A szerződések, nyilatkozatok és egyéb jogi dokumentumok hitelesítéseként tekinthetünk a saját kézjegyünkkel történő ellátásakor, az aláíráskor. Tehát a jelentősége a „magunkénak” történő elismerésében van. Bizonyos dokumentumok megkövetelik az alapvető adatokkal történő ellátását annak érdekében, hogy azonosítható legyen származása, illetve a felek személye.
Felek adatai
A felek megfelelő azonosítása egy szerződés tartalmának első pontja. Ez a rész az okiratok elején, a legelső részében található meg. A felek következő adatait kell feltüntetni, hogy kielégítően beazonosítsuk őket névegyezés, vagy egyéb negatív következmény elkerülése érdekében.
Feltüntetendő az azonosítás végett a felek
- a családi és utóneve,
- jogi személy esetében annak azonosító száma (adószám, cégjegyzékszám),
- a lakcíme / székhelye,
- a születési helye és ideje,
- az anyja születési családi és utóneve,
- a személyazonosságot igazoló okmány típusa,
- a személyazonosságot igazoló okmány sorszáma.
Egyéb különleges adatok
Bizonyos esetekben – attól függően, hogy mire irányul az okirat – jogszabály meghatározhat bizonyos kötelező formát vagy tartalmi elemeket annak érdekében, hogy érvényesen jöhessen létre egy jogügylet. Legkézenfekvőbb példa az ingatlan adásvétele, amelyet írásba kell foglalni és ügyvéd közreműködését kell igénybe venni, mivel így teljes bizonyító erejű magánokirati formája lesz. A kötelező írásbeliségen túl a szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlannal kapcsolatos speciális adatokat, mint például: helyrajzi szám, alapterület négyzetméterben stb., amelyek a szerződés tárgyát segítenek egyértelműen beazonosítani.
További speciális esetnek minősül még a gépjármű adásvételének esete, amely adásvételéhez szükséges a szerződésben feltüntetni a jármű rendszámát, alvázszámát, a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszámát és még sok egyéb információt, annak érdekében, hogy a jogügylet érvényes legyen.
Tehát a gyakorlatban többször előfordul olyan eset, amikor a felek beazonosításához szükséges adatokon felül valamilyen speciális adatokat is szükséges feltüntetnünk. Ezért mindig érdemes tájékozódni, illetve a jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve körültekintően eljárni.
Aláírás saját kezűleg
A teljes bizonyító erejű magánokirat bizonyító erejének kihasználása érdekében a következő módokon tudunk az alaki követelményeknek eleget tenni:
- saját kezűleg írta és aláírta az okirat kiállítója (nem szükséges tanú),
- ha az okiratot részben vagy egészben nem a kiállítója írta, két tanú igazolja, hogy az
- előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el;
- ennek igazolásaként az okiratot
- mindkét tanú aláírja,
- továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
- ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el (nem szükséges tanú, kivétel például a végrendelet készítés esetében)
Tanúkra vonatkozó követelmények
Az okirat tanúzása esetében legalább két tanú szükséges annak érdekében, hogy az teljes bizonyító erővel rendelkezzen.
- A tanúknak alá kell írnia az okiratot, tehát saját kézjegyükkel kell ellátniuk.
- A tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan kell feltüntetni.
A tanúzás szerepe tulajdonképpen annak bizonyítására szolgál, hogy a tanúk bizonyítsák az aláíró felek személyét, illetve az okirat származását.
A tanúzásra a teljes bizonyító erejű magánokirat bizonyító erejének érvényesítése érdekében van szükség, de más feltételek érvényesülésekor is van lehetőség ennek elérésére. Ezeket a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. §-a részletezi.
Minden egyéb esetben, mikor nem érvényesülnek a szükséges alaki feltételek, egyszerű magánokiratról beszélünk.
Az aláírásról általánosságban
Az aláíró személye és aláírásának módja a szerződések, nyilatkozatok és egyéb jogi dokumentumok szempontjából valójában abból a szempontból releváns, hogy milyen típusú okiraton szerepel, mivel ez fogja meghatározni az érvényességének feltételeit is.
