli eseményt tart szem előtt. A felek által ismert feltevés meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, ha
- a feltevést a felek a szerződéskötéskor ismerték,
- az ajándékozó jövőbeli feltevésre adta
- és e feltevés nélkül egyébként nem került volna sor az ajándékozásra. [erthetojog, PK 76.]
A bíróság a haszonélvezeti jog törléséről végül úgy döntött, hogy az ajándékozó nem követelheti vissza az ajándékot, mivel nem volt egyértelmű, hogy ajándékba szánta, és az sem, hogy az alperes tudott arról, hogy a közös életükben való reménykedés indította rá.
Kizárt a visszakövetelés
Bizonyos esetekben az ajándék a fenti három esetkör fennállása esetén sem követelhető vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésére – éppen csekély értékénél fogva – nincs lehetőség. Ugyancsak kizárt az ajándék visszakövetelése súlyos jogsértésre hivatkozva, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (ideértve azt az esetet is, ha megfelelő ok nélkül hosszabb idő alatt nem követelte vissza). [das, drszasz]
Az ajándékozás igazán kedves gesztus és szép emlék lehet, ugyanakkor sok kellemetlenséggel is járhat, ha nem ismerjük a lehetőségeinket. Éppen ezért nagyon fontos a tudatosság, és az, hogy utánajárjunk döntéseink következményeinek. Amennyiben cikkünk elolvasása után kérdése merülne fel, vagy jogi tanácsra lenne szüksége, forduljon bizalommal a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez, akik online jogi tanácsadás keretében akár 20 percen belül rendelkezésére állnak.