Az aláírás lényegében nem mást szolgál, minthogy saját, egyedi kézjegyünkkel megkülönböztessük másoktól magunkat, mint aláírót, továbbá a bizonyítás szempontjából, hogy a nyilatkozatot az aláíró ténylegesen megtette, illetve annak tartalmát magára nézve kötelezőnek elfogadta.
Egy okirat esetében a felek aláírásukkal azt fejezik ki, hogy ismerik annak tartalmát, megértették és magukra nézve elfogadták, kötelezőnek ismerték el. Amennyiben az összes fél ellátja az okiratot aláírásával, az egyező akaratuknak kifejezését jelenti.
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig bizonyítja, hogy
- az aláíró a nyilatkozatot megtette
- és magára nézve kötelezőnek elfogadta.
Fontos, hogy amennyiben az adásvételi szerződést csupán az egyik fél írja alá, az mindaddig csak ajánlattételnek minősül, amíg azt a másik fél aláírásával magára nézve kötelezőként el nem ismeri, illetve el nem fogadja.
Törvény a teljes bizonyító erejű magánokirattal kapcsolatban nem állít valódisága felől vélelmet. Valódiságát azonban csak akkor kell vizsgálni, ha az ellenfél kétségbe vonja vagy a bíróság szükségesnek ítéli meg.
A hamisítatlanság vélelme az okirati típus legfontosabb jellemzője az aláírás szempontjából. A vélelem érvényesül mind papíralapú, mind elektronikus formájú teljes bizonyító erejű magánokirat esetében.
Ezek alapján, amennyiben okiraton szereplő aláírás valódisága bizonyított, vagy nem vitatott, akkor az azt megelőző szöveget az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni.
Kivétel ez alól, ha olyan rendellenesség vagy hiány tapasztalható, amely a hamisítatlanság vélelmét megdönti.
Kétség esetén a papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiraton lévő aláírás valódiságát vagy meg nem hamisított voltát úgy is meg lehet állapítani, hogy összehasonlítják más írással, amelynek valódisága nem kétséges. Az összehasonlításon felül alkalmazhatunk íráspróbát, továbbá szakértői véleményt is kikérhetünk.
Egyszerű magánokiratról beszélünk tehát, amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, ami:
- alacsony bizonyító erővel bír,
- nem támasztunk vele szemben vélelmet,
- de bizonyítékként kezelhető.
Aláírás helye
Az aláírást az okirat a végén, a keltezést követően szokás elhelyezni. Továbbá, az aláírás helyét illetően sokszor láthattuk már, hogy a lapok szélén, illetve alján is alá szokták írni a dokumentumot. Ennek lényege, hogy amennyiben hosszú egy szerződés, annak tartalma tekintetében később ellentmondások támadhatnak, így azonban a felek kifejezik az elfogadásukat és egyetértésüket a lapok tartalmát tekintve külön-külön is. Ez egyfajta bizonyítéknak minősül az együttműködés és a jóhiszemű eljárás bizonyítására felmerülő későbbi jogvita esetében.
Papíralakú okirat és elektronikus okirat
Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy az okirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.
Elektronikus aláírás AVDH-val
Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (vagyis az AVDH) az Ügyfélkapun elérhető szolgáltatás. Igénybevételével egy olyan folyamatot végezhetünk el, amelynek eredménye egy teljes mértékben elektronikus úton készült, hitelesített dokumentum lesz.
Az AVDH logikája az alábbi: az ügyfél hiteles módon, elektronikusan azonosítja magát, és az említett honlapokon elérhető AVDH esetében a jogszabályban kijelölt szolgáltató, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a saját bélyegzőjét és az időbélyeget fogja elhelyezni az iraton ügyfél kérésére és megbízásából. Teszi mindezt úgy, hogy az irathoz mellékletként egy igazolást csatol. Ez a melléklet igazolja az azonosított felhasználó adatait, akinek a megbízásából a szolgáltató hitelesített. Tehát valójában a NISZ (vagyis az állam oldalán megjelenő szereplő) „ír alá” a felhasználó nevében, az elektronikus bélyegző és az időbélyegző hitelesíti az iratot.
